„A Kárpátoknak Európa legjobban védett régiói közé kellene tartoznia, de a valóság megdöbbentően más.”

A Greenpeace nemzetközi kampányt indított, hogy megmentse a Kárpátokat, ahonnan óránként több mint öt futballpályányi erdő tűnik el. „A Kárpátok erdei, Európa természeti öröksége veszélyben van” – ez a címe annak a jelentésnek, amelyet az ENSZ Biodiverzitás Egyezmény konferenciára nyújtottak be. A zöldszervezet azt várja, hogy vizsgálják felül az EU korábbi ígéreteit a biológiai sokféleség védelméről, mert nem látják, hogy azok valóban el tudnák érni a kijelölt célt. A szervezet petíciót is indított az ügy érdekében:

„Csatlakozz hozzánk, és követeld te is az európai és hazai politikusoktól, hogy dolgozzanak ki egy hatékony nemzetközi védelmi tervet: szüntessék meg a felelőtlen erdőgazdálkodást és védjék meg Európa természeti kincsét.”

A cselekvési tervvel együtt azt kérik, hogy az EU biztosítsa a végrehajtáshoz szükséges pénzügyi forrást. Ezt azonban csak nagyon körültekintően, pontos kötelezettségek meghatározásával érdemes az érintett államoknak biztosítani – eddig a Közös Agrárpolitikán keresztül támogatta az EU a környezetvédelmi célkitűzéseket. A WWF még februárban közölte, hogy lenne elég uniós pénz Romániában a fakitermelés visszaszorítására, de a Nemzeti Stratégiai Terven belül azt más területekre csoportosították át. Így a szükségesnél tizennégyszer kisebb összeg jutott az erdők megmentésére.

Az élővilág és a helyi közösségek járnak rosszul

A Greenpeace az európai vezetőknek küldött petíciójában kéri a felelőtlen fakitermelés és az új erdészeti utak kiépítésének tiltását, amik miatt 20 év alatt a Kárpátok erdeinek 7,4%-a veszett oda. Ki akarnak alakítani olyan védett területeket is, ahol az emberi beavatkozás minden formája tilos lenne. Erre a pontra azért volt szükség, mert a szervezet jelentése szerint a nemzeti parkokban és a Natura 2000 területeken is intenzív a fakitermelés.

„Ha a pusztítás folytatódik, az esélyét is elveszítjük annak, hogy megvédjük, ami minket is megvéd, és az unió 2030-ig szóló biodiverzitási stratégiája is csupán papírra vetett szó marad”

– olvasható az Ursula von der Leyennek, Frans Timmermansnak és Virginijus Sinkevičiusnek küldött levélben.

2030-ra azt akarta elérni az EU, hogy a szárazföldi és vízzel borított területek 10%-a fokozottan védett legyen. Egyelőre a Kárpátokban 3,5%-on áll ez az arány, miközben óránként négyhektárnyi erdőt veszít el. Ha ilyen ütemben halad az irtás, akkor a Greenpeace szerint a 2000-es évekhez képest 2050-re az erdőborítottság 20%-a lesz oda. Már most is több mint 7350 km²-nyi lombkoronát vesztett el a Kárpátok. Ez a terület kétszer nagyobb, mint Párizs, Berlin, Róma, Budapest, Brüsszel és Varsó együttvéve – írja jelentésében a szervezet.

Kutatóik szerint egy emberöltő sem elég, hogy ezeken visszaálljon a már elpusztult erdei életközösség, de a szerteágazó erdészeti utak is károsak az állatok élőhelyére nézve. A romániai Greenpeace október végén arról számolt be, hogy összesen 798 fajt fenyeget a kihalás a Kárpátokban, 18 már el is tűnt. Mindez azért történt a szervezet szerint, mert „a valódi erdők önfenntartást biztosító tulajdonságai sérülnek: csökken a változatosság, a fák koreloszlása közel azonossá válik, és egyre kevesebb fafaj alkotja az erdőket.”

Az erdőpusztulás nemcsak az éghajlat és az ökoszisztémák összeomlásával fenyeget, de a klímakatasztrófa következményeivel való megküzdés szempontjából sem szerencsés. Ezek a nagy víztartó erővel rendelkező régi erdők védenek ugyanis olyan időjárási szélsőségek ellen, mint az aszályok és árvizek. A helyi közösségek jólétére határozottan hatással van, hogy milyen és mekkora a Kárpátok: általa jutnak tiszta levegőhöz, friss vízhez, megóvja a talajt az eróziótól, és sokaknak megélhetést biztosít.

A felelőtlen erdőgazdálkodás tehát nemcsak az élővilágra, hanem a környékén élőkre is veszélyt jelent.

A Kárpátok fáiból IKEA bútorok lesznek

Azzal, hogy nincsen megoldva a terület védelme, egyedül a nagyvállalatok és az illegálisan működő famaffia járnak jól. Utóbbiak évente egymilliárdot zsebelnek be a környezetkárosító ügyleteikből. Ráadásul az általuk ellopott faanyag olyan hosszú utat jár be a gazdacserék miatt, hogy a beszállítók nem tudják visszakövetni, engedéllyel kerültek-e kivágásra. Lehet, hogy mi magunk is olyan bútorok között élünk, amelyek a törvény ellenében jöttek ki a gyártósorról.

Az illegális fakitermelés meggátolása érdekében hozták létre Romániában a SUMAL és a SUMAL 2.0 alkalmazásokat, amelyekkel a faszállítmányokat követték volna nyomon. Sajnos azonban már az elindításától kezdve kijátszható, így valódi akadálya továbbra sincsen a törvénytelenségeknek. Ahogy idén beköszöntött a gazdasági recesszió és a hideg, a helyzet még rosszabb lett. A WWF szerint miután a román kormány bevezette a fa-ársapkát, az illegális fakitermelés robbanásszerűen megnőtt.

A Kárpátok pusztulásának másik nagy nyertese a nagyvállalati szféra, amelynek tagjai egymással versengenek, hogy kinek jusson az erdők nagyobb része.

Az IKEA – mint a világ legnagyobb fafogyasztója – Földünk faanyagának 1%-át falja fel évente – erősen támaszkodva Romániára és környékére. Miközben a giga bútorgyártó cég környezetvédelemmel kampányol, valójában rengeteg bevételt köszönhet a Kárpátokból illegális úton eltűnő erdőterületeknek.

Éppen ezért tartotta fontosnak a Greenpeace, hogy petíciójában a nagyvállalatokat is megszólítsa. „A Kárpátok erdeire nehezedő globális piaci nyomás megszüntetését” követelik. Úgy látják ugyanis, hogy a cégek haszonszerzése prioritást élvez a helyi emberek jólétével és az életvilág megőrzésével szemben.

„Létre kell hozni egy összefüggő hálózatot olyan területekből, ahol tilos mindenféle beavatkozás, így megőrizhetjük a legfontosabb életközösségeket”

– írják. A jogszabályba foglalt védettség reményeik szerint gátat tudna szabnia faharácsolásnak.