Körülbelül kétezren vettek részt Szegeden a városi illetve környékbeli iskolákért tartott demonstráción csütörtökön kora este. A 160 ezer lekes csongrádi-csanádi megyeszékhely belvárosában mintegy 800-1000 méter hosszúságú láncban álltak a tüntetők, helyként igen tömött, sűrű szakaszokon. A demonstráció a térség iskoláinak tanárai, az ide járó diákok és az ő szüleik közti összefogás szempontjából szimbolikus jelentőségű volt a pedagógusok  megbecsüléséért és a közoktatás jövőjéért vívott küzdelemben.

Az élőláncról és a tüntetésről élőben közvetítettünk: 

A demonstrációt a VVL – Veritas Virtus Libertas és STEP – Szegedi Tanárok Együttműködési Platformja szervezte. A Dugonics tértől a Kárász utcán át a Széchenyi térig kígyózott az élőlánc, amelybe a helyi iskolák delegációi, tanárok, diákok, szülők és szolidaritást vállalók álltak be. A rendőröknek rögtönzött útlezárást kellett végrehajtaniuk, hogy az élőlánc átérhessen a Széchenyi tér előtti zebrán.

A tüntetők transzparenseken jelölték, melyik iskolát képviselik jelenlétükkel, illetve több táblán amelyeken az oktatási kormányzatnak üzentek rajzokkal és frappáns egysorosokkal A feltartott telefonjaik fényeivel világították be az élőláncot. Ezalatt  a „szabad oktatás lángját” jelképező fáklya járt körbe a lánc teljes hosszában.

A helyszínen mikrofonvégre kaptunk egy tüntető általános iskolai testnevelőtanárt, aki azért demonstrált, hogy őt és kollégáit méltó megbecsülésben részesítsük.  Mint mondta, az ő iskolájukban tavasszal volt sztrájk, az őszi egységes sztrájkról először nem is tudtak az intézményben. 

Az élőlánc felálltát követően a demonstrálók a Dugonics térre mentek vissza, ahol  „Együtt vagyunk!” skandálásba kezdett a teret megtöltő tömeg. Ekkor még néhány százan érkeztek a helyszínre olyanok is, akik az élőláncban nem vettek részt. 

Ezt követően a szegedi és Szeged környéki iskolák közös nyilatkozatának felolvasása, következett. Mint azt a Mércén is megírtuk, 

23 szegedi, hódmezővásárhelyi, bordányi, domaszéki és szentesi iskolából eddig összesen 663 pedagógus írt alá egy közös nyilatkozatot, melyben elítélik a hatalom megfélemlítési módszereit, és közösen sztrájkba lépnek, ha egyiküket kirúgják vagy máshogyan retorzió éri az oktatás jobbá tételéért való kiállása miatt.

A nyilatkozat alapját képező levelet szerdán a Tanárok a Tanárokért nevű szervezet tette közzé, és buzdította az ország többi tanárát, hogy csatlakozzanak.

A szegedi és környéki pedagógusok azzal egészítették ki a szöveget: „Kijelentjük, hogy itt helyben, Szegeden és környékén nem tűrjük, hogy bárkit meghurcoljanak, ha a jelenlegi oktatáspolitikával szemben jogosan és határozottan fellép. Amennyiben ez megtörténne, a nyilvánosság minden rendelkezésünkre álló erejével fogjuk megvédeni kollégáinkat, legyen az óvodai, iskolai, gimnáziumi vagy a szakképzésben dolgozó munkatársunk! Egységesen állunk ki egymásért!”

A nyilatkozatot felolvasó tanárok valódi sztrájkjogot, és valódi döntési jogokkal felruházott tárgyalópartnereket is követeltek a kormánytól, valamint azt is, hogy kezdjenek „megalapozott” oktatási reformba.

Ezt követően beszédek következtek: először Kalydiné Bajza Rita szülő szólalt fel, akinek három fia van, s szerinte ezért nem nézheti tétlenül, hogy tönkretegyék az ő jövőjüket. Úgy fogalmazott: a gyerekeknek a munkájukat örömmel végző pedagógusokra van szükségük.

„A tanárok viszont csak akkor érhetik el céljaikat, ha a szülők is támogatják őket. A céljaink közösek, a változás rajtunk múlik!” 

– mondta.

Szintén beszédet mondott Dobi Richárd tanár szakos hallgató aki a szegedi iskolák, tanárok, szülők, diákok közös kiállására utalva úgy fogalmazott: 

az összefogás megszületett.

Mint mondta, számára a mai nap nemcsak azért különleges, mert ilyen sokan összegyűltek, hanem mert ma volt a sikeres vizsgatanítása is. „De milyen ország az, hogy a >>tanár<< szó a >>koplalással<< válik egyenértékűvé?!” – kérdezte, hozzáéve, egyre több ismerősének megy el a kedve a tanárrá válástól. „Mi, fiatalok igenis tanítani akarunk, de nem fogjuk kiszolgálni a hatalom minden szeszélyét, mert nem bábok vagyunk, akik tankönyvből olvastatnak” – mondta.

Az utolsó beszédet Szajbély Mihály az SZTE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék alapítója tartotta, aki szerint a pedagógusok helyzete sokkal rosszabb lett tavasz óta, mert masszív fenyegetés árnyékában állnak ki egyre többen napról napra az oktatás jövőjéért, a tanári pálya becsületéért. Együttérzésre szólított fel a megfenyegetett és kirúgott tanárokkal. „Tudatosítsuk magunkban, minden pedagógust nem lehet elbocsátani!” – hangsúlyozta. 

„Lehet válság, recesszió; ha egy ország nem akarja eljátszani a jövőjét, nem takarékoskodhat az oktatáson, és nem élhet vissza a tanárok hivatástudatával”

– tette hozzá.

Az eseményen több dalt is előadott  a Szegedi Tanárok Kórusa, verset mondtak Fabulya Andrea és Kis Éva tanárok, valamint slammelt Csala Hanga.

A tüntetés zárásaképpen a megjelentek közösen elénekelték a tanártüntetések ikonikus dalát, a Mi vagyunk a Grundot, méghozzá úgy, hogy az első strófában a Pál utcai fiúk neveit a nyilatkozatot aláíró iskolák neveivel helyettesítették.

A szegedi élőlánc és tüntetés illeszkedik abba a sorba, amely az október 4-5-i, budapesti és vidéki, a pedagógusokért és az oktatásért  szervezett élőláncokkal és megmozdulásokkal kezdődött, illetve folytatódott az elmúlt hetekben, napokban. Holnap Pécsen, Szolnokon, és Nyíregyházán lesz demonstráció, a fővárosban pedig Zuglóban és Kispesten.

Vasárnap a budapesti Kossuth téren szolidaritási nagytüntetéssel, szerdán pedig újabb budapesti élőlánccal és több vidéki demonstrációval folytatódik majd a tüntetéshullám, ezekről is be fogunk számolni a Mércén.