Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Emberöltők óta nem látott szárazság söpör végig Európán

Spanyolországon és Portugálián 1200 éve nem tapasztalt szárasság söpör végig, Rómában a Tevere vízállása olyan alacsony, hogy egy ókori híd romjai kerültek elő a folyó mélyéről, Észak-Olaszországban pedig 5 régió kapott rendkívüli támogatást a szárazság miatt, az Alföldön pedig már fél éve nem múlik el az aszály.

Egy új tanulmány szerint a Spanyolországban és Portugáliában tapasztalt szárazságot a klímaváltozás miatt, terjedelmében egyre csak növekedő, magas légnyomású légköri rendszer okozza. Nathaniel Cresswell-Clay, a Woods Hole Oceanográfiai Intézet munkatársa és kollégái szerint az aszály súlyos hatást gyakorol a helyi bor- és olívatermelésre, írja a 24.hu.

Ez a magas légnyomású terület az Azori-szigetek környékén az óramutató járásának megfelelő irányba forog az Atlanti-óceán északi részén. Ez a rendszer nagymértékben befolyásolja Nyugat-Európa időjárását.

Ez az áramlat az elmúlt évszázadokban drasztikusan átalakult, amit a kutatók az elmúlt 1200 év időjárási változásainak szimulálásával demonstráltak.

A szimuláció kimutatta, hogy a rendszer nagyjából 200 évvel ezelőtt kezdett el kiterjedni, tehát akkoriban, amikor az emberekhez köthető emisszió emelkedése megindult, a huszadik században pedig tovább növekedett ennek a magas légnyomású rendszernek a mérete, így téve egyre szárazabbá a térséget.

A kutatók úgy gondolják, hogy a század végére további 10-20 százalékkal eshet vissza a térségben a csapadék mennyisége, ez pedig súlyos hatást fog gyakorolni az Ibériai-félsziget mezőgazdaságára.

Olaszországban is hasonlóan súlyos a helyzet. A Pó folyó környékén, az északi régióban 70 éve nem tapasztaltak a mostanihoz fogható szárazságot, ezért az öt érintett régió számára – Emilia-Romagna, Friuli Venezia Giulia, Lombardia, Piemont és Veneto – 36,5 millió eurós támogatási alapot hozott létre az olasz állam a rendkívüli vízhiány kezelésére, írja a 444.

A Coldiretti mezőgazdasági szakszervezet szerint Olaszország mezőgazdasági termelésének több mint 30 százalékát fenyegeti az aszály, amit a szokatlanul meleg időjárás és a téli és tavaszi csapadékhiány idézett elő. A vízhányt tovább fokozza, hogy a Pó folyóba beszivárog a sós tengervíz, ami további károkat okoz a mezőgazdaságban.

A Teverve folyó vízszintje sem volt még ilyen alacsonyan, amit az is bizonyít, hogy Rómában ennek köszönhetően egy ókori híd romjai is a vízfelszín fölé kerültek. A híd még Nero császár idejében épült, és szerkezete csak nagyon ritkán volt látható, mert a Tevere folyó mindig teljesen ellepte. A híd ugyanott állt, mint most a II. Viktor Emánuel olasz királyról elnevezett híd, írja a Telex.

A rendkívüli szárazság miatt azonban a folyó szintje az átlagos négy és fél méterről mindösszesen 112 centiméterre apadt. Lazio tartomány elnöke, Nicola Zingaretti a folyó területét már korábban katasztrófa sújtotta területnek nyilvánította a tartós csapadékhiány miatt.

A Mérce már márciusban beszámolt arról, hogy az Országos Aszálytérkép, az Országos Meteorológiai Szolgálat adatsorai, valamint a NAK megyei szervezeteinek jelzései alapján egész Magyarország vízhiánnyal küzd, s miután október óta gyakorlatilag semmilyen számottevő csapadék nem esett, ezért szinte az egész országban 40 százalékos érték alá csökkent a talaj felső 20 centiméteres részének nedvességtartalma.

A Belügyminisztérium mindezek miatt hivatalosan is kihirdette a tartósan vízhiányos állapotot, ami azt jelenti, hogy

  • nem kell vízkészletjárulékot fizetniük a mezőgazdasági termelőknek
  • vízjogi engedély nélkül, bejelentést követően egyszer rendkívüli öntözési célú vízhasználat (tehát közvetlenül felszíni vízből, ideiglenes szivattyúállással, legfeljebb 120 mm/hektár (1200 m³/hektár) vízmennyiség 100 hektár nagyságot meg nem haladó területre öntözési célból, legfeljebb megszakítás nélkül egy hónap időtartamig történő kijuttatása) lehetséges

Magyarország több mint felét aszály sújtja

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) aszálytérképe szerint Magyarország több mint felét nagyfokú aszály sújtja. Az Alföldön pedig kritikus a helyzet, és továbbra sem enyhül sem a hőmérséklet, a csapadékmennyiség pedig továbbra sem növekszik.

Nagy István, Magyarország agrárminisztere szerint is kritikus a helyzet, elmondása szerint mostanihoz hasonló természeti katasztrófát még nem élt át az ország.  A múlt hét végéig már több mint 300 ezer hektárra jeleztek aszálykárt a termelők, ami a háromszorosa a korábbi évek hasonló időszakáig megtett bejelentéseknek, írja az Agroinform.

Nagy István szerint kijelenthető, hogy a gazdálkodói károk mértéke meg fogja haladni a kárenyhítési alap 12,5 milliárd forintos keretét.

Kifejtette, az idei év összes kárigényét a gazdálkodási év után, az év végéig beadott gazdálkodói igénylések alapján lehet összesíteni és a kárenyhítési alap feltöltéséről a következő év februárjában dönthet a kormány.