Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Valódi érdekképviseletet és roma kulturális intézményeket várnak Karácsonytól az elégedetlen civilek és aktivisták

Karácsony Gergely 2019-ben nagyon sok mindent ígért a fővárosi roma közösségeknek, melyeknek betartása akkor sem lett volna egyszerű, ha nem tör ki egy világjárvány, vagy ha nem kellene súlyos megszorításokkal küzdenie az önkormányzatnak. Mindezek ellenére, két év elteltével a fővárosi romák joggal kérdezhetik, hogy miért nem történt minőségi változás a reprezentáció és az integráció terén az előző vezetés leváltása óta? Karácsony Gergelynek erre a kérdésre volt lehetősége válaszolni egy keddi vitában. 

Karácsony Gergely és civil szervezeti vezetők, aktivisták beszélgetése. (forrás Mérce facebook)

32 fővárosi roma civil szervezet, köztük az 1 Magyarország Kezdeményezés, az Idetartozunk Egyesület, az Uccu Alapítvány és a Polgár Alapítvány aktivistái és munkatársai vitáztak Karácsony Gergely főpolgármesterrel. A civilek arra voltak kíváncsiak, hogy két év elteltével mik teljesültek a romáknak adott 2019-es ígéretekből.

Karácsony Gergelynek a beszélgetés első tíz percében volt lehetősége összefoglalni az önkormányzat sikereit, a vita hátralévő részében pedig a főpolgármester vitapartnerei – Szegedi Dezső szociológus, Szénási Szilvia, az Uccu Alapítvány elnöke, Kadét Ernő, a Polgár Alapítvány képviselője és Setét Jenő, az Idetartozunk Egyesület elnöke – reflektáltak a sikerekre, és rótták fel a hiányosságokat.

A beszélgetést a Mérce élőben közvetítette, itt lehet megnézni.

Számvetés az elmúlt két évről

Karácsony Gergely azzal kezdte, hogy a „pohár félig teli”, ugyanis a már megvalósult vagy a hónapokban megvalósuló projektek mellett, a szavaival élve, több program is már „csőre van töltve”. A beváltott ígéretek közül Karácsony elsőnek három sikeresen meghirdetett ösztöndíjprogramot emelt ki.

Az első és legnagyobb ösztöndíjprogram a Trambulin, amit hátrányos helyzetű, – nem csak roma – felső tagozatos diákok nyerhetnek meg. A második, kifejezetten roma diákokra fókuszáló ösztöndíjprogram a Támogatlak program, aminek keretein belül a roma diákok havi 45.000 forint támogatáshoz juthatnak. A főpolgármester elmondása szerint egyre több kerület csatlakozik a kezdeményezéshez, idén 20 fő nyerte el ezt az ösztöndíjat. A harmadik ösztöndíjprogram a Fővárosi Roma Oktatási és Kulturális Központ (FROKK) utódszervezete, a Romano Kher ösztöndíjprogramja, amire budapesti tanodák felső tagozatos és középiskolás diákjai jelentkezhetnek.

A Fővárosi Roma Oktatási és Kulturális Központ (FROKK) visszatérő elem volt a beszélgetés során, a főváros egyetlen roma kultúrával foglalkozó intézményének működésével mind a főpolgármester, mind a roma aktivisták elégedetlenek.

A FROKK 2010 óta működik, azonban napjainkra az intézmény működése szinte láthatatlanná vált. Jelenleg 100 millió forintos évi költségvetéssel, és hét munkatárssal működik az intézmény. A költségvetésből 20 milliót a korábban említett ösztöndíjprogramra szentel az intézet, aminek keretein belül 40 roma fiatalnak adnak 10 hónapon át havi 20 ezer forintot. Szakmai és kulturális programokra pedig mindösszesen 10 millió forintot fordít évente az intézmény.

A FROKK tulajdonában 2400 roma műalkotás van, a gyűjteménybe jelenleg nagyon kevés ember kap betekintést, az intézmény tehát jelenleg egyfajta etnikai zárványként működik, nem pedig kulturális központként. Az önkormányzati intézmény újraélesztéséhez vezető út első lépését többen is a közel hetven éves igazgató, Kathy-Horváth Lajos nyugdíjazásában látják, azonban erre még mindig nem került sor.

Amíg a vezetőség leváltása várat magára, addig a FROKK épületének renoválásába és korszerűsítésébe fektet energiát a városvezetés, hogy az majd a jövőben maradéktalanul el tudja látni kulturális és közösségépítő feladatait.

A lakhatási krízis orvoslására is tett lépéseket az önkormányzat az elmúlt két évben. Ezek közül elsőnek a lakásügyi támogatást emelte ki Karácsony, azonban saját elmondása szerint sem ér el annyi rászoruló roma embert ez a program, mint azt szeretnék.

A Fővárosi Szolidaritási Alapot is újragondolta a városvezetés, aminek legnagyobb újdonsága az lesz, hogy a jövőben ki fog egészülni egy 20 milliárd forint értékű EU-s TOP+ pályázattal, aminek köszönhetően egy „komolyabb lakhatási csomagot” tud majd elindítani az önkormányzat. Ennek az új programnak a „zászlóshajója” egy új önkormányzati lakásügynökség lesz, aminek köszönhetően több ezer ingatlant tud majd közelebb hozni a városvezetés a rászorulókhoz, illetve mérsékelni tudja majd a lakáspiacon gyakori, negatív etnikai megkülönböztetést is.

A romák munkaerőpiaci integrációjával kapcsolatban is tervez programokat indítani a városvezetés a hét éven át tartó TOP+ pályázat keretein belül. A városvezetés azt szeretné, ha elsősorban a fővárosi szociális ellátórendszerben több roma dolgozna.

Noha arról nincsenek pontos adatok, hogy hány roma dolgozik az önkormányzatban és cégeikben, ezen a téren is javulást szeretne látni a főpolgármester. A fővárosi önkormányzat és cégei a Romaversitas Alapítvány bevonásával a elindítanának egy roma gyakornoki „pilot programot”, amelyben egyetemista roma fiatalok vehetnek majd részt. Arról is beszélt a főpolgármester, hogy tapasztalataik szerint nagyon kevés cigány jelentkezik az önkormányzat és cégeik által meghirdetett pozíciókra, ennek javítására is fog majd szolgálni ez a gyakornoki program.

A sikeres projektek felsorolása végén is hangsúlyozta a főpolgármester, hogy Budapest nagyon komoly pénzügyi problémákkal küzd, ami nagyban gátolja a városvezetést abban, hogy minőségi programokat tudjanak elindítani, és nem csak a roma integráció kérdéskörében.

A pohár nem félig teli, hanem teljesen üres

A civilek közül először Szénási Szilvia vont mérleget az elmúlt két évről. Ha egy szóval kellene leírni a fővárosi és az országos roma reprezentációt, akkor szerinte az a szó a láthatatlanság lenne, ami igen szomorú, ugyanis Magyarország legnagyobb kisebbségéről van szó, és a romák reprezentációjának „kardinális kérdésnek” kellene lennie a politikában.

2019-ben rengeteg feladatot vállalt magára az önkormányzat, ebből azonban csak nagyon kevés dolog valósult meg, ez a kevés projekt is a fővárosi roma civil szervezetek és szakemberek bevonása nélkül jött létre. 

Szénási elmondása szerint a roma reprezentációért jelenleg egyedül a roma civil szervezetek és szakemberek tesznek bármit is, miközben a papíron ezt a feladatot ellátó önkormányzati intézmény, a FROKK, látszattevékenységeket folytat.

A városvezetés pedig a roma reprezentáció kérdésében újítás és reform helyett „a rég ránk maradt formában” működik tovább. Azzal, hogy a FROKK elzárja a cigány kultúrába való betekintés lehetőségét mind a roma és nem roma emberek elől, gátolja a társadalmi párbeszéd létrejöttét, és így az előítéletek mérséklődését is.

„Kizárólag a roma alkotóknak és civil kezdeményezéseknek köszönhetően lehet találni egy-egy olyan kiállítást, amivel mi bepillantást nyerhetünk a roma kortárs művészetbe, ez pedig egy teljesen méltatlan helyzetet teremt számunkra” – tette hozzá Szénási.

Ezzel kapcsolatban Karácsony megjegyezte, hogy az intézmény vezetőjének lecserélése „elkerülhetetlen”, de egyelőre erre nincsen gyors, jogilag támadhatatlan megoldás, ugyanis a budapesti Roma Önkormányzat nem támogatta a vezető leváltását. Legkorábban jövőre lehet majd beszélni a vezetőség cseréjéről, az ezzel kapcsolatos pályázatot pedig fél éven belül ki fogja írni az önkormányzat.

A FROKK kapcsán további kritika érte a városvezetést a Karácsony által említett ösztöndíjprogram miatt is, ami a tanodákban tanuló roma fiatalokra korlátozza a pályázatot.

Szénási Szilvia a legnagyobb hiányosságot abban látta az önkormányzat oldaláról, hogy a már említett roma szakemberek, alkotók és civil szervezetek jelentette erőforrásokat a városvezetés egyszerűen nem vesz igénybe.

„A kulturális elismerés politikája harminc éve meg van rekedve az ígérgetés szintjén” – fejezte ki elégedetlenségét Szénási.

Végül az információ terjedésének hiánya is szóba került, ugyanis ténylegesen nem jutnak el a különböző álláslehetőségek és ösztöndíjak hírei a roma közösséghez.

A városvezetés felé megfogalmazott kritikák következő hulláma az Idetartozunk Egyesület 2019-ben megírt Budapest Roma című integrációs iránymutatás mentén folytatódott, melynek számos pontját beépítette Karácsony a kampányába, azonban a kritikusok szerint vajmi kevés lett megvalósítva.

Setét Jenő értékelése szerint az ígéretek terén „ez a pohár jelen pillanatban teljesen üres, több okból is”.

Az Idetartozunk vezetője szerint ennek elsősorban az oka az, hogy

nem alakult ki „érdemi együttműködés, információáramlás és kapcsolattartás” a városvezetés és a roma civilek között, illetve legutóbbi információik szerint nem fognak esélyegyenlőségi irodát létrehozni a városházán.

Utóbbi kapcsán Setét Jenő a fővárosi önkormányzat HVG-nek adott egyik nyilatkozatára hivatkozott, melyben az áll, hogy nincs szükség ilyen irodára, ugyanis a főváros horizontálisan figyelemmel lesz a roma érdekekre. Ezt a nyilatkozatot felháborítónak tartja Setét, szerinte ez „egy nagyon passzív hozzáállásról tesz tanúbizonyságot”.

„A Budapest Romában leírtuk világosan, hogy az 1990-től 2010-ig az ország egészére kihatóan, Budapesten egy pezsgő roma kulturális és közművelődési élet volt. Leírtuk, hogy hány féle civil intézetünket vesztettük el tíz év alatt, amibe beletartoztak a civil önszerveződés bástyái, a médiaműhelyeink, a jogvédelmi irodáink és a közösségi házaink is. Én ma szomorúan állapítom meg, hogy nem tudunk róla, hogy lenne az önkormányzatnak kulturális feladat ellátási szerződése a Budapesten működő két roma kulturális intézménnyel, a Bura Károly Galériával és a Rácz Gyöngyi Közösségi Központtal” – fejtette ki elégedetlenségét Setét Jenő.

A kulturális intézmények mellett a civil működtetésű tanodákra is felhívta a figyelmet Setét, az ezekkel való együttműködésre sürgette a főpolgármestert.

A gyakornoki programot sem tartja elégségesnek Setét Jenő annak tükrében, hogy az ország roma, sokszor többdiplomás értelmisége Budapesten összpontosul, ezzel szemben a főváros mégsem akarja ezt az erőforrást kihasználni, csupán „beterelné” egy részét egy gyakornoki programba.

Ezeknek a hosszan sorolt problémáknak a megoldása a civilek szerint az lenne, ha az önkormányzat „meg tudná találni azt a szerény forrást”, amivel létre tudna hozni egy fővárosi roma civil alapot.

Kadét Ernő szerint ahhoz, hogy érezni lehessen a főváros valós elköteleződését a roma kérdéssel kapcsolatban, ahhoz először a struktúrában kellene látni garanciákat, azonban ilyen garanciákról jelenleg nem lehet beszélni.

„Nem tudok arról, hogy lenne legalább egy roma szakember is a szakbizottságokban, de a hivatalban sem tudok olyan osztályról, ahol roma szakember dolgozna az ügyeinkért. Hogy tudnánk így hitelesen beszélni a főváros elkötelezettségéről, ha azok a szakemberek, akiknek ezen dolgozni kellene, nincsenek jelen, vagy nincsen a struktúrában hely ezeknek a megvalósítására?” – tette fel a kérdést Kadét.

Pénz hiányában milyen ígéreteket lehet betartani?

A beszélgetés utolsó részében Karácsony Gergely reagált a kritikákra, a főpolgármester vállalásokat is tett a kritikák és tanácsok nyomán.

A roma civilek bevonásával kapcsolatban Karácsony a civil kerekasztalok intézményét javasolta. Lehetőséget fog biztosítani az önkormányzat arra, hogy az esélyegyenlőségi és civil kerekasztalon belül a roma civil szervezetek létre tudjanak hozni egy önálló intézményi formát. Így a civil szervezetek a főváros minden döntéselőkészítő folyamatában részt vehetnének.

A roma reprezentáció kapcsán Karácsony annyit tudott mondani, hogy nem az önkormányzat dönti el, hogy milyen képviselőket indítanak vagy neveznek ki a pozíciókra, hanem a jelölő pártok. De azt is elismerte, hogy „nagyon rosszul áll az ellenzék abban, hogy komolyan vegyük azt, hogy roma képviselet roma képviselők nélkül nincs”.

A munkaadók és a munkavállalás szempontjából a főpolgármester szerint elképzelhetetlen, hogy a fővárosnál és cégeinél valakit azért ne vennének fel, mert roma származású. Viszont azt belátta, hogy az információ az álláslehetőségek terén nem jut el a roma közösséghez. Ebben a civilek segítségét kérte Karácsony.

Az esélyegyenlőségi iroda kapcsán kijelentette Karácsony, hogy lesz ilyen iroda a városházán belül. Ez nem „roma iroda” lesz, de nagyban fogja majd érinteni a roma embereket. Az ezzel kapcsolatos pályázat elkészült, amit a közeljövőben fog kiírni az önkormányzat.

Arra is ígéretet tett a főpolgármester, hogy az említett két roma kulturális intézménnyel – a Bura Károly Galéria és a Rácz Gyöngyi Közösségi Központ – szerződést fog kötni az önkormányzat. A FROKK Karácsony szerint a felújítások után „tökéletes helyszíne” lesz a roma kulturális és képzőművészeti életnek. Az ösztöndíjprogram kapcsán pedig megígérte a főpolgármester, hogy a szeptemberi pályázatra már nem csak a tanodákban tanuló roma diákok pályázhatnak majd.

A vitapartnerek által felvetett roma civil alap kapcsán viszont nem tudott semmi jót mondani Karácsony Gergely, ugyanis elmondása szerint jelenleg nincsen pénze az önkormányzatnak egy ilyen alap felállítására.

„A fővárosi önkormányzatnak azért nincsen roma civil alapja, mert nincsen semmilyen civil támogatási rendszere, és azért nincs, mert egyszerűen nincs pénz” – fejtette ki a helyzetet Karácsony. Ez azonban sovány vigasz a roma közösség számára, ugyanis, ahogy Setét Jenő is mondta, a „nincs pénz retorikája, amit több mint 20 éve hallgatunk, minden jogos igényünk mellett is”, nem egy elfogadható kifogás.

Lesz folytatás

A vita végén megegyeztek a civilek és a főpolgármester abban, hogy ez a beszélgetés nem csak egyszeri alkalom volt, rendszeressé fogják tenni ezt a „számvetést” a főváros ígéretei kapcsán. Szóbeli megegyezésük alapján a következő vitára fél év múlva kerül majd sor.

A keddi vita során Karácsony Gergely kifejezte, hogy a főváros vezetése elkötelezett abban, hogy Budapest tegyen a romák elfogadásáért, munkaerőpiaci integrációjáért és jólétéért.

A beszélgetés alapján ugyanakkor bő két év városvezetés után kérdés maradt, hogy mekkora áldás a roma közösségek számára egy, a romák emancipációja iránt szavakban elkötelezett politikus a város élén? 

Különösen ha tekintetbe vesszük, hogy az új városvezetést ért legsúlyosabb kritika nem az volt, hogy pénz hiányában nem tudtak programokat indítani vagy projekteket megvalósítani – a Covid által okozott nehézségekkel mindenki tisztában van -, hanem az, hogy nem élt a fővárosi roma civilek és értelmiségiek jelentette erőforrásokkal, lehetőségekkel és tanácsokkal. Hiszen a roma emberek bevonása a velük kapcsolatos döntések meghozatalába nem csak pénz, hanem akarat és hajlandóság kérdése is. Remélhetőleg a jövőben mindháromból többet tud majd a roma kérdésre fordítani a fővárosi önkormányzat.