Megdöbbentek a szakszervezetek Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kijelentésén, miszerint, ha a munkáltatók inflációkövető béremelést adnak a dolgozóknak, annak még nagyobb infláció lesz a következménye, ezért vissza kell fogni a béreket.

A miniszter minderről az Aldi nemrég bejelentett évközi béremelése kapcsán beszélt a napokban. Az áruházlánc a növekvő infláció miatt az év eleji 8 százalékos béremelés után július elsejétől további 8-19 százalékkal emeli dolgozói fizetését, ami Nagy Márton szerint hiba,

„mert a magasabb bérből magasabb fogyasztás lesz, abból még magasabb infláció, ezt hívják ár-bér spirálnak. Az ár-bér spirál akkor tud megoldódni, és szomorú ezt mondani, hogyha a béreknek a növekedési üteme az az infláció növekedésétől elmarad.”

A Magyar Szakszervezeti Szövetség közleményben reagált a miniszter kijelentésére, amely az érdekképviselet szerint veszélyes üzenet a kormánytól, főként a minimálbér tárgyalások előtt.

A számos szakszervezetet képviselő konföderáció arra készül, hogy kemény lesz a jövő évi minimálbér-emelésről szóló őszi tárgyalássorozat a kormánnyal, az ugyanis várhatóan – Nagy Márton szavaiból ítélve legalábbis – a súlyos infláció ellenére csak a pénzromlás mértéke alatti béremelést tartja elfogadhatónak.

Zlati Róbert, a MASZSZ elnöke szerint

„Ez méltatlan és kockázatos üzenet a munkavállalóknak, különösen azok után, hogy a Fidesz kormány a parlamenti választások előtt két kézzel szórta a pénzt, s egyébként éppen most szavaztatta meg a parlamenttel a miniszterelnök fizetésemelését.”

A szakszervezeti vezető nem érti, a választások előtti osztogatáskor miért nem tartott a kormány az ár-bér spirál kialakulásától.

Úgy véli, most duplán megfizetnének azok, akik akkor nem kaptak: a kormány megint a legnehezebb helyzetben lévő munkavállalók hátán akar kimászni egy végtelenül súlyos gazdasági helyzetből.

A szakszervezeti szövetség elnöke megdöbbentőnek tartja, hogy Nagy Márton még arról is beszélt: „itt nagyon nagy felelőssége van mindenkinek. A probléma az, hogy nem jegybankárok ülnek a Tescoban meg a többi helyen, lásd Aldiban. Az állam egyetlen dologgal tud példát mutatni: a közszférán, meg az állami cégeknek a bérezésén” – ugyanis a közszférában és az állami cégeknél hírhedten lemaradt bérezést jó példaként emlegetni az ár-bér spirál megakadályozására nem éppen a legszerencsésebb.

„Érdekes és egyben szomorú is lesz majd, ha a tanárok után az államigazgatási szakemberek közül is egyre többen átszivárognak majd eladónak, például a jól fizető Aldiba”

– reagált Zlati Róbert.

A bértárgyalásokon várható kormányzati álláspontot erősíti Orbán Viktor múlt pénteki kijelentése is, miszerint az országgyűlésben azt látja, mindenki előáll fizetésemelési tervekkel, 20-30-40%-os javaslatokkal és fejlesztési tervekkel, de most háborús helyzet van, és

„mi nem támadunk, hanem védekezünk. Nem most van itt az ideje annak, hogy előre tudjunk lépni egyet vagy kettőt, mondjuk fejlesztésekben vagy bérkérdésekben”.

Idén bruttó 200 ezer (vagyis nettó 133 000) forintra emelkedett a minimálbér, ami 20 százalékos növekedést jelentett az előző évhez képest, a magyar minimálbér azonban így is jócskán le van maradva a környező országok és az Európai Unió minimálbéreitől, miközben Magyarországon 2010 és 2018 között több mint duplájára, 3,2 százalékról 7,7 százalékra nőtt a minimálbért keresők aránya.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség mai közleményében azt ígéri, az idei minimálbér tárgyalások során nem fog engedni a legalább az inflációt követő emelésből.