A hamarosan hazánkat is elérő újabb hőhullámot a tavalyi évhez hasonlóan idén is súlyos erdőtüzek kísérik Európa számos országában. Portugáliában csak az elmúlt héten 15 ezer (az év eleje óta pedig összesen 39 500) hektáron csaptak fel a lángok. A dél-európai országban néhány napja már a rekordnak számító 47 fokot is elérte a hőmérséklet,melyre válaszul a liszaboni kormány rendkívüli helyzetet rendelt el.

Az extrém forróság komoly egészségügyi kockázattal is jelent az ország lakói számára, a portugál egészségügyi minisztérium közleménye szerint július 7-e és 13-a között 238, többnyire idős, alapbetegségtől szenvedő állampolgár hunyt el a hőhullámhoz köthető okok miatt.

A szomszédos Spanyolországban sem jobb a helyzet, az elmúlt napokban egyes helyeken 44 fokot mutatott a hőmérő. Madridban egy hatvanéves utcaseprő hőguta áldozata lett, melynek hatására a főváros képviselőtestülete rugalmasabb munkaidőt vezetett be az önkormányzati dolgozók számára, akik így elkerülhetik, hogy a legmelegebb órákban kelljen dolgozniuk.

A madridi tragédia ráadásul közel sem egyedi eset, az Instituto de Salud Carlos III számításai alapján egyetlen hét 360-an haltak meg a forróságra visszavezethető okok miatt – ahogyan arra a Guardian is felhívja a figyelmet ezek közül a halálesetek közül 123 múlt pénteken következett be. A helyzetet tetézi, hogy Spanyolország-szerte összesen 14 ezer hektáron pusztítottak az erdőtüzek, melynek következtében az Andalúziában található Málagában 3 ezer embert kellett evakuálni. A nyugat-spanyolországi Extremadúrában pedig a madárvilágáról ismert Monfragüe nemzeti park területén csaptak fel a lángok – a tartományban másutt is komoly erdőtüzek pusztítottak, melyek közül néhány esetben a hatóságok szándékos gyújtogatásra gyanakszanak.

Franciaország Nouvelle-Aquitaine régióban található, Bordeaux-központú Gironde megyéjében 13 ezer hektáron tombolnak az erdőtüzek, melyek elsősorban az Atlanti-óceán partján, az Arcachon-öbölben fekvő 26 ezres La Teste-de-Buch-ben és a Bordeaux-tól délre található Landiras térségében koncentrálódnak. A landiras-i tüzek mögött a hatóságok idegenkezűséget sejtenek, La Teste-de-Bouch kapcsán pedig még Élisabeth Borne miniszterelnök is arról beszélt, hogy egy elektromos autó kigyulladása vezetett a háromezer hektáron tomboló erdőtűzhöz, ám később kiderült, hogy valójában egy erdős területen lerobbant és kiégett kamion a felelős a lángok fellobbanásáért.

A térségben összesen 16 ezer embert kellett evakuálni –  közülük többen is nyilatkoztak a Le Monde-nak, egyikük nemes egyszerűséggel „klímamenekültként” hivatkozott magukra. A helyzetet tetézi, hogy országszerte több tucat megyében kellett hőségriadót-és riasztást hirdetni, amely igencsak rossz emlékeket idéz a nyugat-európai országban, ahol a 2003-as nagy kánikula és az arra adott felkészületlen állami reakció következtében körülbelül 15 ezer ember vesztette életét.

A tavaly jelentős erdőtüzek sújtotta Görögországban idén Kréta szigetén csaptak fel a lángok, de Marokkóban is ezer embert kellett kimenekíteni az ország északi részén tomboló, már legalább egy megerősített halálos áldozattal járó tüzek miatt. Magyarországon az elmúlt napokban a budapesti János-hegyen, Kecskemét Matkó-tanya nevű külterületén és Soltszentimre térségében égett az erdő, a hónap elején pedig a Bükkben okozott komoly károkat az erdőtűz.

Miközben ezek az erdőtüzek és hőhullámok részben az érintett térségek éghajlatának tudhatók be, a tűzvészek intenzitásának és gyakoriságának felerősödése elválaszthatatlan a klímaváltozás tényétől.

Ráadásul ha nem kezdjük el radikálisan csökkenti az emberi kibocsátást, akkor a helyzet csak tovább romolhat. A Másfélfok nevű weboldalon nemrég Szabó Péter, éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza és Pongrácz Rita, meteorológus, hidrológus, a földtudományok doktora, az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékének adjunktusa publikált cikket a Magyarországi hőhullámok múltjáról, jelenéről és jövőjéről. Ami az utóbbit illeti: a jövő nem tartogat nekünk sok jót, de cserébe szerfelett forró lesz – legalábbis ha minden a szokásos mederben folyik tovább.

A pesszimista forgatókönyv szerint, ha a jelenlegi módon folytatjuk a kibocsátásunkat, úgy a mainál 12-szer több tartós hőhullámos napra számíthatunk a század végéig országosan. Délen, Szeged környékén és az Alföldön ez évente több, mint 30 hőhullámos napot jelent.

Azaz lehetnek majd olyan évek is, amikor a nyáron 5-6 héten keresztül fogunk szenvedni az extrém hőmérsékletektől.