Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Egyetlen formai hiba miatt nem vizsgálja az Alkotmánybíróság, hogy az adósok csak sok pénzért tehetnek végrehajtási kifogást

Egyetelen számjegyni formai hibára hivatkozva visszautasította az Alktománybíróság azt az indítványt, amelyet  a Fővárosi Törvényszék egy folyamatban lévő végrehajtási ügy kapcsán adott be, és amely szerint az adósok alapvető jogai sérülnek azzal, hogy csak jelentős készpénz letétbe helyezéséért emelhetnek kifogást a végrahajtási értékbecslések eredményeivel szemben – írja keddi közleményében az Utcajogász Egyesület.

A Fővárosi Törvényszék azért fordult a taláros testülethez, mert egy konkrét ügyben az adós nem tette letétbe azt az összeget, amely ahhoz kellett volna, hogy elbírálják a végrehajtási kifogását. Az érintett sérelmezte, hogy árverés előtt álló ingatlana felmérésénél a végrehajtó túl alacsony becsértéket állapított meg. Kifogását azonban csak akkor vizsgálják meg a hatályos végrehajtási törvény szerint, ha letétbe helyezi az igazságügyi szakértő díjának fedezésére szolgáló (jelentős) összeget. Bármilyen nehéz anyagi helyzetben is van az adós, nem kérheti, hogy a díj megfizetése alól mentesüljön, vagy azt a hatóság megelőlegezze neki. Mivel az említett eljárásban az adós nem tette letétbe az összeget, a bíróság hivatalból elutasította végrehajtási kifogását.

Az esetet látva a Fővárosi Törvényszék az Alkotmánybírósághoz fordult. Indítványában azt írta, hogy ez a helyzet sérti az adós alapvető jogait (az Alaptörvényben biztosított jogorvoslathoz való jogot, a törvény előtti egyenlőség elvét, és az anyagi helyzet alapján történő hátrányos megkülönböztetés tilalmát). Az indítvány arra is felhívta a figyelmet, hogy a végrehajtási törvény rendelkezése egyben nemzetközi szerződésbe is ütközik, mivel az Európai Unió Alapjogi Chartája is előírja a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot, illetve azt, hogy a rászorulók számára költségmentességet kell biztosítani, amennyiben az igazságszolgáltatás hatékony igénybevételéhez erre szükség van.

A hajléktalan és szegény embereknek ingyenes jogi segítséget nyújtó Utcajogász Egyesület szerkesztőségünkhöz eljutattaott közleményében azt írja, ők teljes mértékben egyetértenek a Fővárosi Törvényszék indítványában foglalt alapjogi érveléssel, illetve azt egy kiegészítő beadvánnyal támogatták.

A szervezet jogsegély-szolgálatának ügyfelei ugyanis többnyire végrehajtási eljárás alatt álló adósok. Túlnyomó többségük nem rendelkezik olyan megtakarítással, amelyből megelőlegezhetné a szakértői díjat, ingatlanuk értékesítésére általában éppen rossz anyagi helyzetük miatt kerül sor. Egy ingatlan elárverezése legtöbb esetben a végrehajtási folyamat utolsó állomása, előtte már jellemzően lefoglalták az adós ingó vagyontárgyait, inkasszálták a bankszámláját.

Ráadásul ha a becsérték túlzottan alacsony összeg, az nemcsak az adós, de a végrehajtást kérő jogos érdekét is sértheti. Ugyanis amennyiben az ingatlan árverési vételára nem fedezi a tartozás teljes összegét, a végrehajtást kérő követelése csak hosszú idő alatt, vagy egyáltalán nem térül meg. Hangsúlyozzák:

a piaci ártól lényegesen elmaradó vételár legfeljebb az árverésen szerző, harmadik félnek lehet érdeke.

A törvény ugyanakkor szerintük is elsősorban az adóst hozza még nehezebb helyzetbe, aki akkor tudna élni ténylegesen jogorvoslati lehetőségével, ha a kérelem elbírálásáig a hatóság megelőlegezné számára a szakértői díjat.

Az Alkotmánybíróság kiüresítette a saját alapjogvédelmi feladatát

Az Alkotmánybíróság az indítványra érdemben nem reagált, helyette három tárgyalást követően formai okokra hivatkozva visszautasította azt.

A Fővárosi Törvényszék ugyanis az ügyben az adós által beadott több fellebbezést külön ügyszámokra lajstromozta, az AB szerint pedig a Törvényszék rosszul választotta meg, hogy melyik ügyszámú eljárásban kérte a Végrehajtási Törvény vizsgálatát.

Az AB többsége szerint bár egyértelmű, hogy mi az alkotmányossági aggály és az is, hogy az egyetlen számjegynyi eltérés ellenére ugyanarról a bírósági ügyről van szó, az egyetlen számjegynyi eltérés miatt a testület nem jogosult érdemben dönteni a kérdésről. 

Az Utcajogász kiemeli Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnökének különvéleményét, aki nem támogatta a visszautasítást. Ő a „józan észnek és a közjónak megfelelő erkölcsös” Alaptörvény- és jogszabály-értelmezési célok érvényre juttatása mellett érvelt, véleménye szerint az Alkotmánybíróságnak a formai kérdések helyett inkább az indítvány felvetéseivel lett volna tiszte foglalkozni. 

Arra a kérdésre tehát, hogy az Alkotmánybíróság szerint a Végrehajtási Törvény sérti-e vajon az adós alapvető jogait, nem érkezett válasz, amelynek következtében a probléma továbbra is fennáll, és akadályozza az adósok számára, hogy hatékonyan igénybe vegyék jogorvoslathoz való jogukat.

Az Utcajogász új indítvánnyal fogja támadni a végrehajtási törvény e passzusát.

„Annak érdekében, hogy ne kelljen érdemben dönteni a Végrehajtási törvényről, az Alkotmánybíróság többsége olyan megszorítóan értelmezte saját hatáskörét, hogy az már az intézmény alapjogvédelmi feladatának kiürítését jelenti. Holott az alkotmányossági aggály nem akárhonnan, hanem Közép-Európa legnagyobb ügyforgalmát bonyolító bíróságának háromtagú bírói tanácsától érkezett. A döntés nem zárja ki azonban, hogy újra indítvánnyal lehessen támadni a törvényt. Ezt mi is meg fogjuk tenni.” – nyilatkozta Nagyabonyi-Gondy Mónika, az Utcajogász Egyesület jogásza.

Címlapkép: MTI / Szigetváry Zsolt