Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az Erasmus tiltása a rendszerváltás előttre repítené vissza a magyar felsőoktatást

Az Európai Bizottság és a magyar kormány harcának most az alapítványosodott egyetemek hallgatói mobilitása eshet áldozatul a legújabb EB-döntés szerint. Ennek értelmében nem kaphatnak friss támogatásokat az Európai Unió által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek, vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn – írja a Népszava.

Az utóbbi évek modellváltási hullámának következtében összesen 21 intézmény került alapítványi fenntartásba. A hírportál szerint az Európai Bizottság azt nehezményezte, hogy ezekben az alapítványokban fideszes politikusok vezető tisztséget kaptak. A közösségi finanszírozás leállításáról szóló döntést 2022. december 15-én hozták meg az EU pénzügyminiszterei, amikor a korrupciós veszélyek miatt befagyasztották a Magyarországnak 2021-2027 között járó felzárkóztatási támogatások csaknem egyharmadát. 

Ezzel együtt utasítást adtak arra, hogy az Unió nem köthet új pénzügyi megállapodást a 2021-es magyar törvény alapján létrehozott közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal, illetve az ilyen alapítvány fenntartásába került jogi személlyel. A bizottság szerint ezek az alapítványok ugyanis nem biztosítják a közösségi források átlátható kezelését, mivel sem a közbeszerzési, sem az összeférhetetlenségi szabályok nem vonatkoznak rájuk. Az uniós szerv nyomására az Országgyűlés tavaly ugyan módosította az erre vonatkozó szabályozást, azonban a törvény még mindig lehetővé teszi, hogy magasrangú fideszes politikusok, mint például Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vagy Varga Judit igazságügyi miniszter vezető szerepet tölthessenek be ezekben az alapítványokban. 

A bizottság összeférhetetlennek tartja, hogy politikai vezetők dönthetnek közpénzek kifizetéséről olyan szervezeteknek, amelyekben maguk is döntéshozatali jogkörrel rendelkeznek, ezért az alapítványi egyetemektől megvonták az említett támogatásokat, amíg a döntéshozók nem módosítják a jogszabályt. Navracsics Tibor az RTL híradónak nyilatkozva elmondta, a kormány mérlegelni fogja az Európai Bizottság döntését, habár szerinte az EB az eddigi tárgyalásokon nem kifogásolta, hogy politikusok ülnek az alapítványi kuratóriumokban. Navracsics szerint a kormány minden kérésnek eleget tett, ezért abban bízik, hogy mindössze egy félreértésről van szó, és az EB nem a magyar diákokkal akarja megfizettetni a magyar kormánnyal fennálló vitájának költségét.

”Meglátjuk majd, hogy lesz” – tette hozzá.

Az ügyben a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját (HÖOK) is megkereste a Népszava. Budai Marcell sajtószóvivő lesújtónak nevezte a helyzetet, szerinte a kormánynak mindenképpen megoldást kell találnia, hogy a 21 felsőoktatási intézményt ne zárják ki véglegesen. 

Budai kihangsúlyozta, példátlan Európában, hogy egy uniós ország egyetemeit kizárják a cserediák- és kutatási programokból.

Az 1987-ben alapított Erasmus program célja a kezdetektől fogva az, hogy segítse a résztvevőket a világ megismerésében, a tanulásban és a tapasztalatszerzésben, valamint hogy minél többeket ösztönözzön az aktív társadalmi szerepvállalásra – olvasható a program magyarországi weboldalán

Az Európai Bizottság kimutatása szerint 2020-ban 22 622 magyar vett részt az Erasmus+ külföldi csereprogramjaiban a felsőoktatás, a szakképzés, az iskolai oktatás, a felnőttképzés területén, amit az EU 40,45 millió euróval támogatott. Az alapítványi működésű Corvinus Egyetem a legtöbb résztvevőt küldő három egyetem között volt. 

Az Erasmus program eltörlése tehát nem csupán a kormánynak fájhat. Fazekas János, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar oktatója a Mércének elmondta,

a tiltás a magyar felsőoktatás állapotát a rendszerváltás előtti időkre veti vissza.

A döntéssel ugyanis hallgatók és oktatók tízezreitől vennék el a legnagyobb előnyt, amiért érdemes egy európai egyetemen tanulni: a nemzetközi mobilitást. Az Erasmus azoknak a hallgatóknak is lehetőséget ad külföldi továbbtanulásra, akik saját pénztárcájukból nem engedhetik meg maguknak, hogy Nyugat-Európába vagy akár a kontinensen túlra járjanak egyetemre. A program fontos szerepe, hogy becsatornázza a magyar felsőoktatást a nemzetközi vérkeringésbe, és akadémiai szinten kapcsolatokat és lehetőségeket teremt hallgatók és oktatók számára, melyek az EU-s források nélkül nem valósulhatnának meg. Mára már csupán 5 magyarországi egyetem maradt a 38-ból, ami nem alapítványi fenntartásban működik, a tiltás ezért a felsőoktatás nagy részének hatalmas érvágás lenne. 

Fazekas arra is felhívta a figyelmet, hogy a források felfüggesztéséről szóló döntés az egyetemi felvételik leadási határidejéhez vészesen közel született meg, ami akár több ezer végzős középiskolás felvételijét is befolyásolhatja.

Sokaknak a külföldi mobilitás döntő szerepet játszik az egyetemük kiválasztása során, azonban nekik most újra kell tervezniük az életüket és jövőbeni karrierjüket. Az ELTE oktatója hozzátette, a hallgatókat inkább ösztönözni kellene a külföldi ösztöndíjak megszerzésére, azonban ha az Erasmus áldozatul esik a kormány ez és az Európai Unió belharcának, azzal egy újabb ajtó zárul be a hazai felsőoktatásban. 

A kormánynak tehát most mérlegelnie kell, hogy a magyar egyetemek nemzetközi versenyképességének kárára továbbra is fenntartja-e az átláthatatlan alapítványi rendszert, vagy enged az uniós nyomásnak, és a vezető fideszes politikusok kiszállnak a kuratóriumokból. 

Az Erasmus felfüggesztése beleilleszkedik abba az évtizedes trendbe, ami Magyarország lassú, de folyamatos kulturális, politikai és társadalmi izolációját kíséri, ez alól pedig az oktatás sem kivétel. A röghöz kötés óta a kormány az egyre romló magyar munkaerőpiachoz láncolta diplomásait, később Közép-Európa egyik legjobb egyeteme volt kénytelen Bécsbe költözni, majd a maradék egyetemi autonómiát is elvéve a hatalom saját képviselőit ültette az intézmények élére az alapítványi modellek bevezetésével. A szűk tehetős réteg ezután is megengedheti majd magának, hogy méregdrága külföldi egyetemeken tanuljon, viszont a kormány most több ezer hallgató utolsó kiskapuját zárná be Európa felé. Ha ez bekövetkezik, akkor tényleg egyedül maradtunk.

Címlapkép: MTI/Sóki Tamás