Nem tett vallomást az a két rendőr, akik a saját maguk által készített videófelvételek tanúsága szerint tavaly két kiszolgáltatott élethelyzetű hajléktalan embert bántalmaztak Mohácson. A büntetőeljárás előkészítő tárgyalását szerdán tartották a Kaposvári Törvényszéken. A  Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján per tárgyát két sértettel szemben két rendőr által, összesen három különböző alkalommal dokumentált visszaélések képezik, ám az egyik sértett beszámolói szerint kiterjedtebb gyakorlata lehetett a rendőri önkényeskedéseknek, amelyet nem rögzített semmilyen felvétel vagy dokumentum, így a bíróság sem tárgyalja azt. A hajléktalan emberek képviseletét az Utcajogász Egyesület látja el. A szervezet önkéntes jogásza, Molnár Noémi számolt be a Mércének az ügy általuk megismert részleteiről. 

A szerdán ismertetett vád szerint a két, Mohácson járőröző rendőr 2021 januárjában, a kijárási korlátozások alatt bántalmazott két hajléktalan férfit. A magatehetetlenül a földön fekvő egyik áldozatnak a fejét, a másikuknak a lábát rúgta meg, a második áldozatot pedig azzal is megalázták, hogy léggitározásra és éneklésre kényszerítették. Később indoklás nélkül könnygázsprével fújták le mindkettőjüket, mindezt pedig videóra vették, és elküldték egy kollégájuknak. Utóbbi – mivel nem tett feljelentést – az ügyészség szerint szintén bűncselekményt követett el. A videót eltussoló rendőr estében megrovást, a bántalomazó rendőrök esetében három és fél év börtönt, 150 ezer forintos pénzbüntetést és 5 év közügyektől való eltiltást kért rájuk a vádhatóság.

Molnár Noémi kérdésünkre válaszolva arra hívta fel a figyelmet, hogy a tárgyalás során felolvasott vádiratban már nem szerepelt az ügyészség májusban kiadott közleményében még szereplő „kiszolgáltatott személy megalázásának vétsége” névvel ellátott vádpont, így „csupán” hivatali visszaélés és szolgálati kötelességszegés miatt emeltek vádat a két rendőr ellen. 

Az Utcajogász önkéntes jogászának beszámolója szerint a vádlottak védője egyebek mellett arra hivatkozott, hogy a bántalmazott hajléktalanok nem „a társadalom által elvárt” módon viselkedtek, ez azonban Molnár Noémi szerint nem világos, hogy hogyan igazolná az elkövetett cselekményeket.

A két vádlott egyébként már nincs a rendőrség kötelékében: szolgálati jogviszonyuk az eset napvilágra kerülését követően megszűnt, ám azt csak feltételezni lehet, hogy a bántalmazásokkal összefüggésben szereltek-e le.

Miután szerdán csak előkészítő tárgyalás zajlott, és a két vádlott nem ismerte el bűnösségét, az eljárás októberben folytatódni fog. A tervek szerint a két sértettnek szerdán sem kellett személyesen megjelennie a bíróságon, és jövő hónapban sem kell majd: miután élethelyzetükre tekintettel „különleges bánásmódot igénylő” ügyfeleknek minősítették őket, videós távkapcsolat útján hallgatják majd meg őket, amely során a Mohácsi Járásbíróságról kapcsolódhatnak majd be a Kaposvári Törvényszék tárgyalójába. Az Utcajogász egyébként meglehetősen pozitívnak értékelte ezt a fajta elbánást a sértettekkel szemben. 

Az intézményrendszer állatorvosi lova

A szerdán tárgyalt esetek egyik áldozata egy fiatalabb, értelmi fogyatékossággal élő férfi, akinek nem csupán a rendőrökkel volt konfrontációja – őt kényszerítették léggitározásra – mutat rá arra, hogy milyen súlyos problémák vannak az állami ellátórendszerben. A felügyeletre szoruló, hajléktalan, mentális betegséggel élő, a vele szemben elkövetett cselekményeket felidézni csak nehezen tudó mohácsi férfi esete gyakorlatilag az intézményrendszer „állatorvosi lova” – mondta Molnár Noémi, hozzátéve, hogy ez alól kivételt képez igen lelkiismeretes gondnoka, akivel egyébként a sértett is jó kapcsolatot ápol. A férfi – az Utcajogász szerint számos, utcán élőket érintő alapjogi problémával terhelt – kijárási tilalom idején rengeteg szabálysértési bírságot szedett össze, amelyet nem tudott kifizetni, majd ezeket a büntetéseket a bíróság úgy változtatta elzárásra, hogy figyelmen kívül hagyták, hogy fogyatékossággal él.

A sértett mindössze két nappal a rendőri atrocitások után került emiatt büntetés-végrehajtási itézetbe, ahol ráadásul más fogva tartottak ismét csak bántalmazták.

Később az Utcajogász indítványára – akik azzal érveltek, hogy fogyatékos embert szabálysértés miatt elzárásra ítélni nem lehetne – szabadult, miután egy bíró végre figyelembe vette a férfi állapotát. 

A másik áldozat egy idősebb, hajléktalanszállón élő mohácsi férfi, aki már pontosabban emlékezett az őt ért bántalmazásokra. Részben az általa elmondottak engednek arra következtetni, hogy a videón rögzített cselekmények nem egyedi esetek: a férfi határozott állítása szerint más rendőrök sokkolózták is őt, egy alkalommal pedig úgy kobozták el a bicskáját, hogy arról nem készült jegyzőkönyv. Amennyiben a férfi igazat mondana, az azért lenne érdekes az Utcajogász szerint, mert a magyar rendőrségnél a cselekmények feltételezett elkövetésének idején még nem volt rendszeresítve sokkoló, így azok használata a sértett viselkedésétől függetlenül biztosan jogellenesen történt volna. (Az elektromos rendőrségi sokkoló idén februári bevezetéséről itt írtunk bővebben.)

Nem állt rendelkezésre dokumentáció

Éppen az idősebb férfi panaszai miatt az Utcajogász közigazgatási pert is indított.  Előzetesen ugyanis panasszal éltek az Országos Rendőrfőkapitányságnál a sérelmezett – és a büntetőperben figyelembe nem vett – rendőri intézkedések, tehát a sokkolózás és a  bicska elkobzása miatt.

A rendőrségi panaszeljárás során az alapvető jogok biztosa kiadott egy ilyenkor szokásos állásfoglalást, ami sorvezetőül szolgálna a rendőrségnek a panaszok elbírálásában. Az ombudsman ugyan megállapította ugyan, hogy a „panaszos emberi méltóságát számos esetben megsértették” az intézkedő rendőrök, de ezek miatt a cselekmények miatt már folyamatban van egy büntetőeljárás.

A többi sérelmezett panasz esetében viszont az alapvető jogok biztosa nem foglalt állást, mivel „nem áll rendelkezésre rendőri dokumentáció”.

A rendőrség aztán hatáskör hiányában megszüntette a panaszeljárást, mondván, folyamatban van a büntetőeljárás, legyen ez elég a hajléktalan áldozatok jogi képviselőinek.

„Ezzel az probléma, hogy jogszerűtlen rendőri intézkedésekről általában nem készül papír” – állapította meg Molnár Noémi. Azt is sérelmezik az önkéntes jogászok, hogy a rendőrség nem próbált meg semmilyen bizonyítási eljárást kezdeményezni a panasz ügyében. Ezért fordultak bírósághoz, és ennek a közigazgatási pernek lesz a tárgyalása október 28-án a Pécsi Törvényszéken. A folyamat érdekessége, hogy a perben a bíróság elvileg tárgyalás nélkül, iratok alapján is dönthetett volna, azonban valamilyen oknál fogva a bíró úgy döntött, hogy tárgyaláson folytatódjon az eljárás, ezért beidézte a panaszt tevő Utcajogász, illetve az ORFK képviselőjét is.

A jéghegy csúcsa

Az ügy furcsasága, hogy arról az ügyészség csak akkor kezdett el kommunikálni – az Utcajogász Egyesület is ekkor hallott először az esetekről –, amikor titkos információszerzés  eredeményeképpen feltárták a vádiratban szereplő bántalmazásokat. Így az első, sajtóban megjelent hírekben is már csak az elkövetők elfogása szerepelt. Az Utcajogász is hozzáfért a lehallgatás megkezdését engedélyező bírói határozathoz, a nekik kiadott papírokból azonban az nem derült ki, hogy mi alapján gondolta azt az ügyészség, hogy le kell hallgatni az rendőröket, így az áldozatok jogi képviselői is csak spekulálni tudnak, hogy milyen előzményei lehettek a megfigyelésnek. 

Mindenesetre az Utcajogász véleménye szerint a hajléktalanok bántalmazása a rendőri szervek által nem új keletű, ám csak most, a kamerával felszerelt mobiltelefonok elterjedésével kezd láthatóvá válni. Ebbe a mintázatba illeszkedik az az idei zalaegerszegi eset is, amely során – ugyancsak rendőrök – vödröt húztak a sértett fejére a kapitányság épületében, miközben videózták mindezt. Abban az esetben szintén egy mentális beteg férfi volt az, aki rendőri túlkapás áldozatává vált.

A hajléktalan emberekkel szemben elkövetett rendőri túlkapások nemcsak a sértettek bántalmazását, hanem emberi mivoltukban való megalázásukat is célozzák; mindennek hátterében pedig feltehetően az áll, hogy

a rendőrség nem rendelkezik megfelelő integritású személyi állománnyal, amely különösen veszélyes olyan esetekben, amelyekben nehéz helyzetben lévő, sérülékeny társadalmi csoportokkal kerülnek kapcsolatba

– értékeli a helyzetet az Utcajogász. Szerintük ennek példája a mohácsi eset is: nagyon fiatal rendőrökről van szó, akiknek sem a tapasztaltuk, sem az életkoruk nem tette őket alkalmassá arra, hogy megfelelően járjanak el. 

A lakhatási válság fokozódásával, az állami szociális ellátórendszer leépülésével és túlterheltségével ezen csoportok egy része az utcára szorul, és közterületen a rendészeti szervekkel kerül kapcsolatba. A rendszerszintű probléma a civilek szerint rendszerszintű választ követel: az ilyen esetek előfordulásának hosszútávú megoldását csakis a rendőri állomány képzése, valamint a lakhatási válság enyhítése és a szociális ellátórendszer helyzetének javítása jelentheti.