Jövőre 15 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, míg a minimálbér 16, a garantált bérminimum pedig 14 százalékkal lesz magasabb. Valamennyi érték az inflációs előrejelzésekhez köthető, azt hivatott kompenzálni – legalábbis az általános inflációt, az egyes áru- és termékcsoportoknál ettől eltérő értékek lehetnek.
A jegybank legfrissebb, kedden sajtótájékoztató keretében kiadott inflációs jelentése szerint azonban az év első hónapjaiban mindenképp magasabb infláció várható, de könnyen lehet hogy egész évre is magasabb átlagos inflációs rátával számolhatunk – előrejelzésük szerint 15-19,5 százalékossal.
Ami azt jelenti, hogy az éves szinten számított infláció legalább akkora lesz mint a nyugdíjemelés mértéke, a bérminimum emelését mindenképp meghaladja, és a minimálbér-emelés is alig lesz több. Ezzel szemben a korábbi jelentés szerint 11,5-14 százalékos átlagos éves inflációval számolhattunk volna.
Ami ennél is szembeötlőbb, hogy az év első hónapjaiban a friss jelentés szerint év/év alapon 28 százalékos is lehet az inflációs ráta, idén decemberre pedig 26-27 százalékkal számolhatunk. Nem nehéz kiszámolni, hogy ezzel semmilyen évközi vagy jövőre meghirdetett kormányzati nyugdíj- vagy béremelés nem tartott lépést.
És ne feledjük, hogy az élelmiszerek, a mindennapi megélhetés drágulása jóval meghaladja az átlagos inflációs rátát. Tehát épp azok a termékek, melyekre a nyugdíjasok, szegények jellemzően nagyobb arányban költenek a jövedelmükből, az említett 15, vagy akár 28 százalékos rátáknál gyorsabb ütemben drágulnak.
2022. novemberben a fogyasztói árak átlagosan 22,5 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbit. Ezen belül is az élelmiszerek drágultak a legnagyobb mértékben, átlagosan 43,8 százalékkal:
- leginkább a tojás (102,9%),
- a kenyér (81,8%),
- a tejtermékek (79,0%),
- a sajt (78,8%),
- a vaj és vajkrém (77,3%),
- a száraztészta (70,8%),
- az édesipari lisztesáru (69,1%),
- a margarin (60,3%),
- a baromfihús (54,4%),
- a péksütemények (54,0%)
- és a tej (52,9%) drágult.
A termékcsoporton belül a liszt (8,7%) és az étolaj (3,2%) ára nőtt a legkisebb mértékben, ami nem meglepő, hisz ezeket árstoppal védik. Az árstopok fennmaradnak továbbra is – legalábbis a jövő év első felében mindenképp – az élelmiszerek általános drágulásának viszont egyelőre nem látni, hogy hol lesz a vége.
Érdekesség, hogy a jegybank keddi sajtótájékoztatóján Virág Barnabás az MNB alelnöke az inflációt befolyásoló tényezők között – a háború és más egyebek mellett – a profit húzta inflációra is kitért, mint másik fontos tényezőre.
„Az ár-bér spirál elemzése kiemelten fontos, de egy új fogalmat is fel kell vennünk az eszköztárba, ez pedig a profit húzta infláció, ennek letörésében kiemelt szerepe van a verseny erősítésének. Több jelből is az látszott, hogy a vállalatok a kedvező jövedelmezőség miatt a kelleténél nagyobb mértékben emelték az áraikat”
– hívta fel a figyelmet a bankvezér a Portfolio beszámolója szerint.
Ez azért is fontos fordulat a kormány kommunikációjában, mert a döntéshozók vagy hozzájuk közel álló megszólalók eddig jobbára az előbbiről, tehát az ár-bér spirálról beszéltek. Az elmélet szerint az árak és a bérek növekedése egymást erősítő folyamatok, és hirdetői ezzel szoktak érvelni a béremelések ellen.
Ugyanakkor mint korábbi cikkünkben rámutattunk, ez általában, és jelenleg sem igaz, a tőkés rendszer ugyanis másképp működik – amint ezt ezúttal Virág is legalább részben elismerte.
Mint augusztusi cikkünkben írtuk, ezt jól mutatja a St. Louis Federal Reserve Bank 2015-ös összesítése is, amely az elmúlt hatvan év adatait foglalja össze. Ezek alapján a hosszútávú trendek szerint nem igaz, hogy a bérek tolnák feljebb az árakat. Pogátsa Zoltán közgazdász szerint a jelenlegi infláció okai elsősorban a kínálati oldalon és a nagy cégek profithajhászásában keresendőek.
„A mostani infláció alapvetően egy kínálati oldali infláció. Az energiaárak egy év alatt brutálisan megnőttek. Ugyanez a helyzet a chipek, a tengeri szállítmányozás és az élelmiszerárak esetében is. Az például, hogy egyetlenegy chipgyártó van a világon, ami high-end chipeket tud gyártani, szerintem döbbenetes. Ha az valamilyen oknál fogva nem tud gyártani, akkor nincsen chip a világban? Hogy jutottunk el odáig, hogy mindenki a tajvani TSMC-től függ?”
– nyilatkozta nekünk akkor a szakember
