Nemcsak Magyarországon és Európa-szerte pusztít évtizedek óta nem látott szárazság, Kínán a világtörténelem eddigi talán legkeményebb hőhulláma söpört végig az elmúlt 75 napban. A távol-keleti ország több tucat folyója száradt ki teljesen, vízerőműveket és gyárakat kellett leállítani, megszakadtak a kereskedelmi útvonalak és hatalmas területen pusztultak el a termények. Az már biztosan látszik, hogy a világ második legnagyobb gazdaságának időjárási összeomlása az egész világra hatással lesz.
Elképesztő videófelvételek és képek jelennek meg a nyár kezdete óta folyamatosan a kínai Jangcéről, ezeken az látszik, hogy világ egyik legnagyobb folyója szinte teljesen kiszáradt:
Shocking pictures from China: World’s third-largest river dries up in drought 👇pic.twitter.com/1rXKa01quq
— Daniel Moser (@_dmoser) August 23, 2022
A Kínában több mint 70 napja tartó hőhullám 17 tartomány 900 millió lakosát érinti. Az egyik legdurvábban sújtott Szecsuan nagyvárosaiban, a 6 milliós Dázsuban és a 31 milliós Csungkingben – ahol nappal 45 fokot is mértek, de sok helyütt még az éjszakai órákban sem süllyedt 35 fok alá a hőmérséklet – megnyitották a metróállomásokat és az óvóhelyeket, hogy a meleg elől menekülők ott némi felfrissüléshez jussanak.
A New Scientistnek nyilatkozó időjárás-történész Maximiliano Herrera szerint a Kínában tapasztalt hőhullám „kombinálja a legextrémebb intenzitást és a leghosszabb időtartamot egy hihetetlenül nagy területen”.
„Nincs olyasmi a globális időjárás-történelemben amit akár közelítőleg hasonlítani lehetne ahhoz, ami most Kínában történik”
-tette hozzá a szakember.
Az országban 66 folyó teljesen kiszáradt, a Jangce a mérések 150 éves történelmének legalacsonyabb vízállását mutatja. Ennek köszönhetően a vízerőműveket sok helyütt le kellett állítani, ami különösen nagy probléma Szecsuan tartományban, ahol az áramellátás 80%-át ilyen forrásokból fedezik. A légkondicionálók miatt megnövekedő áramigény melletti kényszerű erőműleállások energiahiányt okoztak, ami miatt
több ezer gyárat leállásra, az irodákat és bevásárlóközpontokat a világítás és a légkondik letekerésére kötelezték.
Többek között olyan világcégek üzemei kényszerültek leállni, mint a Toyota, az Apple, a Tesla és a Volkswagen – közülük a Toyota már egy nagyüzemi dízelgenerátorral újra tudta kezdeni a termelést, a Tesla pedig a rendelkezés alóli mentességért folyamodott. A napelemgyártás egyik központja is ez a tartomány, ahogy az országban akkumulátor-gyártáshoz felhasznált szinte összes lítium is itt folyik át.
Szecsuanban eddig 47 000 hektár gabona (rizs és búza) veszett el biztosan, további 433 ezer pedig részlegesen kiégett. Ezek a globális termelés orosz-ukrán háború miatt 20%-os kiesésével együtt komoly globális problémákat fognak okozni a rizsellátás területén is.
A hatások idővel le fognak csorogni a globális ellátási láncok végpontjaira is. Világcégekről lévén szó, az olyan európai fogyasztók mindennapi életére is befolyással lesz, mint nyitott gazdaságú Magyarország lakossága.
A kínai állampárt a hőségre és a nyomában járó aszályra a Himalájában található víztározók vizének kieresztésével, esőzéseket elindító, mesterséges esővetéssel és a haszonnövények vízmegtartását serkentő kemikáliák alkalmazásával válaszol.
Európa mintegy 60%-at érintik az aszályok, Magyarországon 120 éve nem látott szárazság van. Amint arról beszámoltunk, az alföldi kukorica és napraforgó termés szinte teljesen megsemmisült. A szakemberek szerint itthon is azonnal kezdődő, de hosszútávú programok elindításával kell elkezdenünk küzdeni azért, hogy az ideihez hasonló jelenségek ne ismétlődjenek meg minden évben.
(The Hindu, CNN, NewScientist, nzherald)
