Több szempontból is aggályosnak tartja a debreceni önkormányzat képviselő-testületében két taggal jelen lévő Civil Fórum Debrecen Egyesület, valamint több ellenzéki párt a múlt pénteken  bejelentett újabb, ezúttal debreceni helyszínű akkumulátorgyár-beruházást.

A kínai CATL gyárépítése minden idők legnagyobb beruházása lesz Magyarországon, ennek ellenére a debreceniek nem az önkormányzattól, hanem Magyar Levente külügyi államtitkárától hallottak róla először, már kész tényként.

„A debreceniek joggal érezhetik, hogy a fejük felett döntöttek egy olyan beruházásról, amelyikről alig tudunk valamit. Pontosan ez a hiány okozza azokat az aggodalmakat, amelyek egyre erősebben jelennek meg a városban”

– hangzott el a civilek keddi sajtótájékoztatóján, ahol azt is kiemelték: aggódnak a város vízellátásáért, hiszen egy akkumulátorgyár köztudottan rengeteg vizet használ fel, a Civaqua-program nevet viselő vízügyi fejlesztés pedig elvileg a debrecenieket és az élővilágot szolgálja majd, nem pedig az ipart – legalábbis remélik.

„Debrecen alapvető ökoszisztémáját azok a Tisza felől táplált réteg- és talajvizek határozzák meg, amelyek az évtizedek óta halogatott Civaqua-program hiányában elapadóban vannak. Erre a helyzetre egy nagy vízigényű gyár telepítése nem megfelelő lépés, hiszen a mai ismereteink alapján veszélyezteti Debrecen vízkészletét, elszívva a lappangó rétegvizeket”

– mondta Gondola Zsolt Zoárd, a szervezet elnöke.

A következő problémás pont véleményük szerint, hogy a gyár a tervek szerint kilencezer dolgozót foglalkoztatna, ekkora embertömeg fogadására azonban nincs felkészülve a város: az infrastruktúra, a lakhatás és a várhatóan nagy számban érkező külföldi munkások integrálása szempontjából sem.

A civishir.hu tudósítása szerint ez egyesület ezért a Déli Gazdasági Övezetben megvalósítandó gyárépítés előtt környezettanulmányt akarnak, garanciát arra, hogy magyar dolgozókat alkalmaz majd a CATL, valamint azt is, hogy a közgyűlés tartson közmeghallgatást a témában. A lap szerint az egyesület szeretne közvetíteni a városvezetés és a beruházás ellenzői között, azonban az elnök szerint a csütörtökre összehívott közgyűlés egyik előterjesztése nem éppen a bizalmat fogja erősíteni: Papp László polgármester beadványban javasolja, hogy az önkormányzat értékesítse a Déli Gazdasági Övezet egy 37 hektáros területét saját vállalata, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. számára nettó 1,66 milliárd forintért. Gondola Zsolt Zoárd szerint ezzel az a probléma, hogy az adásvétellel a terület kikerülne a közgyűlés közvetlen hatóköréből.

A Debreciner cikke szerint nemcsak a lakosságot érte meglepetésként a gigaberuházás, hanem a helyi önkormányzati képviselőket is.

Madarasi István MSZP-s önkormányzati képviselő a kormányzati bejelentést követően levelet írt Papp László fideszes polgármesternek, amiben arra kérte a városvezetőt, hogy a soron következő, augusztus 18-ai közgyűlésen adjon tájékoztatást a beruházással kapcsolatban, illetve legyen lehetőség kérdések megfogalmazására, megválaszolására.

„A beruházás nagysága Debrecen város jövőbeni működésére is komoly hatással bír. Mind a beruházás technológiai hátteréről, az infrastrukturális hatásokról, a foglalkoztatási létszámról csak hallomásból szerezhettünk ismeretet. Ezidáig a beruházás megvalósításának városunkra gyakorolt hatásáról sem pozitív, sem negatív értelemben valós tájékoztatást nem kaptunk.”

A gyárépítéssel kapcsolatban az LMP és a DK is aggodalmát fejezte ki. A Haon azt írja, Murguly Mátyás LMP-s debreceni politikus szerint a múlt hét folyamán bejelentett CATL akkumulátorgyár óránként két és félszer akkor vízigénnyel fog működni, mint a város lakosságának vízigénye. Szerinte félő, hogy a Civaqua-program nem eredeti célját, hanem a gyár vízellátását szolgálja majd. Az LMP helyi népszavazás kezdeményezésének lehetőségét is vizsgálja az ügyben.

A DK képviselői is felhívták a figyelmet: a Debrecenben megépülő akkumulátorgyár kapcsán nemcsak a munkahelyteremtés és a jövedéki adó fontos szempont, hanem figyelembe kell venni  a beruházással járó technológiai folyamatokat és azok következményeit. A párt helyi képviselői szerint ez a gyár „szennyező közeget” hoz létre, amire kötelességük felhívni a debreceniek figyelmét.

A Civil Fórum Debrecen Egyesület elsősorban szeretné tudni, milyen környezettanulmány készült a Déli Ipari Park kialakítása előtt; mekkora energia és víz ellátási többlettel terheli a várost egy több mint 9000 főt foglalkoztató gyár; mekkora lesz a gyár várható zajszennyezése és milyen veszélyes anyagokat fognak használni, amelyek egy baleset következtében a levegőbe vagy a vízhálózatba kerülhetnek.

A feltett kérdésekre – az eddigi tapasztalatok alapján főleg – rendkívül fontos lenne választ adni a debrecenieknek. Ugyanis miközben a magyar kormány tárt karokkal várja az akkumulátorgyárakat, láthatóan semmilyen különösebb elvárást nem támaszt velük szemben a lakosság és a környezet védelme érdekében.

Mint arról a Mércén 2018 óta folyamatosan tudósítunk, a Samsung gödi akkumulátorgyára állandó zajszennyezéssel terheli a lakosságot, miközben újabb és újabb  szabálytalanságokra derül fény, ami egy felső küszöbértékű veszélyes üzem esetében igencsak rémisztő – de írtunk már a koppánymonostoriak életét megkeserítő SK akkumulátorgyáráról is, és vélhetően a győrszentivániak is egy akkumulátorgyár zúgását hallgathatják madárcsicsergés helyett hamarosan.

A folyamatos zajhatárérték-megsértés, a szabálytalan működés, a munkahelyi balesetek, a helyiek alapvető jogainak lábbal tiprása azonban rendszerint kisösszegű – a multik gigabevételéhez képest pláne – bírságok kiszabásával jár, a hatóságok nem lépnek érdemben a lakosság érdekének védelmében.

Mindezek fényében különösen érdekes a debreceni polgármester közleménye, mely szerint

„A debreceni önkormányzat visszautasítja és hamisnak tartja azt a retorikát, amely az akkumulátorgyártást olyan színben tünteti föl, amely kizárólag környezetszennyező lehet. Ha így lenne, akkor nem épülnének szerte Európában a fosszilis energiafüggőséget megszüntető vagy részben azt feloldó gyárak. Európában az elmúlt években csaknem negyven akkumulátor- és katódgyár épült. A környezetvédelemre rendkívül nagy figyelmet fordító skandináv térségtől egészen Dél-Európáig több akkumulátorgyárat hoztak létre az elmúlt időszakban.”

Mint írják, Debrecen jelentős vízbázissal rendelkezik, az iparfejlesztési folyamatokat a közműszolgáltatókkal egyeztetve, a város adottságait és lehetőségeit figyelembe véve tervezték meg, így aggodalomra szerintük ezen a téren sincs ok.

A Debreciner értesülése szerint a polgármester a csütörtöki közgyűlésen tájékoztatást fog adni a kínai gigaberuházásról.