Július 5-én az orosz parlament alsó házának testülete egyöntetűen megszavazott két olyan törvényjavaslatot, melyek arra kényszeríthetik az orosz dolgozókat, hogy beleszólásuk nélkül vállaljanak túlórát vagy éjszakai műszakokat az orosz hadsereg ellátásának érdekében.
Jurij Boriszov miniszterelnök-helyettes elmondása szerint, mióta Oroszország megkezdte „különleges katonai műveletét” Ukrajnában, azóta hatalmas terhek nehezednek a védelmi- és hadiiparra, és annak érdekében, hogy az ellátmányok és a lőszerek akadálymentesen juthassanak el a frontvonalba, ahhoz „optimalizálni kell a munkafolyamatokat”, annak érdekében, hogy az orosz hadiipar kifogástalanul tudjon működni, írja a Reuters.
Boriszov egy korábbi kijelentése szerint az egyre növekvő szankciók ellenére sincsen probléma az orosz ellátási lánccal, „a hadsereg minden számára szükséges ellátmányhoz hozzáfér”, és a gyártásban részvevő cégek munkája sem korlátozódott vagy csökkent a szankcióknak köszönhetően, írja a TASZSZ.
„Most, hogy az egyesült nyugat országai folyamatosan növelik a hadijelenlétüket Oroszország határainál, növelik a szankciókat, egyre több fegyvert szállítanak Ukrajnába, ezen törvényjavaslatok elfogadásának a fontosságát nem lehet eltúlozni”
– fejtette ki álláspontját a két új javaslattal kapcsolatban a Dumában.
Mint ahogy azt írtuk, mindkét törvényjavaslatot egyöntetűen elfogadta az alsó ház. Az egyik törvényjavaslat szerint „különleges gazdasági lépésekre” kényszerítheti a kormány a cégeket „katonai műveletek” fennállása alatt, aminek keretében szolgáltatásokkal és termékekkel kell ellátniuk az arra felszólított cégeknek a hadsereget.
A második törvényjavaslat a munkatörvényt fogja módosítani, miszerint ezek után a kormánynak felhatalmazása lesz arra, hogy ő határozza meg a munkaórákat, műszakokat és szabadnapokat bizonyos cégeknél. „A hadsereget ellátó” cégek dolgozóit arra is kényszerítheti majd a kormány, hogy éjszaka is dolgozzanak, hétvégéken és ünnepnapokon is, akár szabadnapok nélkül.
Jurij Boriszov azonban azt kiemelte, hogy nem fizetetlen túlórákról van itt szó, és hogy nem fogják „széles körben alkalmazni” ezt a törvényt.
Az, hogy pontosan milyen cégek fognak beleesni ebbe a kategóriába, azt nem tudni, ugyanis, hogy mi számít „hadsereget ellátó” cégeknek, az egyelőre még nem világos. Mindenesetre, ez a két javaslat az orosz munkások jogainak teljes leépítéséhez vezető út első lépései, melynek végső állomása a teljes hadiállapot elrendelése Oroszországban.
Amíg az orosz munkások érzik meg talán a legjobban Oroszországban az ukrajnai háború súlyát, addig Ukrajnában a munkások mindennapjaiban a bérmunkát a gerillaharcok, a menekülés és kármentés váltotta fel. Az ukrajnai munkások legnagyobb problémája jelenleg nem a túlóra, hanem a humanitárius segítség hiánya és a fejük felett süvítő lövedékek és bombák.
Azonban a háborúra hivatkozva nemcsak Oroszország kormánya, hanem Norvégia is csonkolja munkások jogait.
Az orosz szankciók miatt megnövekedett infláció miatt magasabb béreket követelnek a norvég dolgozók, és ezért elzárták az ország olaj és gázmezőit, ami 60 százalékkal csökkentette Norvégia gázellátását, továbbá korlátozta más, a háborús szankciók miatt gáz és olaj nélkül maradt országok, mint például Anglia ellátását is, írja a 444.
Azonban a sztrájknak idő előtt vége lett, ugyanis a norvég kormánynak joga van beavatkozni a munkaügyi viták lezárása érdekében, amit meg is tett, visszaküldve a dolgozókat, tárgyalás, megállapodás vagy béremelés nélkül.
Az ország munkaügyi minisztere, Marte Mjøs Persen azt mondta:
„Amikor a konfliktusnak ilyen súlyos társadalmi következményei lehetnek egész Európára nézve, nincs más választásom, mint beavatkoznom a konfliktusba.”
A gázárak az elmúlt napokban megugrottak, mivel a sztrájk a jelenlegi kínálati válság súlyosbodásával fenyegetett, de a mostani bejelentés után leállít a növekedés.
