Sokszor tesszük fel a kérdést, miért nincs pozitív változás a roma intézmények működésében? Azt gondolom, ennek egyik fontos oka az, hogy a befolyásos helyzetben lévő romák között vannak olyanok, akik a hatalom kegyeiért cserébe nem segítik, vagy éppenséggel gátolják a romák életének javulását.

Az alábbiakban bemutatok néhány olyan összefüggést, adatot, amelyek arra utalnak, hogy van néhány olyan ember, akik több budapesti szervezet vezetésében részt vesznek, és úgy tűnik, valósággal „markukban tartják” a fővárosi roma intézményeket. Régóta küzdök azért, hogy Budapest roma köz- és kulturális élete ismét tiszta legyen, és számon legyenek kérve azok, akik visszaélnek a rájuk bízott hatalommal, pozíciókkal.

Négy intézmény, 5 ember befolyása alatt

A baj gyökere szerintem az, hogy van egy kisebb csoport, amely már több évtizede uralja a budapesti roma kulturális életet, mondhatni a politikai életet is, és ennek a csoportnak a központjában néhány ember áll, akikről sehol nem találtam részletes, végzettségüket, egyéb kompetenciáikat részletező, ellenőrizhető önéletrajzot.

Az egyikük Benga Oláh Tibor, a Józsefvárosi Roma Önkormányzat elnöke. Sokáig az MSZP támogatta, a párt magasabb köreivel volt kapcsolata, ma pedig a Fidesz pártfogolja. Hogy ez a pálfordulás a sors tréfája vagy törvényszerűsége, hát kinek ízlése szerint.

Köztük van Kathy-Horváth Lajos, 2010 óta a Fővárosi Roma Oktatási és Kulturális Központ, a FROKK, 2021 óta Romano Kher igazgatója, előtte a Napház nevű intézmény vezetője. Több ciklus óta tagja a Józsefvárosi Roma Önkormányzatnak, és a Józsefvárosi Cigányzenekarnak, amelynek „főszereplője” Benga Oláh Tibor 2009 óta. A zenekar feladata az lenne, hogy megélhetést biztosítson a városrész munkanélküli cigány zenészeinek, és lehetőséget a fiatal zenészeknek a szakma megismeréséhez.

A következő fontos szereplők Csóka János Pál, a Fővárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzat (FRNÖ) elnöke, és Lakatos László, aki a FROKK/Romano Kher igazgatóhelyettese is, szintén FRNÖ-képviselő. Akárcsak Nagy Sándor, aki azonban kakukktojás! Nem roma származású, sokak szerint volt nemzetbiztonsági tiszt (ezt képviselőtársai szóvá tették neki, követelték a lemondását, lásd. FCÖ 2014. december 27-i közmeghallgatás jegyzőkönyve; ezidáig nem cáfolta a titkosszolgálati múltját). Nem tudni, hogy ki vezényli az FRNÖ-t, Csóka vagy Nagy, aki egykor romaügyi tanácsadója volt Tarlós Istvánnak. Csak engem zavar, hogy „hamisított álcigányként” dönt a budapesti romákról? Tényleg nemzetbiztonsági tiszt volt? Igazából kit „képvisel”?

Mind Benga, mind Kathy-Horváth jelöltjei voltak az Eötvös József Cigány-Magyar Pedagógiai Társaságnak, mely több jelöltet is indított a 2019-es roma nemzetiségi önkormányzati választásokon Budapesten. Nagyrészüket meg is választották, többek között a már említett Csóka és Lakatos FRNÖ-képviselőket.

Csóka János Pál és Lakatos László elnökségéhez is kötődik az FRNÖ által fenntartott és több tízmilliós adósságot felhalmozott „fantomiskola”, az egykori Európai Üzleti Polytechnikum Szakképző Iskola, újabb nevén Európai Roma Nemzetiségi Szakgimnázium. A 2018 őszén bezárni kényszerült iskola ügyében büntető feljelentés is született, de „valamiért” ezt a hatóság igen lassan vizsgálja, pedig a feljelentésben részletesen le vannak írva a vélhető törvénysértések, ahogy Pajkaszegen mondanák: nem piti dolgok.

Ha a romákat érintő kérdésekről van szó a fővárosban, legyen az kulturális vagy szociális, politikai kérdés, előbb-utóbb beleütközünk ennek a néhány embernek a nevébe.

Roma politika és kultúra mint családi vállalkozás

Van itt 3 intézmény, a Józsefvárosi Roma Önkormányzat, a FROKK/Romano Kher és a Józsefvárosi Cigányzenekar, amely egy családi céghálóra is emlékeztethet bennünket, tagjaik között ugyanis lépten-nyomon Benga Oláh Tibor és Kathy Horváth Lajos rokonaiba botlunk.

A Fővárosi Roma Oktatási és Kulturális Központ, azaz a FROKK 2010-ben, Tarlós István polgármesterré választásának évében kezdte meg működését 33 munkatárssal és 208 milliós költségvetéssel, amit Tarlósék gyorsan lecsökkentettek. Napjainkra ez évi 100 millió forintra és mindösszesen 9 munkatársra csökkent. Ez azért elgondolkodtató! Miközben eurómilliók ömlöttek roma ügyre az országban. Kevesebben lettek a romák Budapesten?

A büdzsé csökkenése ellenére, a 9 munkatárs esetében a bérek növekvő tendenciát mutattak az utóbbi években: ahogy az általam kikért adatokból kitűnik, 2017 és 2019 között Kathy Horváth Lajos átlagos havi bruttó bére 600 000 forint körül alakult, munkatársaié pedig többnyire jelentősen nőtt. A 9 fős stábban megtaláljuk az igazgató Kathy-Horváth édes öccsét, Horváth Gábort, az unokahúgát, Horváth Katalint. De felbukkan itt Ifjabb Oláh Tibor neve is, aki pedig Benga fia. A megbízási szerződéses alkalmazottak sorában ott van Benga húga, Oláh Mária is.

Szerepel a munkatársak között Lakatos László is, aki a Fővárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzat tagja és Balogh Tibor. Egy Balogh Tibor nevű személy klubot vezetett a már említett „fantomiskolában” – az intézményi email címére küldött megkeresésemre Balogh nem válaszolt, de az FRNÖ egyik jegyzőkönyvében szerepel ez a név). A rendelkezésre álló adatok alapján követhető, hogy a FRNÖ, a FROKK és az iskola alkalmazottainak jelentős része több területen is kapcsolódik egymáshoz.

Mit tett le az asztalra az elmúlt 11 évben ez az intézmény Kathy-Horváth Lajos vezetése alatt? Azt is leverték, amit előttük mások odatettek. Elsorvasztották és züllesztették azt, amit az elődeik több évtizeden építettek, és fontos pillére volt a hazai roma népesség emancipációjának.

A Fővárosi Önkormányzat Karácsony Gergely érkezése után másfél évvel veselkedett neki az intézmény megreformálásának: 2020 decemberében írtak ki egy felhívást a FROKK jövőjével kapcsolatban, majd a Főváros Közgyűlése 2021 szeptemberében módosította a FROKK alapító okiratát, akárcsak nevét, Romano Kherre, de ennek a gyakorlati hatása egyelőre zéró.

Karácsonyék 2021 októberében próbálkoztak azzal, hogy visszahívják Kathyt a FROKK vezetőségéből. A kérdésben a Budapesti Roma Önkormányzat egyetértésére van szükség. Az FRNÖ számláit ekkorra már zárolta a NAV, mivel az FRNÖ éves költségvetésének hússzorosát halmozta fel adósságként.

Csóka János, Nagy Sándor, Jakab Sándor és Lakatos László mind amellett szavaztak a Fővárosi Roma Önkormányzatban, hogy Kathy maradjon a helyén, Lakatos úgy szavazott, hogy maga is az intézmény alkalmazottja. Megkerülhető a felelősségük? Nyilvánvalóan nem.

Itt érdemes részletesebben is szót ejteni az Eötvös József Cigány-Magyar Pedagógiai Társaságról. Nevéhez képest meglepő lehet, de a szervezet a 2019-es kisebbségi önkormányzati választások óta regisztrált politikai szereplő. Az 1986-ban alapított Társaság honlapja szerint céljuk „a magyar és cigány identitású tagjainak közös tevékenysége által – a kisebbségi értékek pedagógiai feldolgozása, az intézményes közvetítés lehetőségeinek bővítése”.

A 2019-es önkormányzati választásokon az Eötvös József Cigány-Magyar Pedagógiai Társaság kilenc budapesti kerületben 5-5 jelöltet indított. 45 jelöltjük közül 38 jutott be a roma önkormányzatokba, köztük a józsefvárosiba is, ahol mind az 5 képviselő az ő jelöltjük volt. Akkor érthetőbb a „rendszer”, ha látjuk, hogy 2010-ben és 2014-ben a józsefvárosi Benga-csapat a Lungo Drom színeiben nyert mandátumot.^[1] Összenő, ami összetartozik.

A Pedagógiai Társaságnak a Fővárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzatba is sikerült két tagot bejuttatniuk, a már említett Csóka Jánost és Lakatos Lászlót. Vajon a saját kerületükben a képviselők között nekik vannak rokonaik?

Így már azért „érthetőbb”, hogy miért nem szavaztak Kathy ellen, elvégre ő is a társaság képviselője, VIII. kerületi képviselőtársuk és a FROKK/Romano Kher igazgatója. A status quo ante pedig nem sérül.

Én azt gondolom, hogy az Országos, a Fővárosi és a Józsefvárosi Cigány Önkormányzat nem tesz semmi érdemit a választóik érdekében. Úgy vélem, képviselőik saját pozíciójuk védelmét teszik az első helyre, már csak azért is, mert – akárcsak a FROKK esetében – egy igen zárt, igencsak családi kör hoz döntéseket a cigányság „érdekében”. Erre egyébként a választások előtt az 1Magyarország Kezdeményezés aktivistái többször is felhívták a kormány és a roma képviselők figyelmét.

Nézzük meg közelebbről, mi történik Józsefvárosban! A Józsefvárosi Roma Önkormányzat 5 tagjából kettő, Benga Oláh Tibor elnök rokona volt, és mindannyian az Eötvös Társaság jelöltjei voltak, egyben a Józsefvárosi Cigányzenekar tagjai, akárcsak Kathy-Horváth. Mészáros Gyula mai nap is az elnökhelyettes, ő is Benga rokona, a megboldogult Németh Ottó pedig Benga első unokatestvére volt. Németh helyett Boros György lépett be az önkormányzatba, egyúttal ő is tagja lett a zenekarnak.

Bár közpénzből működnek, a fenti intézmények nem járnak élen az átláthatóságban. A FROKK honlapján az intézményi alapadatok „feltöltés alatt” állnak, akárcsak a közérdekű adatok. A Fővárosi Roma Önkormányzatnak nincs is honlapja, ahogy a zenekarnak sincs se honlapja, se Facebook-oldala. Kétévnyi erőfeszítésembe került, hogy közérdekű adatigénylés révén megtudjam, 2017 és 2020 között kik voltak a zenekar tagjai, és mennyi pénzt kaptak ezért.

Az adatkezelő Józsefváros Közösségeiért Nonprofit Zrt. közlése szerint a zenekarnak 2017-ben 2 vezetője volt, Benga Oláh Tibor és Németh Ottó, akik akkor fejenként 100 000 Ft bruttó fizetést kaptak, megbízási szerződéssel. A vezetők száma 2019-ben 3-ra nőtt, Oláh Tibor, azaz Benga fiának csatlakozásával, a fizetés pedig bruttó 150 000 forintra. 2020-ban 4 főre nőtt a vezetőség tábora, ekkor érkezik Kathy-Horváth Lajos.

Itt is sok családtagot találunk: Benga Oláh már említett fia, Tibor mellett a húgát, Máriát, a bátyját, Lászlót, és sógorát, Mészáros Gyulát. Feltűnik itt az elhunyt Németh Ottó volt képviselő fia, ifjabb Németh Ottó, és lánya, Németh Paulina. Kathy Horváth Lajos lánya és fia, Horváth Szulamit és ifjabb Kathy Horváth Lajos Absolom is tagja a csapatnak, bár ők ketten képzett zenészek.

A zenekarban is akad néhány kakukktojás, bár kétségtelen, nem szentírás, hogy egy zenekarban zenészek zenéljenek. Persze mondhatják, van menedzsment is! Na de hány lemezt adott ki a zenekar? Hányszor töltötték meg az Erkel színházat? Szóval, mit produkáltak?

Kétségtelen, első olvasásra nem hatalmas összegekről van szó, de az általam kikért adatok alapján, Bengáék esetében a 8 érintett családtag 2016-2017-ben összesen havi közel 450 ezer bruttó, 2018-2019-ben összesen havi bruttó 700-800 ezer forinthoz jutott a zenekar révén. Ha ehhez hozzáadjuk a FROKK-ban kifizetett béreket, a Kathy-Horváth- és a Benga-família összesen 13 tagja 2017 és 2019 között évente mintegy 21-26 millió forint bruttó jövedelemre tett szert ezekből a közintézményekből, és ebben még nem szerepel a képviselők tiszteletdíja.

Kérdés, hogy az évi több mint 20 millió forintért végzett tevékenységek eredményéből érdemben mit érzékeltek a budapesti és józsefvárosi romák?

Azt is tegyük hozzá, hogy a zenekar esetében sok embernek tényleg a kenyeret jelentené a megélhetés szempontjából a havi 70 ezer forint – tényleg a rászoruló zenészekhez jutottak el ezek az összegek?

A zenekar státuszában végül tavaly következett be változás: Pikó András vezetése alatt a józsefvárosi önkormányzat, a kormányzati elvonásokra hivatkozva a zenekar költségvetését is jelentősen csökkentette. Végül, épp az idei tavaszi választások előtt a kerület és a város korábbi vezetői siettek a zenekar „megmentésére”, támogatásának egy részét ma már a Fideszhez köthető Alapítvány a Polgári Józsefvárosért biztosítja, így újra teljes, 60 fős a gárda.

Miért romlik a cigányság helyzete a fővárosban?

Ha roma intézményekhez nyúl a városvezetés, az könnyen válhat „cigánykérdéssé”: a segítő szándék helyett cigányellenességgel vádolhatják meg a döntéshozókat. Miközben a ténylegesen tisztességes átalakításra szoruló roma intézmények jelenleg csak a korrupciónak kedveznek, nem a cigányságnak. Ahogy a többségi társadalomban, úgy a kisebbség tisztségviselői sem fedik le a népességet: ha korruptak egyes vezetők, az nem jelenti azt, hogy a kisebbség tagjai is azok. És ha valaki rendet, átláthatóságot, tisztességet akar, és ennek érdekében felemeli a szavát, az nem áruló, és nem is rasszista: jelen esetben a romák érdekeit védi.

Azt is látni kell, hogy több évtizedre visszanyúló problémákról van szó: a Fidesz-KDNP kormányra kerülése előtt is ott voltak ezek az emberek a „tűz közelében”. Közülük néhányan 1990-ben az SZDSZ-ben kezdték a „munkásságukat”, majd az MSZP-hez kerültek. Németh és Benga az első önkormányzati ciklusban SZDSZ-es képviselők voltak, majd több ciklusban MSZP-sek. Benga egy ciklusban fővárosi képviselő is volt, Medgyesi Péter miniszterelnöksége idején „megerősítette” a Benga-családot.

Ez is bizonyítja, hogy nemcsak a Fidesznek állt érdekében a cigány ügy féken tartása, hanem az előző hatalmi köröknek is, mert az említett szereplők „megelégszenek” azokkal a tízmilliókkal, ami családi szinten befolyik ezekből a közpénzen fenntartott intézményekből. Ők elvannak ezzel az „csurran-cseppen alamizsnával”, nem kérnek, nem követelnek semmit a budapesti és magyar romáknak. Nem harcolnak a romák kulturális intézményeiért, az elsinkófált Cziffra Palotaért, ami leírhatatlan szégyen és gyalázat az ehhez asszisztáló cigányoknak is. (Lásd erről az Index cikkét.)

Miért jó ez a mindenkori hatalomnak?

A válasz elég egyértelmű: mert

nem akarnak tisztességes, bibói értelembe vett demokratákat nevelni: akik nem félnek, nem tűrik a zsarnokságot, és a szabadságuk a tudáson alapul – romákat sem. A bevált módszer az ilyen törekvések felszámolására van kitalálva, miközben a projektek világában is milliárdok tűnnek el, a célcsoportoknak, jelen esetben a romáknak semmi hasznuk nincs a pénzből.

Miközben a szélsőséges pártoknak évek óta célpontjai vagyunk. Megjegyzem, a történelem bizonyította, hogy a hatalmi gépezet nem áll meg a kultúra átalakításánál.

Ez a társaság, ahogy a fentiekből is kitűnik, több oldalról is bebiztosította magát az általuk képviselt intézményekben, és mindig az aktuális hatalom védelmét élvezik. Ha Karácsonyékban nem lesz elég bátorság és tisztesség, most sem lesz változás, a dzsentri demokrata attitűd csak a gondok konzerválására elegendő. Karácsony Gergely főpolgármester-jelölti kampányának egyik fontos eleme volt a roma kulturális és szociális intézmények reformja, amit sokan elhittünk, és rengeteg roma szavazatot kapott, mint ahogy a parlamenti választásokon is az ellenzék jelöltjei.

Megválasztása óta három év telt el, mégsem látni kézzelfogható változást ezek terén, amire januárban a Mérce által közvetített vitán hívták fel civilek a főpolgármester figyelmét, viszont egyértelmű és egyenes válaszokat nem kaptak ennek okára.

Ki a felelős?

Látható, hogy a fővárosi romák kérdéseivel, jövőjével és kultúrájával foglalkozó fontos intézmények részben családi vállalkozássá alakultak, mindennek tetején néhány embert és egy „pedagógiai társaságot” találunk. Néhány család tagjai több intézményben jelen vannak, nem egyszer ugyanazon emberek töltenek be fontos tisztségeket, és az intézmények sorsával kapcsolatos döntések meghozatala is az ő kezükön megy keresztül. Sajnos a budapesti értelmiségi romák sem tudtak érdemi változást elérni, van, aki hallgat, van, aki kollaborál.

Divide et impera – oszd meg és uralkodj.

A FROKK/Romano Kher, a Józsefvárosi Cigányzenekar, a Józsefvárosi és a Fővárosi Roma Önkormányzat és iskolájának esetei mind azt bizonyítják, amit már sokszor megtapasztalhattunk:

A mindenkori hatalom számára a cigányság akkor jó, ha kussol, és nem csinál olyat, ami zavarná az elnyomók kényelmét.

A kiváltságos többségi döntéshozók arra törekszenek, hogy a nyomorról ne kelljen tudomást venniük, a magyar romákat és a hozzájuk hasonló szociális nyomorban élő állam polgárait közmunkás/rabszolgaként dolgoztassák. Csak akkor mozgatják meg őket, amikor politikai érdekeik azt úgy kívánják.

Amit nem bocsáthatunk meg Benga Oláh Tibornak, Kathy-Horváth Lajosnak, Csóka János Pálnak, Lakatos Lászlónak, az az, hogy nem törődtek a cigányság valódi érdekképviseletével. Miközben a saját egzisztenciájukat és hatalmukat bebetonozták, érdemben semmit sem tettek a budapesti romák jövőjéért. Ahogy Pesten mondják: ellopták a koldustól a botját.