Az államnak védenie kell a sztrájkban tevékenyen részt nem vállaló, azt „elszenvedő” állampolgárok jogait is, márpedig a gyermekek oktatáshoz való joga a sztrájk alatt is kell, hogy érvényesüljön – így érvelt Dr. Kozma Ákos alapvető jogok biztosa abban a válaszlevélben, amellyel Tóth Endre momentumos egyéni képviselő hivatalos írásbeli kérdésére adott keddi keltezéssel.
Tóth Endre arra volt kíváncsi, hogy az Alaptörvénnyel összhangban állónak tekinti-e Kozma a pedagógusok munkabeszüntetéshez való jogának korlátozását, amelyet a kormány még az előző ciklus végén először járványügyi rendeletben, majd a választások után már a parlament által hozott törvényben rögzített. A budafok-nagytétényi képviselő ezen kívül arra is rákérdezett, hogy az ombudsman milyen konkrét lépéseket kíván tenni a pedagógusok sztrájkogának védelmében.
Kozma Ákoshoz egyébként egyszer már intézett kérdést ebben a tárgykörben az akkor még parlamenti képviselő Szél Bernadett, ám akkor még az ombudsman arra hivatkozott, hogy a pedagógusok sztrájkjogának korlátozása átmeneti, veszélyhelyzethez kötött rendelkezés, amely a járványhelyzet miatt indokolt. Ez jelenleg azonban már nem áll fenn, hiszen a koronavírus-világjárvány következményeinek elhárítása céljából kihirdetett veszélyhelyzet már megszűnt, így Tóth Endre még egyszer érdeklődött az alapvető jogok biztosánál.
Mint ismert, a törvénybe iktatott korlátozás értelmében sztrájk esetén a tanulóknak minden, a sztrájkkal érintett munkanapon reggel 7 óra és iskolák esetében 16 óra, általános iskola esetében 17 óra, óvodák esetében 18 óra között kötelező szakképzett pedagógus által felügyeletet biztosítani. Kötelező továbbá a tanórák 50 százalékát, az érettségi előtt álló diákok számára pedig a kötelező érettségi tantárgyak 100 százalékát megtartani. A sajátos nevelési igényű diákok számára szintén valamennyi foglalkozást és tanórát meg kell tartani. A tanárok szakmai szervezetei között konszenzus van arról, hogy ezek a rendelkezések gyakorlatilag elvették a pedagógusoktól a sztrájk törvényes gyakorlásának jogát.
Kozma Ákos válaszában azzal érvel, hogy „a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet folytató szolgáltatóknál” (mely körbe szerinte a köznevelés is beleértendő) a sztrájkjog csak „bizonyos feltételek megléte” esetén gyakorolható. Emellett az államnak szerinte a sztrájkot gyakorlóin kívül védenie kell a sztrájkjog „elszenvedőit, azaz e tanulókat is, hiszen a sztrájkjog gyakorlása szükségszerűen az ő alapjogaik korlátozásával járhat. Hasonlóan érvelt Kozma akkor is, amikor márciusban a szülőket igyekezett lebeszélni arról, hogy a tanárok sztrájkját támogassák.
Kozma Ákos még arra is felhívja külön Tóth Endre figyelmét, hogy „az oktatásból való kiesés súlyosan negatív hatása nem feltétlenül azonnal, hanem közép vagy hosszú távon jelentkezik.”
Az „oktatásból való kiesés” kapcsán kedden írtuk meg, hogy a pályaelhagyók és nyugdíjba vonulók számát messze nem fedezi a pedagóguspályát választók száma a legfrissebb felvételi eredmények szerint.
A tanársztrájk korlátozásának célja pedig „ a sztrájkban részt nem vevők alapjogai érvényesülésének minél magasabb szintű garantálása, amelynek eszköze, hogy a munkabeszüntetés idején is biztosítani szükséges az adott szolgáltatás még elégséges szintjét” – ecsetelte az ombudsman.
Arra a kérdésre, hogy ő maga mit fog tenni a tanárok alapjogaiért, Kozma azt felelte: „nem látja indokát annak, hogy további intézkedéseket tegyen”, mivel az országgyűlési képviselők negyede már korábban az Alkotmánybírósághoz fordult a még elégséges szolgáltatások rendelkezéseinek visszamenőleges megsemmisítését kérve. Miután pedig az ombudsman alapjogvédő funkciója Kozma szerint elsődlegesen akkor lép fel, ha az egyéni jogérvényesítés feltételei hiányoznak, neki tovább teendője ebben az ügyben nincs, de „alkotmányos feladatkörének eleget téve természetesen figyelemmel kívánja kísérni” az Ab várható döntését.
