Ez a cikk több mint 1 éves.
Két cég is akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó üzemet, illetve raktárat tervez létesíteni a fóti ipari parkban – csakhogy a helyiek nem szeretnék, ha a szomszédjukban innentől több ezer tonna veszélyes anyagot tárolnának. Sőt még a fideszes vezetésű önkormányzat sincs elragadtatva attól, hogy kész tények elé állították.
Az egyik cég a hongkongi tulajdonú BYD Electric Bus & Truck Hungary Kft., amely többek közt elektromos buszok gyártásával foglalkozik. A cég egy 14 ezer négyzetméteres akkumulátor-összeszerelő üzemet létesítene a HelloParks Fót nevű ipari és logisztikai park egyik csarnoképületében, erről azonban a fóti önkormányzat csupán a cég kérelmére indult környezetvédelmi eljárásból értesült – írja az Átlátszó.
„A parkba logisztikai, illetve városi disztribúciót végző szolgáltatókat, könnyűipari gyártókat és összeszerelő vállalkozásokat várnak, de ki tudják elégíteni a speciális igényeket is.”
– olvasható a HelloParks ismertetőjében, Vargha Nóra független fóti képviselő, környezetvédelmi tanácsnok szerint viszont az ipari park tulajdonosával folytatott tárgyalások során fel sem merült, hogy ilyen tevékenység érkezhet a lakott területek közelébe, „ez az üzem semmilyen módon nem illik az önkormányzat elképzeléseibe.”
A képviselő kezdeményezésére a városvezetés is kifejezte tiltakozását: a hivatal környezetvédelmi szakértőt kért fel, hogy vizsgálja át a BYD Kft. előzetes vizsgálati dokumentációját, majd az október 20-ai testületi ülésen határozatot fogadtak el arról, hogy a hatóságtól környezeti hatásvizsgálat lefolytatását kérik. Az ülésen Dr. Vass György polgármester (Fidesz-KDNP) elmondta: alapvetően az volt az elképzelésük, hogy csak olyan logisztikai, raktározási tevékenység lesz az ipari parkban, amely sem zajjal, sem egyéb más módon nem terheli a környezetet. A testület a kormányhivatalnak 11 pontos észrevételt nyújtott be; ebben azokat a hiányosságokat sorolták fel, melyek szerintük az előzetes vizsgálati anyagból kimaradtak.
A cég ennek nyomán hiánypótlásként egy kiegészítő dokumentumot készíttetett, melyben megnevezték azokat a veszélyes anyagokat (főként ragasztókat), melyeket az akkumulátorcellák összeszerelésekor fognak használni. Szerintük azonban ezek az anyagok a környezetbe nem juthatnak ki, ezért hatásvizsgálati eljárást továbbra sem tartanak indokoltnak, az akkumulátorok összeszerelése pedig „nem veszélyes tevékenység”, így az üzem működéséhez katasztrófavédelmi engedélyre sincs szükség.
A cég dokumentációiból az is kiderült, hogy „a csarnokban, ahol az összeszerelő üzem létesül, egyéb cégek is jelen vannak, melyek mindegyike logisztikai tevékenységgel foglalkozik”,
de azt már nem fejtették ki, hogy az egyik ilyen cég a HTNS Hungary Kft., amely négyezer tonna akkumulátorgyártáshoz használt veszélyes anyagot kíván ugyanabban az épületben raktározni.
Az Átlátszó úgy tudja, a dél-koreai cég, mely elsősorban a gödi Samsung-gyárral áll kapcsolatban, a bérelt épületben 3000 tonna kobalt-lítium-mangán-nikel-oxid (NMC) és 1000 tonna alumínium-lítium-nikkel-kobalt-oxid (NCA) tárolását tervezi. A veszélyes anyagok mennyisége miatt a raktár – a gödi Samsunghoz hasonlóan – felső küszöbértékű veszélyes üzemnek számítana, melyhez katasztrófavédelmi engedélyezési eljárást kell lefolytatni.
Mindez 400, illetve 500 méterre Fót lakott területeitől.
A fótiak november végén tehették fel kérdéseiket a veszélyesanyag-raktárral kapcsolatban egy közmeghallgatáson, ami a katasztrófavédelmi engedélyezési eljárás része – vagyis a cégnek komolyak a szándékai, már el is indította az engedélyeztetési folyamatot. Mint az Átlátszó írja, az engedélyezési eljárás részeként biztonsági jelentés készült, ez azonban szintén nem említi, hogy a bérelni kívánt csarnoképületben, a veszélyes raktár szomszédságában egy akkumulátor-összeszerelő üzem is létesül.
A lap beszámolója szerint a közmeghallgatáson a tervezett raktártól pár száz méterre található Fótliget lakosai közül többen elmondták, hogy minden jogi eszközt megragadnak a veszélyesnek ítélt beruházások megakadályozása érdekében. Petíciót is indítottak, amihez már közel kétezren csatlakoztak online, és személyesen is gyűjtik az aláírásokat a nagykapacitású akkumulátor-összeszerelő üzem és a vele egy épületbe tervezett, 4000 tonna veszélyes anyagot tároló raktár ellen, tartanak ugyanis a balesetektől és a környezeti terheléstől.
A fóti önkormányzat egyelőre azt várja, hogy megnyugtató választ kapjon az üzemek engedélyezési eljárásához fűzött észrevételeire. Vargha Nóra képviselő szerint érthetetlen, hogy miért a lakóövezetek közelében kívánják elhelyezni ezeket az üzemeket, ráadásul az engedélyezési eljárások átláthatatlansága, a jogszabályi környezet tisztázatlansága és a folyamatosan növekvő gödi Samsung-gyárban bekövetkezett balesetek is riasztóak a fótiak számára.
Ez csak a kezdet?
„A térségben jelentős a még kihasználatlan, már kereskedelmi-gazdasági vagy ipari-gazdasági övezetbe sorolt terület, mely egy részben már meglévő, más részében kialakítandó infrastruktúrával fogadóképes bázisként alkalmas a szektor fejlesztésére.”
– idézi fel az Átlátszó a Samsung-gyár kedvéért 2020-ban létrehozott gödi különleges gazdasági övezetet – a gödi önkormányzat bevonása nélkül – igazgató Pest Megyei Önkormányzat tanulmányát. A megyei önkormányzat programja szerint a fejlesztés egyik fontos célja „a Samsunghoz és más nagyvállalatokhoz való beszállítói kapcsolódások fokozott megjelenése, övezeten belüli termelési-innovációs beszállítói hálózatok kialakulása.”
A Pest Megyei Önkormányzat által készíttetett Stratégiai Operatív Program Göd városán kívül Fót, Dunakeszi, Sződ, Csomád településeket is a különleges gazdasági övezet részének tekinti, vagyis a hosszú távú tervek szerint az öt településen további, akkumulátorgyártáshoz kapcsoló beruházások várhatók – amelyekről csak a lakosságot felejtették el megkérdezni.
Mindeközben Szijjártó Péter külügyminiszter napok óta a koreai-magyar üzleti kapcsolatok virágzásáról posztol Facebook-oldalán. Külön dicséretet kaptak a külügyminisztertől a Samsung SDI és az SK Innovation akkumulátorgyárai.
„Ketten együtt 6500 embernek adnak munkát. A Samsung SDI gödi gyára folyamatosan bővül, míg az SK Innovation iváncsai üzeme a magyar gazdaság valaha volt második legnagyobb beruházásaként épül és több mint kétszer akkora lesz, mint a vállalat két komáromi gyára együtt. Ez a két cég főszerepet játszott az elmúlt években abban, hogy hazánk eséllyel száll harcba az elektromos autóipar világbajnoki címéért.”
– fogalmaz Szijjártó, ezúttal is megfeledkezve arról, hogy milyen súlyos mértékben rontja a Samsung gigagyára Gödön és az SK már megépült első gyára Komáromban a lakosság életminőségét – elég csak az elviselhetetlen zajra, az érdemi szankciók nélkül maradó súlyos szabálytalanságokra vagy az eltitkolt környezetterhelési adatokra gondolni. A „világbajnoki” versenybe való beszállás sokba kerül a magyar embereknek: a kormány szó szerint minden óhaját teljesíti az akkumulátorgyártó cégeknek annak érdekében, hogy Magyarországra hozzák üzemeiket, miközben a lakosság és a környezet védelme, jogainak érvényesítése még csak látszat szintjén sem igazán működik.
