Három hetes kihagyás után ismét a Kossuth Rádió vendége volt Orbán Viktor. A miniszterelnök a szokásosnak mondható péntek reggeli interjújában az egy héttel ezelőtti EU-csúcs és a héten lezajlott NATO-találkozó mellett a globális élelmiszerválságról, az inflációról és a „határvadász” egységek alakításáról beszélt.

Orbán Viktor elmondta, hogy az uniós csúcs olyan régen volt, hogy szerinte lehet, hogy „nem is érdemes róla beszélni”.

„Ukrajna tagjelölti státuszát „megadtuk”, bonyolult folyamat, amíg taggá válik valaki, de a kezdő lépés a tagjelöltség. Ez nem jelenti azt, hogy megkezdődnek a tárgyalások”

– mondta el Orbán, hozzátette, feltételeket, elvárásokat teljesítenie kell a megtámadott országnak, így olyan elvárásokat is, amiket Magyarország támaszt velük szemben, ilyen a kisebbségek helyzetének rendezése.

A miniszterelnök szót ejtett az ukrán elnökkel folytatott múlt heti telefonbeszélgetéséről is, elmondta, hogy Volodimir Zelenszkij megköszönte a segítséget és támogatást, amit nyújtunk, így azt, hogy beengedtünk 800 ezer menekültet és azt, hogy ösztöndíjat adunk az Ukrajnából érkező diákoknak.

Az EU-s csúccsal kapcsolatban hozzátette, „semmi sem fenékig tejfel”, mert hiába akarták – „vállvetve az osztrákokkal és szlovénokkal” – hogy Bosznia is be tudjon kerülni a tagjelölti országok közé, ebben nem jártak sikerrel. A miniszterelnök szerint a balkáni bővítés létszükségletéről nincs megfelelő kép az unióban.

Elmondta azt is, hogy voltak kérdések, amelyekben a magyar kormány nem engedett a többi európai országnak, a miniszterelnök az európai vezetőket figyelmeztette: ne is próbálkozzanak 7. szankciós csomaggal, mert amíg az olajban meg tudtak egyezni, addig a gázról a magyar fél nem is hajlandó tárgyalni.

A miniszterelnök a NATO-csúcsot „súlyosabb esetnek” nevezte, a katonai tömbnek szerinte lassan szembe kell néznie a katonai realitásokkal.

Elmondta, hogy mindenki az ukránok oldalán áll, az a közfelfogás, hogy akármilyen viták is voltak a két ország között, akármennyire is előkészítették a konfliktust az oroszok, az sémiképpen nem ad elegendő indokot arra, hogy egy ország nyílt háborúban megtámadjon egy másikat (még ha az oroszok csak különleges katonai akciónak nevezik ezt). Miután háborúról van szó, ahol 10 ezrek halnak meg, nem akarunk ebbe belekeveredni, „ez nem a mi háborúnk, ez két szomszédos ország háborúja”.

Beszélt arról is, voltak olyan remények, hogy lehet úgy háborút nyerni az oroszokkal szemben, hogy az ukránok harcolnak, és a nyugati országok szállítják a fegyvert.

A miniszterelnök szerint egy háborúban ugyan fontos a fegyver, de a lefontosabb a katona, ami „fogytán van”.

Ukrajnát az amerikaiak és az angolok felfegyverezték, kiképezték és hősiesen is harcolnak, de lassan a katonai realitások érvényre jutnak. Elmondta, most nem beszéltek arról, hogy mi lesz, ha az ukrán front összeomlik, de a helyzet egyre rosszabb, naponta 100-1000 katonát veszít Ukrajna, egy részük meghal, még többen alkalmatlanná válnak katonai cselekményre.

„Úgy jöttem haza, hogy egyfolytában égett a piros lámpa a fejemben. Úgy tűnik, hogy a front, Donyeck, Luhanszk messze van. Ezek olyan idegen, távoli helyeknek tűnnek. De ha gyorsan változik a katonai helyzet, akkor egyre inkább olyan városok nevét fogjuk hallani, amiket már ismerünk. Úgy jöttem haza, hogy be kell rúgni a motorokat, kurblikat be kell tekerni, a haderőfejlesztést 2-3 szorosára kell tekerni. A fél-békés fél-veszélyhelyzetből ki kell rántani a sereget. A békeidőre jellemző 8 órás munkaidőnek vége van”

– fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint a védelmi készségeinket kell megerősíteni. Orbán úgy véli, hogy a NATO is érzi, hogy baj van: „a keleti szárnyát” meg kell erősíteni, amiben Magyarország is benne van. Ha baj van, akkor már hiába akarjuk fejleszteni a sereget, ha békét akarunk, most kell megnövelni a képességeinket – vélekedett a Fidesz elnöke.

A miniszterelnök elmondta azt is, hogy Magyarország szerinte sohasem volt híve a szankciós politikának, de most „nem akarunk minden héten vétózni”, így úszunk az árral. Elviselhetetlen érzés lenne Magyarország számára, hogy „amíg mindenki hisz az ukránokat megsegítő lépésben, addig egy ország mindent megvétóz”.

Ez vállalhatatlan egy olyan közösségben, ami lojalitásra és egymás kölcsönös tiszteletére épül

– fogalmazott újszerűen a vétó-politikáról Orbán, aki szerint, ha mindenki a szankciókat látja jónak, akkor mi nem akarunk a többséggel szembe menni, mint a „viccbéli autós”, de ahol „életbevágó”, ott nem engedünk. Hozzátette, hogy a közbeszédben gyakran tévesen fogalmaznak, mert Magyarország igazából nem vétózik – minden döntés csak akkor jön össze, ha minden tagállam egyetért, így amikor Magyarország egyedüliként nem szavaz meg valamit, az nem vétó, hanem kimaradás az együttdöntésből. A miniszterelnök szerint ez „egészen más politikai logika”.

Szerinte két külön dolog az, amit az EU vezetése tenni akar, és amit tennie kell a háborúval kapcsolatban. Amíg az Unió vezetői hisznek abban, hogy a szankciókon keresztül „tudnak elérni dolgokat”, addig itt azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra lenne szükség. Más erről a miniszterelnök szerint nem beszél, „ritkán van úgy, hogy Magyarország a galamb, és mindenki más pedig héja”.

Olyan nincs, hogy háborús infláció van, és sikerül megfékezni csak az inflációt, a háborút kell megállítani – mondta el Orbán, hozzátéve, hogy időlegesen és részlegesen lehet megfékezni csak a gazdasági hatásokat, de véget vetni nekik csak a háború végével lehet.

„A békével mindenki jól járna.”

Amikor hétfőn az Országgyűlésben járt, úgy látta, hogy ott mindenki előáll fizetésemelési tervekkel, 20-30-40%-os javaslatokkal, és fejlesztési tervekkel, de most háborús helyzet van, és

„mi nem támadunk, hanem védekezünk. Nem most van itt az ideje annak, hogy előre tudjunk lépni egyet vagy kettőt, mondjuk fejlesztésekben vagy bérkérdésekben”

– mondta el a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a siker most az, ha nem csúszunk vissza.

Határvédelmi egységek létrehozására van szükség, mert hatalmas a nyomás délen, ezt a NATO is észrevette – vetette fel Nagy Katalin riporter. Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök elmondta, hogy Magyarország különleges helyzetben van, ami nehezebb, mint bármelyik másik EU-s országé. Magyarország – Románia mellett – az egyetlen olyan ország, amelyet mind az ukrajnai menekültválság, mind a délről érkező „migráns áradat” óriási súllyal érint. (Romániát a minidzsterelnök szerint kevésbé.).

Minket egyszerre súlyt 800 ezer menekült Ukrajnából és 100 ezer „illegális határátlépő” délről. Ez a helyzet példátlan Orbán szerint. Az illegális migránsok előbb-utóbb megjelennek az osztrák-magyar határnál, de

az ukránok nagy része is tovább megy nyugatra.

Mi fogjuk fel megint azokat a csapásokat, amiket Európa kap, a miniszterelnök szerint ehhez pénz és támogatás „jól jönne, de mi inkább csak támadásokat szokunk kapni, emberi jogi támadásokat”. Tavaly elfogtak 400 embercsempészt, akik a törvénytelen bejutásokat szervezik, idén már 750-et, így látszik, hogy „az üzlet mérete is nő”.

„Miután az élelmiszerellátás problémái Afrikában és Ázsiában már érződnek, a háború következményei már ott is érződnek, egyre több ember indul meg. Illetve egyre nagyobb üzletet látnak az embercsempészek abban, hogy rávegyenek tömegeket, hogy induljanak meg Európa felé”

– mondta el a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a búza és a kukorica export 10-15 százalékát Ukrajna adta, ez most hiányzik az ázsiai és az afrikai piacokról, így ott az éhínség réme fenyeget, élelmiszer-válság rajzolódik ki előttünk, ami migrációt gerjeszt. Ezen emberek egy része illegális migránsként megjelenik majd Magyarország határainál.

Orbán arról beszélt, hogy nem tudjuk őket megállítani, ahogy eddig képesek voltunk. Eddig katonákat és rendőröket vezényeltünk oda, de most a háborús zóna közeledésével minden egyes perc, amit a katonák nem gyakorlatozással töltenek,  kidobott idő. A rendőrök pedig hiányoznak valahonnan, mert lent kell lenniük a határon, messze a családtól, fogy a lelki erő, így erre most már nem tudunk építeni a miniszterelnök szerint.

„Határvadász rendszert kell létrehozni, amit a belügyminiszterre bízunk.”

Ezrével kell új embereket felvennünk, 2-4 ezer embert kell csak ilyen szolgálatra felvenni a miniszterelnök szerint. Ez nagy munka, emberekkel szemben kell intézkedniük, emberi jogokat és jogszabályokat ismerniük kell, hogy civilizált módon tudjanak eljárni – mondta el a hét elején bejelentett határvédelmi egységről. Orbán szerint a migránsok egyre erőszakosabbak, így már figyelmeztető lövések is dördülnek, de „plüssmacikkal nem lehet védekezni”. Ha belügyminiszter megoldja, akkor nála marad a határvédelem, de ha nem, akkor azon kívül kell ezt megoldani.

A rendőrség Orbán szerint nem csak komoly, hatékony, hanem „polgárbarát” kultúrájú testület lett az elmúlt 12 évben. Ha azon belül tudunk valamit megoldani, az jótékony hatással lenne az állampolgár-rendőr, migráns-rendőr kapcsolatokra is.

A teljes beszélgetés itt megtekinthető: