Az Európai Bizottság szerdai sajtótájékoztatóján Valdis Dombrovskis, az EB alelnöke, valamint Johannes Hahn és Didier Reynders gazdasági uniós biztosok Magyarország helyreállítási és ellenállóképességi tervéről és a jogállamisági feltételrendszerről szóló rendelet alkalmazásáról beszélve bejelentették, hogy

a Bizottság elégedett a magyar kormány erőfeszítéseivel, hogy helyreállítsa a jogállamiságot Magyarországon, de több tucat célt kell teljesítenie Budapestnek, hogy megkapja a teljes fejlesztési támogatást. Ugyanakkor a Bizottság azt javasolja a tagállamoknak, hogy egyelőre ne támogassák a Magyarországnak folyósítandó támogatások 65 százalékának kifizetését, mintegy 3000 milliárd forintot.

Didier Reynders méltatta a kormány lépéseit technikai és jogi értelemben is a jogállamisági helyzet javításában. Úgynevezett mérföldköveket fektettek le közösen a jogállamiság helyreállítása érdekében, amelyek megvalósulását a biztos szavai szerint „komoly figyelemmel fogják vetni”.

Bár számos reformot végrehajtott vagy folyamatban van, Magyarország ugyanakkor nem hajtotta végre megfelelően az általános kondicionalitási mechanizmus keretében elfogadott 17 szükséges korrekciós intézkedés központi elemeit a november 19-i határidőig, ahogyan azt vállalta. Ezek különösen az újonnan létrehozott Antkorrupciós Hatóság hatékonyságára és az ügyészi határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó eljárásra vonatkoznak.

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a rendelet alkalmazásának feltételei továbbra is fennállnak, és további lényeges lépésekre lesz szükség ahhoz, hogy Magyarországon megszűnjenek az uniós költségvetést érintő fennmaradó kockázatok. Ennek eredményeképpen a Bizottság úgy döntött, hogy fenntartja szeptember 18-i eredeti javaslatát, amely szerint a kohéziós politika keretében három operatív programra vonatkozó kötelezettségvállalások 65%-át, összesen 7,5 milliárd eurót felfüggeszti.

Didier Reynders jogérvényesülésért felelős uniós biztos 2021-ben jelentette ki, hogy rendszerszintű problémák vannak a jogállamisággal Magyarországon, az Európai Bizottság pedig kész minden eszközt – beleértve az uniós támogatások felfüggesztését is – bevetni a demokrácia védelmében.

Reynders akkor úgy nyilatkozott, hogy az Európai Bizottság mindaddig nem fogja jóváhagyni a magyar helyreállítási tervet, amíg az Orbán-kormány nem hajt végre igazságügyi reformot és ad megfelelő garanciákat arra, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által feltárt korrupciós ügyeket megfelelően ki is vizsgálják a nemzeti hatóságok.

A kormány azóta intenzív tárgyalásokba bocsátkozott a Bizottsággal, és számos vállalást tett a kifogásolt területeken, ám ezek várható hatékonysága természetesen kérdéses, ismerve a hazai autokratikus állami vezetési stílust.

A Bizottság javaslatát  a mostani bejelentés után továbbítják az EU kormányainak, akiket arra kérnek majd, hogy feltételesen hagyják jóvá Magyarország kiadási tervét a blokk járvány utáni helyreállítási alapjának keretében.

A döntést a pénzügyminiszterek jelenleg december 6-ra tervezett találkozóján kellene meghozni, de az uniós nagykövetek csütörtöki találkozóján további információk is kiderülhetnek a Politico szerint.

Ahogyan arról korábban mi is beszámoltunk, az igazságszolgáltatással kapcsolatban a Bizottság számos problémára hívta fel a figyelmet. A jelentés kiemeli, hogy a magyar jogrendszer jól teljesít az eljárások lefolytatásában, azonban a bírói függetlenség helyzete nagyon is aggasztó. Továbbra is fennállnak az ügyészség szervezeti felépítésével kapcsolatos aggályok, nincs megfelelő garancia a politikai befolyás kivédésére.

• A Kúria elnökét, Varga Zs. Andrást például az Országgyűlés az Országos Bírói Tanács (OBT) véleményének figyelmen kívül hagyásával választotta meg.
• Aggályosnak tartják azt is, hogy a Kúria elnökét további hatáskörökkel ruházták fel e bíróság működésének szervezése tekintetében.
• A jelentés azt is nehezményezte, hogy az OBT-nek továbbra is kihívást jelent, hogy ellensúlyozza az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének hatásköreit. Az OBH elnöke például több alkalommal pályázati felhívás nélkül, az OBH-ban igazgatási feladatokat ellátó bírókkal töltötte be a felsőbb bíróságokon megüresedő álláshelyeket.

• A jogbiztonság szempontjából problémás, hogy a kormányzati szervek az Alkotmánybíróságnál fellebbezhetnek a számukra kedvezőtlen ítéletek ellen.

A korrupció terén is akadtak aggályok.

• A jelentés megjegyzi, továbbra is kihívást jelent a magas szinten elkövetett korrupciós ügyekben a nyomozás és a vádeljárás lefolytatása.
• A Bizottság szerint habár Magyarországon kiterjedt vagyonnyilatkozati rendszer működik, változatlanul aggályos a vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatok rendszeres ellenőrzésének hiánya és elégtelen felügyelete.
• A lobbitevékenység szabályozása továbbra is hiányos, és nélkülözi a szisztematikus végrehajtást.
• A magyarországi párfinanszírozás továbbra is aggodalomra ad okot, valamint valamint a közigazgatás legmagasabb szintjein jelen lévő „klientúra kiépítését, kivételezéseket és nepotizmus”.

A média függetlenségének tekintetében a jelentés az alábbi kritikákat fogalmazta meg:

• Továbbra is aggodalomra ad okot a Médiatanács és az NMHH függetlensége és hatékonysága.
• Magyarországon tovább romlott a médiapluralizmus. Erre példának a Klubrádió frekvenciájának elvételét, és az Index kormánypárti érdekeltségek általi gazdasági átvételét hozza fel. A KESMA kapcsán a dokumentum megjegyzi, hogy habár Magyarországon továbbra is a médiaorgánumok széles köre működik, a médiapiac sokszínűségét negatívan befolyásolja az, hogy ezek néhány kormánypárti üzletember kezében összpontosulnak.
• A médiabeli tulajdonviszonyok átláthatósága továbbra sem teljesen garantált, valamint
• az állami hirdetések elosztása továbbra is lehetővé teszi a kormány számára, hogy közvetett politikai befolyást gyakoroljon a médiára.
• Ráadásul a Covid19-világjárvány idején bevezetett veszélyhelyzeti intézkedésekkel megszigorították a közérdekű adatokhoz való hozzáférést.
• Az újságírók és a médiaorgánumok továbbra is különböző fenyegetésekkel
  szembesültek Magyarországon.

A jelentés szerint továbbra is aggasztó a a jogalkotási folyamat átláthatósága és minősége a fékek és ellensúlyok rendszerében.

• A Bizottság szerint megkérdőjelezhető az alapvető jogok biztosának függetlensége.
• A jogszabályok gyors és hirtelen módosításai továbbra is rontják a szabályozási környezet kiszámíthatóságát.
• A beszámolási időszak alatt a kormány a Covid19-világjárványra válaszul újból veszélyhelyzetet rendelt el.
• Aggályosnak tartják az Alkotmánybíróság szerepét a jogerős bírósági határozatok
  felülvizsgálatának kapcsán. Habár az Alkotmánybíróság nem része bírósági rendszernek, az alkotmányjogi panaszok vizsgálatakor mégis inkább egy
  „negyedik fokon eljáró bíróságként” írták le, amely a rendes fellebbviteli bíróságokkal azonos módon jár el.
• A kormánnyal szemben kritikus civil társadalmi szervezetekre továbbra is nyomás nehezedik. Habár az Európai Bíróság által jogsértőnek ítélt törvény végül a kormány módosította, az új civiltörvény továbbra is politikai nyomás alatt tartja a kormánykritikus szervezeteket.

Mint arról szintén beszámoltunk, ezzel együtt Navracsics Tibor uniós források felhasználásáért felelős miniszter arra számít,  hogy az uniós pénzügyminiszterek tanácsa (Ecofin) december 12-én amellett fog dönteni, hogy Magyarország megkapja a helyreállítási alapot, így elvileg nem lesz akadálya többek közt a pedagógus-béremeléseknek.