Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Környezetkárosítás bűntette miatt nyomoznak a Tarna vizét kiszivattyúzó borászat ügyében

Vadai Ágnes országgyűlési képviselő kérdésére a Belügyminisztérium megerősítette, a Tarna kiszáradásának ügyében környezetkárosítás bűntettének gyanúja miatt nyomozás van folyamatban. A képviselő kérdésében arra volt kíváncsi, hogy a környékbeli lakosok által felderített ügyben a Tóth és Tóth pincészettel szemben folyik-e ilyen eljárás, ugyanis a vízügyi hatóság szerint illegálisan építettek gátat. A lapunknak nyilatkozó szakértő azt is elmondta, hogy a Tarna esete rávilágít, az éghajlatváltozás miatt hazánkban is megjelentek az efemerális, időszakos vízfolyások. 

A hónapok óta tartó aszály következtében július végére szinte teljesen kiszáradt a Tarna. Az ország 30 legnagyobb vízhozamú folyóinak egyike majdhogynem teljesen elvesztette vízi élővilágát, száraz medrében a környékbeli állatok, őzikék, védett fekete gólyák hiába keresnek felüdülést a rekkenő hőségben. A folyó elapadása azonban nem csak a tavasz óta tapasztalt, elképesztő mértékű aszály eredménye lehet, környezetvédők szerint egy helyi borászat kapzsisága az, ami a végső döfést jelenthette.

Az esetet helyi civilek és a környékbeli polgármesterek derítették fel, miután tudomásukra jutott, hogy a folyó korai szakaszán még van víz a mederben. A kiszáradt nyomvonalon végigsétálva bukkantak az ipari szivattyúra és egy homokzsákokból és fóliából felhúzott gátra, melyet el is bontottak. A szivattyúzást a közelben lévő Tóth és Tóth pincészet végezte, akik a gátat is azért emelhették, mert már nem volt elegendő a vízmélység a víznyerő cső megfelelő lehelyezéséhez.

A borászattal szemben az egri exjobbikos polgármester, Mirkóczki Ádám és a helyi DK is bojkottra szólított fel, a városvezető kezdeményezésére a pincészet termékeit kitiltották a városi rendezvényekről. A közgyűlés Fidesz-frakciójának vezetője, Oroján Sándor védelmébe vette a Tóth és Tóth borászatot, de párttársai nem tartottak vele a szavazáson, és támogatták a bojkottot. Az MSZP részéről Mirkóczki Zita is a borászat mellett állt ki a közgyűlésen, mondván a döntés alapján

„a jövőben bárkit be lehet sározni bírósági ítélet nélkül, és ki lehet rekeszteni. Ezzel precedenst teremtünk. Én ezt nem tudom támogatni”.

A borászat Facebookon megjelentetett közleményében ezzel szemben úgy fogalmazott, hogy ők jogszerűen használták a folyó vizét, nem követtek el lopást, és a Tarna kiszáradásáért az aszály a felelős.

Az aszályt okolják, de a gát illegális volt

Az Átlátszó riportjában a borászat mellett fekvő Aldebrő alpolgármestere, a gátőrként is dolgozó Birgenstok István is elismerte, hogy ugyan vízvételezésre volt engedélye a pincészetnek, gátépítésre viszont biztosan nem. De ezzel együtt úgy vélte, a folyó kiszáradását nem ez, hanem a rég nem látott aszály okozta. A lapnak az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság is hasonlóan nyilatkozott:

 „A Tarna vízrendszerének alacsony vízállása, egyes mellékágainak és szakaszainak esetleges kiszáradása – hasonlóan az ország számos területén található vízfolyásokhoz, tavakhoz, egyéb víztestekhez, stb. – a rendkívüli aszályos időszak következménye.”

A vízügyi hatóság hozzátette azt is,

„a vízhiány okának megállapítása céljából a területileg illetékes őr bejárást végzett, 

ahol megállapításra került, hogy mederelzárás készült vízkivétel céljából.

(Mindeközben lakossági bejelentés és sajtóhír is érkezett.) A mederelzárás haladéktalan megszüntetése érdekében felszólítottuk az ügyfelet, amely felszólításunkat egyidejűleg a területileg illetékes vízügyi hatóságnak is megküldtük. A mederelzárás elbontásra került. Információnk szerint az ügyben rendőrségi eljárás is folyik.”

Itthon is megjelenő, eddig ismeretlen jelenségre erősíthetett rá a borászat

Az ügyben megkerestük egy nagy magyarországi szervezet éghajlatvédelmi szakértőjét, aki a lapunknak megerősítette az Átlátszón megjelenteket, a gátról ő is elmondta, hogy az teljesen biztosan illegálisan kerülhetett oda. 

„A képeken látszik, hogy homokzsákokat raktak a folyóba, ami minden körülmények között illegális. Ezzel a beavatkozással mindenféle engedély nélkül egy természetes vízfolyásban gátat létesítettek, aminek a célja, hogy visszaduzzasszák a vizet, és a teljes vízkészletet ki tudják a folyóból venni”

– fogalmazott a szakember. Hozzátette, a Tarna története is szemlélteti, hogy az öntözésfejlesztés hibás alkalmazkodás, hiszen „rohadt sok pénzt elköltünk valamire, hogy alkalmazkodjunk a klímaváltozáshoz és kiderül, hogy az hosszú távon növeli a sérülékenységet”. Problémának látja azt is, hogy az öntözésfejlesztés rendkívül költséges és elsősorban a földtulajdonosok magánérdekeit szolgálja, miközben a vízigényes növények termesztését erősíti.

Ha pedig elkezdenek a felszín alatti vízből locsolni, akkor egy idő után ivóvíz sem lesz.

„Mi hibás kormányzati politkának tartjuk az öntözésfejlesztést, mert ez is vízkészleteken alapszik. Ez a felszín alatti készletekből fedezve nagyon pazarló, mert azok tisztább vizek, akár ivóvíz minőségűek, ezeket mondjuk silókukoricára pazarolni egyszerűen felelőtlenség a jövő generációival szemben. A felszíni öntözés, ahogy ezt a tarnai eset is szépen mutatja, vagy működik, vagy nem. Ha van felszíni víz akkor lehet, ha nincs akkor nem lehet.”

Az éghajlatvédelmi szakértő szerint a helyes klímaalkalmazkodás  az lenne, ha a csapadékviszonyoknak megfelelő tájhasználatot folytatnának. Tehát például ha szárazságtűrő növényeket vetnének.

Augusztus végén a 120 éve nem tapasztalt aszályról és termény pusztulásról beszéltünk magyarországi gazdákkal, akik szintén a mezőgazdasági rendszerünk gyökeres megváltoztatásában látják a megoldást.

A folyó kiszáradása is ékes példája annak a Magyarországon megjelenő jelenségnek, amelyet efemerális vagy időszakos vízfolyásnak hívnak. 

„Ez korábban nem volt jellemző a Kárpát-medencében.”

Hozzátette, sok olyan vízi ökoszisztéma van a világon, ami időszakosan kiszárad, de ezeken a helyeken adaptálódott fajok vannak. A hazai vizek élővilága viszont nem ilyen, bár akadnak kivételek, mint a szikes tavak, mocsarak. A fajok közül a védett lápi pócot hozta példának a szakember, ami képes átvészelni egy száraz időszakot. A Tarna viszont emberemlékezet óta nem száradt ki.

„Minél kisebb egy folyó, általában annál ingadozóbb a vízhozama. Egy ilyen szivattyúnak köbméter per perc teljesítménye van megadva, ezek bődületes mennyiséget tudnak kiszívni. Alapból elképzelhetetlen, hogy egy öntözési projekt kivegye egy ilyen folyó teljes vízhozamát, de most olyan extrém helyzet állt elő, hogy mégis ez történhet. Nem volt annyi víz a folyóban, hogy ki tudják kiszivattyúzni, olyan sekély volt a vízállás, hogy nem tudták volna a csövet belenyomni, ezért kellett zsákokkal berekeszteni, megduzzasztani”

– mondta el a Tarnával kapcsolatban. A szakember úgy tudja, hogy a borászatéhoz hasonló engedélyek feltételesek, és tartalmaznak egy ökológiai minimum vízszintet, ami alatt nem lehet kivételezni a vizet.

Az engedéllyel, a hazai vízkivételezési szabályozással és a borászat eljárásával, valamint azzal kapcsolatban, hogy figyelmeztették-e a folyó mentén annak vizéből öntözőket, megkerestük a Borsod-Abaúj-Zemplén-Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, akik cikkünk megjelenéséig még nem adtak választ kérdéseinkre. A Országos Vízügyi Főigazgatóság a témában a következő tájékoztatást adta lapunknak:

„A jelenlegi csapadékmentes időszakban arra számíthatunk, hogy a mostani alacsony vízállások egy ideig meghatározhatják az élő folyóvizeinkkel kapcsolatos képet, hiszen hazánkban az elhúzódó meleg időjárás és a csapadékhiány hatására súlyos aszály uralkodik. A folyók, patakok, tavak alacsony vízszintjével kapcsolatos probléma nem új keletű, télen is jelentős volt a csapadékhiány. Az időszakra jellemző volt, hogy a vízfolyások, folyók vízgyűjtő területein a szokásos szint fele vagy egyharmada esett csak le csapadék formájában. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság területén május óta számottevő csapadék csak az utóbbi 1-2 hétben hullott, így valamennyi vízfolyáson, mint például a Tarnán és mellékvízfolyásain, a gyöngyösi Nagy-patakon vagy az Eger-patak esetében is alacsony vízállások alakultak ki. A Heves megyei vízfolyásokon mért értékek sok esetben nagyon közel voltak, illetve vannak az eddig legalacsonyabb vízállások szintjéhez.

A Tarna egy természetes vízfolyás, mely a vízgyűjtő területére hulló csapadékból kap vízutánpótlást, felső részén már a korábbi legalacsonyabb mért szintek is megdőltek. Ilyen helyzetben pedig gyakori jelenség, hogy a kisebb vízfolyások egyes mellékágai ki is száradhatnak. Tájékoztatjuk, hogy a vízügyi igazgatóság feladatai részeként a kezelésébe tartozó vízfolyások és folyók mentén rendszeresen ellenőrzéseket végez, így a Tarna mentén is. A területi bejárások során tapasztalták, hogy a vízfolyás egyes szakaszain rendkívül alacsony a vízállás, egyes szakaszán vízhiányos, amely a rendkívüli aszályos időszak velejárója és hasonlóan érint több kezelésünkbe tartozó kisvízfolyást is. A vízhiány okának megállapítása céljából a területileg illetékes őr bejárást végzett, ahol megállapította, hogy mederelzárás készült vízkivétel céljából. (Mindeközben lakossági bejelentés és sajtóhír is érkezett.) A mederelzárás haladéktalan megszüntetése érdekében felszólítottuk az ügyfelet, amely felszólításunkat egyidejűleg a területileg illetékes vízügyi hatóságnak is megküldtük. A mederelzárás elbontásra került, és információnk szerint az ügyben rendőrségi eljárás is folyik.”