Az év első kormányinfója alkalmából áll az újságírók elé Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő és Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter. Szerdán Orbán Viktor miniszterelnök baljós hangulatú videóban számolt be az év első kormányüléséről, melynek témái között – a kormány elsősorban facebookos kommunikációja alapján – a vidéki gazdasági élet fenntartása, a fiatalok megsegítése és úgy általában a gazdasági válság kimozgása volt.
A kormányinfót élőben lehet követni a Magyar Televízió egyes csatornáján, illetve az alább beágyazott élő videón. Lejjebb görgetve pedig szöveges beszámolónk olvasható.
Gulyás Gergely miniszter kezdte a kormányinfót: döntően a költségvetést érintő kérdésekről, de szó esett az Erasmus-programot érintő botrányról is.
A kormány optimista, a KSH-val és az MNB-vel szemben
A 2023-as költségvetés módosítását márciusban nyújtja be a kormány a parlamentnek – miután rendeletileg módosították tavaly év végén. Ahogy Gulyás fogalmazott, „mindenféle pánikkeltő” nyilatkozatok – itt a „dollárbaloldalhoz” sorolva említett meg olyan közgazdászokat, mint Bod Péter Ákos és Surányi György – ellenére nem várható gazdasági összeomlás, ráadásul Gulyás szerint négy és fél százaléknál áll meg a 2022-esi GDP-növekedés. Valamint arról is beszélt, hogy 2022 első tíz hónapjában az infláció ellenére, a reálbérek 4,3 százalékkal nőttek. Ez egyébként ellentmond a KSH megállapításainak, miszerint a reálbérek csökkentek.
A miniszter azt is elmondta, ha sikerül elkerülni a recessziót, akkor fenntartják a rezsicsökkentett energiaárakat az átlagfogyasztásig.
A kormány a jegybank előrejelzésére hivatkozva másfél százalékos növekedést prognosztizál a jövő évre – ami egyébként a jegybank legoptimistább szcenáriója, várakozásaik szerint a növekedés 0,5-1,5 százalék között fog alakulni. A költségvetési hiánycélról pedig annyit mondott Gulyás, hogy „csökkenni fog”.
A pedagógusok csak viseljék magukat rendesen, de azért a kormány türelmesebb lenne
A pedagógusok további kilátásba helyezett sztrájkja kapcsán a miniszter elmondta, a kormány csak azt az egyet kérte a szakszervezetektől, hogy törvényes formában tiltakozzanak. Mint mondta, a kormány nagyra becsüli a tanárok munkáját, elismerik, hogy növelni kell jelentősen a béreket, azt remélik, hogy január 1-ig visszamenőleg kifizethetik a megemelt pedagógusbéreket.
Érdemes megjegyezni, hogy a pedagógusok nemcsak béremelést, de komplex oktatási reformokat is követelnek.
A pedagógusok tiltakozásáról Gulyás azt mondta, szívesen tárgyalnak a szakképzési intézményekben dolgozókkal is. Arról is beszélt, hogy gondolkodnak egy olyan javaslaton, amely „nagyobb türelmet” ad az olyan esetekben is, amely azonnali kirúgással járna – ezzel vélhetően a polgári engedetlenség miatt elbocsátott tanárok ügyeire utalt.
12 év kormányzás után a kormány rájött, milyen hasznos a társadalmi egyeztetés
Gulyás arról is beszélt, hogy elkaszálták azt a korábbi javaslatot, hogy a magánorvosoknak be kell dolgozniuk az állami egészségügybe is. Ennek az oka az volt, hogy miután kitették a tervezetet az EU által is elvárt társadalmi egyeztetésre, az orvosok egy része tiltakozott a javaslat ellen. Ez is mutatja,
„hogy van értelme a társadalmi egyeztetésnek”
– vonta le a következtetést a miniszter.
Az állami egészségüggyel kapcsolatban pedig kiderült, hogy az egészségügyi szakdolgozóknak Gulyás szerint azért csak júliustól emelik a bérét, mert „a költségvetési idei teherbíróképességébe ennyi fért bele”. A miniszter szerint az emelés bázisa a jelenlegi bérük lesz, valamint 2024 márciusában újabb emelést ígért.
A Napi.hu kérdésére annyiban pontosított Gulyás, hogy két ütemben lesz béremelés az egészségügyi szakdolgozóknak:
2023. július 1-től, majd pedig 8 hónappal később, 2024 március 1-jével. Ez összességében a miniszter szerint 40 százalékot meghaladó béremelés lesz.
A kormány szerint odaadják a rezsitámogatást az ellenzéki önkormányzatoknak is
Az adóerőképesség volt az egyetlen, amit a kormány figyelembe vett a az önkormányzati rezsitámogatások megítélésénél – mondta Gulyás Gergely a Magyar Nemzet kérdésére, hozzátéve, hogy a „DK-n belüli viták” tükröződnek abban, hogy a Demokratikus Koalíció több polgármestere is tiltakozott a támogatások hiánya ellen. Később aztán megcáfolta magát, mikor kifejtette, hogy vizsgálták a tartalékok mértékét, valamint az egyes önkormányzatok szerződéseinek feltételeit is.
A miniszter példaként hozta, hogy a DK-s Niedermüller Péter vezette VII. kerület is kapott támogatást, valamint szerinte még az ellenzéki önkormányzatok többsége is korrektnek élte meg a pénzek elosztását.
„Ha valaki nem közöl adatokat a saját településéről, nem megy el el egyeztetni a kormánnyal akkor nem igényli az állam támogatását”
– mondta Gulyás.
Az Index kérdésére Gulyás Gergely azt is elmondta, hogy a magyar gazdaság helyzetétől és a rezsiáraktól függ az, hogy lesz-e második köre az önkormányzati rezsitámogatásoknak. Hozzátette, hogy Budapesttel és a megyei jogú városokkal – akik kimaradtak az első körből – is tárgyalni fognak, a jövőhéten.
A lakossági rezsitámogatást továbbra is fenntartaná a kormány, és maradnak az ársapkák is.
A Mandiner kérdésére válaszolva Gulyás Gergely elmondta, hogy egész Európában, így Magyarországon is kedvező hatása van az enyhe télnek a töltöttségre és így a földgáz árára is. Elmondása szerint a hazai tárolók szinte tele vannak, töltöttségük 70 százalék feletti, bár pontos adatot most nem tudott mondani miniszter.
A napelemes támogatásokkal kapcsolatban Gulyás elmondta, a cél hogy január végére 1,2 milliárd forintot fizessenek ki, ezzel a 7-8 milliárdos össztámogatás ⅙-át kifizessék. Gulyás szerint lényegesen lassabb volt az adminisztráció, ezért elnézést kért, most pedig próbálják behozni a lemaradást.
Az RTL kérdésére válaszolva Gulyás Gergely azt mondta, a kormány szerint továbbra is a legszegényebbek számára segítség az árstop, és amíg áruhiány nincs, valamint amíg nem okoz több kárt, addig maradni fognak az ársapkák.
Egyébként cukorból és az árstopos tejből áruhiány van.
A kormány beperelné az EU-t az „Erasmus-ügy” miatt
Erasmus-ügy: a kormány szerint tűrhetetlen és elfogadhatatlan az Unió lépése, miszerint megszüntetik az Erasmus-program keretein belüli együttműködést a modellváltott magyarországi egyetemekkel. Gulyás miniszter szerint hosszan lehetne sorolni azokat a nyugat-európai egyetemeket, amelyek vezetőségében, kuratóriumaiban aktív politikusok ülnek.
Állítása szerint úgy járt el a kormány ahogy Brüsszel kérte, nem merült fel igény szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokról – az egyetemek esetében sem. A kormány mindemellett az Erasmus-ösztöndíjak költségét kifizeti – az idei ösztöndíjakat nem érinti – a jövő éviekre vonatkozik a mostani döntés.
A miniszter nem tartja korrektnek a Bizottság elvárását, a tárgyalások során szerinte ugyanis nem volt olyan kérés a kormány felé, hogy például politikusok ne lehessenek a kuratóriumok tagjai. Gulyás szerint a kormány megtette volna ezt a módosítást, ha megfogalmazódik ilyen kérés. Arról is beszélt, hogy Navracsics Tibor jövő héten tárgyal Brüsszelben Erasmus-ügyben. Szerinte „a helyzet teljesen abszurd”, de reméli, hogy gyorsan orvosolni tudják a problémát.
Ha nem lesz addig megoldás, ezeket a költségeket Magyarország meg fogja előlegezni,
ki fogja fizetni, így nem fognak kimaradni a hallgatók a programból, legalábbis a kormány tervei szerint. Ha az egyeztetések nem vezetnek eredményre, akkor a kormány az Európai Unió Bíróságához fog fordulni.
A 24.hu kérdésére Gulyás elmondta, hogy ha az Európai Bizottság beleegyezik, közzéteszik a Bizottság által a tárgyalásokon megfogalmazott kéréseket – hogy kiderülhessen az is, hogy kérte-e a Bizottság a kuratóriumi szabályozás módosítását például az Erasmus-vita kapcsán.
Magyarország kiáll az igazságtalansággal szemben – amennyiben Izrael kritikája annak számít
Az Origo kérdésére Gulyás Gergely elmondta, hogy a háború közel egy évvel ezelőtti kitörése óta újra központba került az Európai Unióban a biztonság kérdése, ezért Magyarországon is „komoly haderőfejlesztésbe” kezdtek, és ennek a része lehet az új izraeli kormánnyal való együttműködés. Majd arról beszélt Palesztina izraeli megszállása kapcsán, hogy a magyar kormány általánosan minden ország mellett, így Izrael mellett is kiáll az ENSZ-ben, ha „igazságtalanság éri”. Mostanában elsősorban az új izraeli kormányt a korábbinál is szélsőségesebb politikája miatt szokták kritizálni.
Mi lesz a debreceni akksigyárral?
Mi lenne, az ami eddig is. A 24.hu írta meg csütörtökön, hogy a a debreceni akkumulátorfólia-gyárat építő Semcorp – nem összekeverendő az elhíresült, hatalmas CATL-gyárral – két tulajdonosa házi őrizetbe került Kínában. Erről Gulyás csak annyit mondott: meg kell néznie még a kormánynak, hogy az újságban írtak megfelelnek-e a valóságnak, és majd utána megnézik, hogy módosítani kell-e a beruházáson, de reméli, hogy nem.
A Népszava azt kérdezte a minisztertől, hogy támogatnának-e egy helyi népszavazást Debrecenben az akkumulátorgyárról.
Gulyás azt válaszolta, hogy a kormánynak ebbe nincs beleszólása, ők a „beruházást támogatják”, és ezt javasolják a lakosságnak is.
Szerinte amik felmerültek aggályként az akkumulátorgyárral kapcsolatban – például a zajszennyezés, a potenciálisan környezetkárosító nagyságrendű vízigény biztosítása, stb. – rémhírterjesztések, és ezeket az „alaptalan” félelmeket közös kommunikációval kell tisztáznia a kormánynak és az önkormányzatnak szerinte.
Idén is riogat a gendermumus
Gulyás miniszter arról is beszélt, hogy kisebb módosításokat elfogadhatónak tartanak, de nem fognak változtatni a családvédelmi törvény céljain, mert „nem szeretnének Magyarországon genderforradalmat”, amely szerinte Nyugat-Európában már zajlik. A családvédelmi törvény szerinte nem része a költségvetési és helyreállítási alapról szóló vitának, amely kapcsán már csak egy dolgot kell a kormánynak rendeznie Gulyás szerint, az igazságszolgáltatási törvény kapcsán néhány hatáskör-módosítást.
