Az Extinction Rebellion Magyarország aktivistái akcióztak az Európai Bizottság mai, energiatakarékosságról és fenntarthatóságról szóló kerekasztal beszélgetésén. A demonstrációval a fosszilis energiaipar felelősségére akarták felhívni a figyelmet az ökológiai- és klímaválság, illetve az energiakrízis csúcsán.

Az Európai Bizottság „Hová tartasz, drága energia?” címmel tartott kerekasztal-beszélgetésén Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj-, és gázipar elemzője, Sverla Viktor, a MOL stratégiai igazgatója, illetve Bart István, a Klímastratégia 2050 Intézet igazgatója vettek részt. A beszélgetés során a résztvevők a fenntarthatóságot, az energiatakarékosság kérdését járták körül. Az esemény leírása szerint olyan kérdésekre is megpróbáltak választ adni, minthogy lesz-e a lakosság vagy a vállalatok részére elegendő gáz, lesz-e szükség korlátozásokra, megszorításokra, előfordulhat-e, hogy nagymértékű energiahiány lép fel a közeljövőben, illetve hogyan befolyásolja mindez a fenntarthatósági törekvéseket, célkitűzéseket?

Az XR aktivistái demonstrációjukkal a MOL és Erste Befektetési Zrt. ellen tiltakoztak, mert úgy vélik a vállalatok tényleges cselekvés helyett továbbra is profitálnak a klímaválságból, a cégek fenntarthatósági lépései pedig nem többek zöldre festésnél.

A környezetvédelmi szervezet aktivistái „A MOL profitál a klímaválságon” és „Tiszta energiát Magyarországra” feliratokkal hívták fel a figyelmet a két vállalat környezetpusztító, illetve azt támogató tevékenységére.  „Miközben a világ számos részén már most súlyos hatásai vannak az ökológiai- és klímaválságnak, és egyre egyértelműbbé válik, hogy fogytán az időnk, a MOL továbbra is a fosszilis energiára alapozza működését, még céldátumot sem tűzött ki a fosszilisek elhagyására”- olvasható a környezetvédő szervezet közleményében.

„A magyar olajvállalat profitja 2022 második negyedévében az egy évvel korábbihoz képest 40 százalékkal 249,5 milliárd forintra nőtt, miközben a magyar családok az eddigi energiaárak hétszeresét fizetik. Az Erste Csoport pedig 2016 és 2018 között összesen 826 millió euróval finanszírozott fosszilis cégeket. A vállalatcsoport mindössze azt vállalta, hogy 2030-tól nem finanszíroz széntüzeléses üzleteket, ami az Extinction Rebellion Magyarország szerint túl késői dátum” – hangsúlyozták.

A helyszínen egy aktivista is nyilatkozott az akcióról.

„Azért jöttünk ma el, mert miközben a klímakatasztrófa már a világ minden pontján áradásokkal, szárazsággal és erdőtüzekkel rúgja be az ajtót, a döntéshozók és az olyan nagyvállalatok, mint a MOL vagy az Erste Bank csak a saját nyerészkedésüket tartják szem előtt. Hiteltelennek tartom, hogy szakértők és tudósok helyett ők szólalnak meg a témában.”

– mondta el az XR egyik aktvistája, Pap Dániel.

A Mérce élőben közvetítette a demonstrációt, ám az Európai Bizottság hivatalos live-jából kivágták az akciót.