Szokatlan módon szerdán nap közben hirdette meg Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a szerda délutáni kormányinfót, melyet Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter valamint ezúttal Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter társaságában vezetett le.

A bejelentés nem sokkal azután érkezett, hogy az Európai Bizottság ismertette döntését a Magyarországnak szánt források sorsáról.

Navracsics miniszter egyébként az uniós források megszerzéséért felel többek között, és már kedden beszámolt a döntés egyes részleteiről.

Ennek fényében noha a források egy részét folyósítaná az Unió – miután több ponton is egyezségre jutottak Magyarország kormányával – mintegy háromezer-milliárd forintot, az összegek 65 százalékát egyelőre visszatartanák. Mindazonáltal a helyreállítási alapot, amiből elvileg a pedagógus-béremelést fedezné a kormány, valószínűleg megkapjuk. Részletek cikkünkben.

Ugyanakkor az is kiderült szerdán, hogy a Belügyminisztérium 8 pedagógusnak mondott fel december 1-i hatállyal, mivel a figyelmeztetés ellenére is részt vettek a polgári engedetlenségben.

De van miről beszámolnia a kormánynak üzemanyag- és energiafronton is: kedden összeült az energia-veszélyhelyzeti operatív törzs, és a rendszerhasználati díjak szabályozása mellett ülésükön szó esett az egész országot egyre súlyosabban érintő üzemanyaghiányról is.

Emellett röviden az árstopok további sorsáról is beszámolt a kormány.

A kormányinfó élőben követhető lent és a Magyar Televízió egyes csatornáján, az alább pedig szöveges formában számolunk be az elhangzottakról.

 

A kormány szerint az Unió odavan a helyreállítási tervéért

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter kezdésként kifejtette a kormány álláspontját az Európai Bizottság mai döntésével kapcsolatban, amely mint mondta, nem okozott meglepetést, miután hetek óta pontosan ezt kommunikálta a Bizottság magyar kormány felé – Navracsics szerint javarészt újságírók, illetve újságcikkek útján . Van egy fontos új eleme ugyanakkor a döntésnek, emelte ki Navracsics. Mégpedig az, hogy a a Bizottság a magyar nemzeti helyreállítási terv elfogadása mellett döntött, illetve azt ajánlja a Tanácsnak, hogy ugyancsak adja rá áldását.

Navracsics szerint a magyar terv a legnívósabb értékelések egyikét kapta az európai tervek közül, amire büszke a magyar kormány.

A miniszter bízik abban, hogy az EB döntése megnyitja az utolsó körös egyeztetéseket a kohéziós pénzekkel kapcsolatban is, és ha aláírják az arról szóló partnerségi megállapodást is, akkor teljesül az a cél, amit júniusban kitűzött a magyar kormány.

Ami a felfüggesztést illeti: a kormány úgy véli, a hazai törvénykezési menetrend tudja tartani az EB elvárásaihoz rendelt határidőket, ez alapján Navracsics abban bízik, hogy 2023-ban meg tudják győzni a Bizottságot, hogy a felfüggesztést nem kell fenntartani.

A kérdésre, hogy hogyan lehet pontosan kijönni a felfüggesztés alól, Navracsics úgy válaszolt, hogy valószínűleg félreértésekről lehet szó a Bizottság részéről, és ezeket a kormány tárgyalódelegációja igyekszik majd eloszlatni. Navracsics szerint december 6-án és 12-én lesz újabb tanácskozás Magyarország ügyében a Tanácsban.

A miniszter kiemelte, hogy van rá lehetőség, hogy a kormány „elvei fenntartása mellett” kössön kompromisszumot az EU-val. Szerinte „nem akarunk mismásolni, nem akarunk sunnyogni”, és ezt majd a többi tagállam is látja majd. A miniszter arról is beszélt, hogy a kormány végig igyekezett „politikamentesen” tárgyaljon.

Az RTL kérdésére válaszolva Navracsics elmondta,  összességében akkor ítéli sikeresnek a Bizottsággal folytatott tárgyalásokat, ha az év végéig sikerül a partnerségi megállapodást és a nemzeti újjáépítési tervet is aláírni.

A miniszter azt mondta, csak akkor mondana le posztjáról, ha ez a két cél az ő saját hibájából nem sikerülne.

Az Euronews kérdésére válaszolva Navracsics azt is elmondta, a helyreállítási alap jóváhagyásával megkezdődhetnek az uniós támogatású állami beruházások, bár az igaz szerinte, hogy az elszámolások miatt „feszítettebb beruházási időszakra lesz szükség”.

Flottul vesszük a „szupermérföldköveket”

A televízió riportere azt is megkérdezte Navracsicstól, egyetért-e azzal , hogy a „szupermérföldkövekkel” a kormány jóval nagyobb szigor alatt működhet a következő években. A területfejlesztési miniszter szerint ez jót is jelenthet, és abban bízik, hogy a maradék 24 tagállam is minél hamarabb be fogja vezetni az olyan intézményeket mint például az integritás hatóság. „Ha szigorúbb szabályok lesznek, az remélhetőleg példát fog mutatni az egész Uniónak” – mondta Navracsics.

Az ATV megkérdezte Navracsicsot, biztos-e abban, hogy december 31-ig alá tudják írni a partnerségi megállapodást, mire ő azt felelte, nem csak rajta múlik. Ha van is vita a Bizottsággal egyes pontokban, az EB értékelése Navracsics szerint alátámasztja azt, hogy jó úton haladnak a felek a megegyezéshez.

Navracsics szerint a kormány által az EU felé teljesítendő vállalások közül hátra van még

• a korrupcióellenes stratégia megújítása,
• az antikorrupciós munkacsoport létrehozása,
• illetve az igazságszolgáltatás függetlenségének jogszabályi  garantálása.

Az Index munkatársa arra volt kíváncsi, hogy ha a tárgyalásokat egy 100 méteres síkfutáshoz hasonlítjuk, hány méternél tarthat a kormány a cél előtt, mire Navracsics azzal felet:

„Ha  valóban 100 méternél lesz vége a futásnak, akkor körülbelül 90 méternél vagyunk.”

A kormány helyzetértékelésének megértéséhez fontos adalék, hogy az Európai Parlament az Európai Bizottságon keresztül az Európai Tanácsot is befolyásolja Gulyás Gergely fantáziája alapján. Ha ehhez hozzátesszük, hogy az Európai Parlamentet pedig a „magyarországi baloldal” rángatja dróton, akkor már össze is állhat a szörnyű kép (legalábbis, ami a Miniszterelnökséget vezető miniszter fejében él): a magyar választók által delegált ellenzéki képviselők aknamunkája az egész európai döntési rendszert befolyásolja.

Ezzel kapcsolatban Gulyás elmondta, hogy az elmúlt 12 évben szerinte mindent megtett a kormány, az Európai Unióban tapasztalható visszatetszésért leginkább a magyar ellenzék hangulatkeltése a ludas.

A MOL-on múlik, mi lesz a benzinárral

A benzinárstop veszélybe kerüléséről Gulyás Gergely azt mondta a kormány akkor kénytelen változtatni, ha az ellátás került veszélybe, és most valóban aggasztóak a hírek.

A miniszter szerint a MOL-nak kell egyértelmű választ adni arra, hogy az ellátást képes garantálni, vagy sem.

Magyarország eddig is azért tudott ársapkát tenni a benzinre, mert elő tudta állítani idehaza a szükséges üzemanyagot.

Év végéig stabilan tartják magukat az ársapkák és a rezsicsökkentés

A költségvetési hiánnyal kapcsolatban Gulyás Gergely elmondta, hogy a kormány finanszírozási eszközökkel kézben tudja tartani a helyzetet, a rezsiköltségek támogatása és az ársapkák a kormány szerint fenntarthatók az év végéig.

Pedagógusok helyzete: „a tanároknak különösen be kell tartani a törvényeket”, de a bérük „az Unión múlik”

A 8 budapesti tanár  polgári engedetlenség miatti, mai elbocsátásával kapcsolatban Gulyás Gergely válaszolt, mint mondta:

„változatlan a kormány álláspontja a kérdésben, jogszerű sztrájkra van lehetőség Magyarországon, a jogszabályokat pedig be kell tartani, tanároknak különösen.”

Ami a pedagógusbéreket illeti, csak a Bizottságtól függ, hogy januártól mekkora béremelést kapnak a pedagógusok – mondta Gulyás. Amit garantálni tudnak, az a tíz százalékos emelés, de ha az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program pénzeihez is hozzájut a kormány, akkor már januártól jöhet a 21 százalékos emelés.