Kihez fordulhat a háború elől Magyarországra menekült ukrajnai dolgozó, ha nem fizetik ki, vagy ha elveszik a személyes okmányait? Többek között ilyen esetekre specializálódott a Menedék Egyesület SAFEmployment nevű kampánya, amellyel a kizsákmányoló foglalkoztatás áldozataivá vált, vagy potenciálisan veszélyeztetett vendégmunkásoknak próbálnak segíteni.

A projekt

Magyarországon sem kell külföldinek lenni ahhoz, hogy valaki ki legyen szolgáltatva a munkáltatójának. A tavasztól az ukrajnai háború miatt nagy számban frissen érkező bevándorlók miatt azonban most kifejezetten az ukrajnai vendégmunkások helyzetére koncentrál az augusztusban indult SAFEmployment Hungary nevű projekt a Menedék Egyesület gondozásában. A kampány az Ukrajnából érkező potenciális munkavállalók számára nyújt segítséget azért, hogy felismerjék a munkáltató tisztességtelen gyakorlatait, és ilyen esetekben legyen kihez segítségért fordulniuk.

Nehéz pontosan megmondani, hogy az ukrajnai munkavállalók mennyivel lettek többen Magyarországon a nyílt orosz-ukrán háború 2022. februári kitörése óta. (Azért fontos distinkciót tenni a fegyveres konfliktusok terén, mert a 2010-es években, illetve kifejezetten a Krím orosz bekebelezése és a donyecki háború kezdete óta ugyancsak nőtt hazánkban is az ukrán vendégmunkások száma).

Annyi bizonyos, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) legfrissebb adatai szerint 29 170 menedékes státusz iránti kérelmet adtak be a keleti szomszédunkból érkezők. A kormány által emlegetett százezrekhez képest ez a szám persze csekélynek tűnhet, ugyanakkor figyelemre méltó a OECD elemzése, amely szerint 2022 végéig nagyjából fél és egy százalék közötti mértékben nőhet a foglalkoztatottak száma Magyarországon – amely jelenleg a KSH adatai szerint 4 714 000 fő – csak az elmúlt hónapokban hazánkba érkezett ukrajnai menekülteknek köszönhetően. 

A Menedék tapasztalatai szerint nagyon sokan szeretnének Ukrajnából érkezetteket foglalkoztatni – magyarázta kérdésünkre Halász Bálint, a SAFEmployment projektvezetője.

Ennek egyik jele volt az is, amikor májusban a magyar kormány bizonyos hiányszakmákban megkönnyítette a háború elől menekülők foglalkoztatását: eszerint  május elsejétől munkavállalási engedély nélkül is bármilyen állást elvállalhattak a Magyarországon menedékes státuszt kérő ukrán állampolgárok. Ezek a hiányszakmák jellemzően éppen azok, amelyekben a munkáltató nagyobb gyakorisággal jut tisztességtelen előnyhöz a dolgozó foglalkoztatása által.

A kizsákmányoló munka a SAFEemployment definíciója szerint szektorspecifikus: a háztartási munka, a vendéglátás területe, az építőipar, a gyári munkák, illetve szezonálisan a mezőgazdasági idénymunkák a legérintettebbek hazánkban is.

Ezeknél a foglalkozástípusoknál ugyanis kevésbé releváns a nyelvtudás, könnyebben hozzáférhető munkalehetőséget jelentenek a vendégmunkások számára. A legveszélyeztetettebb szektor ezek közül globálisan is a háztartási munka: bejárónők, takarítónők, bébiszitterek válnak a leggyakrabban áldozattá, ezért is van az, hogy a kizsákmányolás érintettjei között felülreprezentáltak a nők. 

Mitől ilyen kiszolgáltatottak?

A munkaerő-kizsákmányolás nem bevándorlásspecifikus jelenség: a külföldről érkezett munkavállalók ugyanakkor különösen ki vannak téve ennek a veszélynek – magyarázta kérdésünkre Halász Bálint.

Ennek nagyon sok oka van, de a legfőbbek általában ezek közül a következők: hiányos a nyelvtudásuk, nem ismerik az alapvető munkaerőpiaci viszonyokat, sokszor eleve nagyon rossz az anyagi helyzetük, így nem nagyon válogathatnak az végzendő munkák között; illetve esetükben nagyon megnő a munkaerő-kölcsönző és -közvetítő cégeknek való kitettség is. Emellett a státuszuk is bizonytalan, és sokszor a konkrét munkavállaláshoz kötött, ezért nehezebben állnak ki a kizsákmányoló munka ellen. Sokszor a hatóságokhoz vagy érdekvédőkhöz sem mernek fordulni, mert félnek, hogy elvesztik a tartózkodási engedélyüket.

Az ukrajnai menekültek esetében ugyancsak az anyagi természetű kiszolgáltatottság, az ukrán vagy orosz nyelv kizárólagos ismerete a leggyakoribb problémák – mondja a projekt vezetője.

Hogy néz ki a kizsákmányolás?

A SAFEemployment definíciója szerint vett kizsákmányolás fogalma meglehetősen tág, és cseppet sem jogi terminus. Így annak különböző fajtái széles skálán mozognak a nem illegális, „csupán” tisztességtelen foglalkoztatási gyakorlatoktól egészen a polgári vagy büntető törvénykönyvbe ütköző formákig, például az emberkereskedelemig és a kényszermunkáig. 

A SAFEmployment Facebook-kampányában nemzetközi szakirodalom és külföldi civil szervezetek tapasztalatai alapján válogatták ki a tisztességtelen foglalkoztatás legtipikusabb formáit, ezeket tárgyalják végig egy 11 pontos felsorolásban. Ezekben a Facebook-posztokban arra figyelmeztetnek, hogy a dolgozók különösen figyeljenek a következőkre:

• ha nem kapják meg a munkáltatótól a minimálbért, noha ehhez joguk lenne Magyarországon,
• nem kapják meg az évi minimum 20 nap fizetett alapszabadságot,
• nem fizetik ki a túlóráikat, 
• a munkáltató nem biztosítja a biztonságos munkavégzés feltételeit,
• nem engedik felmondani,
• a szerződésben foglaltnál kevesebbet, vagy egyáltalán nem fizet a munkáltató,
• érvényes szerződés nélkül foglalkoztatják őket,
• a munkáltató elveszi a személyes okmányaikat,
• megsérti a dolgozók magánszféráját,
• egészségtelen vagy veszélyes helyen dolgoztatják őket,
• vagy túlmunkára kényszerítik őket.

Halász Bálint szerint a listán szereplő munkáltatói „túlkapások”  a feljebb említett, „legális, de tisztességtelentől” a „büntetendőig” terjedő skála akár több pontján is elhelyezhetők. Ha mondjuk egy dolgozónak elveszik a személyes okmányait – például az útlevelét, ami, mint a projektvezető mondja, sajnos nagyon is életszerű példa  – önmagában nem feltétlenül lenne büntetőjogi kategória, de mivel ezáltal a mozgásában is korlátozzák a dolgozót, így már „Btk.-pozitív” cselekménynek számít. 

A Menedék azt szeretné, hogy a projektnek köszönhetően azok az emberek jussanak segítséghez, akik a fent felsorolt problémák valamelyikével személyesen szembesülnek, vagy esetleg ismernek olyat, aki áldozat lehet.

Hogyan jut el a bajba jutott a segítséghez?

Mint Halász Bálint mondja, a Menedék kiterjedt kapcsolati hálóval rendelkezik olyan civil szervezetek körében, amelyeknek a látókörébe kerülhetnek a segítségre szoruló, Ukrajnából érkezett dolgozók. Emellett a SAFEmployment projekt alapvetően három fő pillérre támaszkodva igyekszik összekötni a bajba jutottakat a segítőkkel.

Az egyik pillér egy információs kampány, amelynek az a célja, hogy a kiszolgáltatott vendégmunkások megtudják, hogy milyen jogaik vannak munkavállalóként, és tudatosuljon bennük, hogy mire kell figyelni, amikor munkát vállalnak valahol. Ez az információs kampány elsődleges az online térben zajlik: négynyelvű (magyar, angol, ukrán, orosz) kreatívokat posztolnak a közösségi médiafelületekre, ezen belül specifikusan a sok taggal rendelkező, Ukrajnából érkezőkkel foglalkozó Facebook-csoportokba.

Ezeken a „szóróanyagokon” figyelmeztetések és információk olvashatók arról, hogy milyen jogokkal rendelkeznek munkavállalóként, illetve hogyan lehet felismerni a kizsákmányolást. Ettől azt remélik, hogy vagy maguk az áldozatok, vagy az ő ismerőseik találkoznak ezekkel az üzenetekkel, és így pedig felkereshetik a Menedéket akár e-mailben, akár a szervezet ingyenesen hívható zöld számán keresztül. 

„Próbáltuk úgy megfogalmazni a kreatívokon levő szövegeket, hogy felfigyeljenek rá az érintettek, és tudatosuljon bennük, hogy »Hú, basszus, nekem tényleg nincs szerződésem!«” – magyarázta Halász Bálint. „Vagy: »Hú, most vonták le a fizetésem felét valami bagatell indokkal!«.”

Miután a bajba jutott külföldi dolgozó kapcsolatba lépett a Menedékkel, a segítő civilek a projekt második fő elemét képező szociális munka keretében segítenek neki egyénileg tisztába kerülni azzal, hogy valóban tisztességtelenül bánik-e vele a munkáltatója, illetve elmondják neki, hogy a mi a teendő, ha valóban kizsákmányolás áldozatává vált.

Ilyenkor adott esetben segíthetnek neki másik állást keresni, de az is előfordulhat, hogy kiderül, félreértésen – például a nyelvtudás hiányából adódó rossz kommunikáción – alapszik a dolgozó sérelme, amit a civilek segítenek neki tisztázni a munkáltatóval. Ha munkajogi problémák merülnek fel, a megyei kormányhivatal erre szakosodott szervénél tehet bejelentést az ügyfél – ebben is segítségére lehetnek a Menedék munkatársai. Amennyiben az ilyen bejelentések hatására munkaügyi ellenőrzéseken megbukik egy munkáltató, akkor felkerül a „nem rendezett munkaügyi kapcsolatokkal rendelkező munkáltatók” nyilvánosan kereshető listájára.

A legsúlyosabb esetekben dönthet úgy is az áldozat, hogy a szociális munkások segítségével rendőrségi feljelentést tesz.

A SAFEmployment projekt harmadik pillére a munkáltatói oldalra koncentrál. Számukra workshopokat terveznek, amelyeken szert tehetnek arra a tudásra, hogyan lehet hatékonyan és kizsákmányolás nélkül foglalkoztatni külföldről érkezett munkavállalókat.

A Menedék úgy látja: a háború kirobbanását követő időszakban rendkívül nyitottnak mutatkoztak a cégek az ilyen jellegű képzésekre, mivel rengeteg adminisztrációs bonyodalomba – például az állandó lakcím vagy tajkártya hiánya miatt, amelyekkel a menedékes munkakeresők alapesetben nem is rendelkezhetnek – ütköznek, amikor fel akarják őket venni.

Mint Halász Bálint mondja, sok foglalkoztató kérte már a civil szervezet segítségét abban, hogy kösse össze a „keresleti” és a „kínálati” oldalt. Ez azt is implikálja, hogy ezek a munkáltatók kifejezetten szeretnék tisztességesen foglalkoztatni az újonnan érkezett menedékeseket, de persze – mint az a projektvezető is megjegyzi – ez sajnos messze nem jelenti azt, hogy minden foglalkoztató így áll hozzá a kérdéshez.