Három kérdéssel fordultak 18 nappal ezelőtt a rezsiköltségek nagymértékű megnövekedése miatt a csőd közelébe kerülő szociális intézmények a kormányhoz, amire ők hivatalosan még a mai napig sem kaptak választ. Jámbor András országgyűlési képviselő azonban, aki ezeket írásbeli kérdés formájában szintén feltette a Belügyminisztériumnak, igen. Rétvári Bence, Pintér Sándor nevében válaszolva érdemi információt nem adott ezekre, csak brüsszelezéssel és baloldalazással válaszolt.
Valamint azzal, hogy (még az inflációt sem elérő mértékben) emelik majd a szociális szféra költségvetési keretét.
Amint arról beszámoltunk a Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete (SzMME) és a Szociális Szakmai Szövetség (3Sz) adatgyűjtéséből az derül ki, hogy a közfeladatot ellátó szociális és gyermekvédelmi intézmények biztosan nem tudják kifizetni az energia és a benzin piaci árát a jelenlegi és a 2023-ra tervezett költségvetési forrásokból. A felmérést azután indították, hogy július 31-én levelet írtak a gondoskodáspolitikáért felelős államtitkárnak a rezsiköltségek változásának szolgáltatókra gyakorolt hatásával kapcsolatban.
A levélben három kérdéssel is fordultak az államtitkárhoz, azonban ezekre a mai napig nem kaptak válaszokat, a kérdések:
- Végez-e valamilyen adatgyűjtést, egyeztetést az Államtitkárság azzal kapcsolatban, hogy milyen módon hatnak a jelenlegi intézkedések az ellátórendszer szolgáltatóira, intézményeire? Ha igen, akkor ennek milyen eredményei születtek?
- Várható-e bármilyen olyan intézkedés, ami az ellátottak érdekében a szolgáltatók működési biztonságát tervezhetően és érdemben javítja?
- Amennyiben egy szolgáltató úgy dönt, hogy nem tudja továbbá biztosítani a szolgáltatást vagy éppen csődbe megy, akkor a meglévő ügyfélkört kinek tudja átadni, ki tudja a továbbiakban a szolgáltatást biztosítani részükre? Kérjük legyen szíves megküldeni részünkre az ezzel kapcsolatos ügymenetet!
A kérdéseket Jámbor András, Ferencváros és Józsefváros országgyűlési képviselője írásbeli kérdésként is feltette Pintér Sándor belügyminiszternek három nappal később, amire a miniszter nevében most kapott választ Rétvári Bence államtitkártól. A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a kérdésekre érdemi válaszok helyett a baloldal rezsicsökkentéshez fűzött viszonyának, Brüsszel és a háború kapcsolatának elemzésével, valamint a szokásos „mi lenne ha most a baloldal lenne kormány” kezdetű gondolatjátékokkal válaszolt.
Válaszának utolsó mondatából azonban kiderül az is, hogy a jövő évi költségvetésben a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi kiadásokra szánt összeg 187 milliárd forinttal nő, a teljes keret így már 1 326,5 milliárd forint lesz. Ez azonban mindössze 16,4%-os emelés, ami elmarad a KSH által idénre számolt 16,7%-os maginflációtól és jóval elmarad az üzemanyag árak emelkedésének és az élelmiszer árak inflációjának (egyes alapvető élelmiszerek esetében 20%-ot is meghaladó) mértékétől.
Jámbor András a Facebook oldalán számolt be az államtitkár válaszáról, a teljes poszt itt elolvasható.
A szociális intézményeket tömörítő szervek felmérése szerint egyébként összességében legalább 3-4-szeresére emelkedik az összesített rezsiköltség a szolgáltatóknál. A villanyárammal kapcsolatos becslések esetén a válaszadók közel fele a 26-75% közötti tartományban becsülte meg az elektromos energia költségének emelkedését, 28%-uk pedig a 1,5-2-szeres emelkedést jelölte. A gázenergia költségeit tekintve a szolgáltatók fele a legmagasabb költségváltozási kategóriát jelölte meg (150-200%), a szöveges válaszok között többen jelezték, hogy a 200%-os kategória-határ messze nem fedezi a várható emelést. Az üzemanyag-költségek esetében kiemelkedik a válaszok között a 26-50%-os, a 76-100%-os és a 151-200%-os kategória – e három együtt magába foglalta a válaszok 60%-át. (Az emelkedés mértékét itt jelentősen befolyásolja, hogy milyen típusú szolgáltatásokról van szó.)
A kérdőívben kapott válaszok alapján egyértelműen látható, hogy a szakterületen hatalmas nagy a bizonytalanság a jövőt illetően. Sokan nem látják azokat a forrásokat, amiből további működés fenntartható, ugyanis a „közüzemi költségek emelkedése olyan mértékű, hogy azt kigazdálkodni nem lehet”.
Rétvári államtitkár úr teljes válasza a szociális ellátok kérdéseire:
Felhívom a figyelmét, hogy a baloldal volt az, mely a kezdetektől fogva ellenezte a magyar családokat segítő rezsicsökkentés bevezetését, „ostobának”, „hülyeségnek” és „népbutításnak” nevezte azt, valamint a háború és az elhibázott brüsszeli szankciók árát is az emberekkel fizettetné meg. A rezsicsökkentés a jelenlegi háborús energiaválságban is védi a magyar családokat, azonban, ha a baloldal lenne hatalmon, akkor megszüntették volna az intézkedést, a magyar embereknek pedig piaci árat kellene fizetniük a villanyért és a gázért. Az utóbbi években számos alkalommal kiderült, hogy a baloldal nem támogatja az utóbbi 12 év sikeres kormányzati intézkedéseit, ellenben hazugságokkal, riogatással és álhírekkel próbálják megrendíteni a lakosság rezsicsökkentésbe vetett bizalmát.
Az elhúzódó háború és a brüsszeli szankciók gazdasági válságot, háborús inflációt, áremelkedést és bizonytalanságot okoznak egész Európában. Egy év alatt az áram világpiaci ára több mint ötszörösére, a gáz ára több mint hatszorosára emelkedett. Az elhúzódó háború gazdasági hatásaira a Kormány álláspontja szerint az egyetlen megoldás a béke.
A magyar energiaellátás biztonsága, valamint az energiaárak elviselhető szinten tartása és a rezsicsökkentés eredményeinek megvédése érdekében a Kormány 7 pontból álló akciótervet hirdetett és operatív törzset állított fel, amely a kialakult energiaválságra keresi a megoldásokat.
Felhívom figyelmét, hogy a Kormány minden döntésénél szem előtt tartja a szociális és gyermekvédelmi ellátás működőképességének megőrzését, és a továbbiakban is egyeztetéseket folytat a terület képviselőivel. Ahogy eddig is, úgy a továbbiakban is mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy hazánk üzemanyag-ellátása, a magyar lakosság jóléte, a szociális és gyermekvédelmi ellátórendszer müködöképessége biztosított legyen annak ellenére is, hogy a jelenlegi háborús helyzet Európa minden országában nehézségeket okoz.
A jövő évi költségvetésben a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi kiadásokra szánt összeg 187 milliárd forinttal nő, a teljes keret így már 1 326,5 milliárd forint lesz.
Budapest, 2022. augusztus 18.
Tisztelettel: Rétvári Bence államtitkár
