Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A frakció nélküli pártok delegáltjai nem szavazhatnának az NVB ülésein, a TASZ szerint ezzel sérülne a jogegyenlőség

Mára már megszokottá vált, hogy a friss tapasztalatokból kiindulva az országgyűlési választások után számos módosítást eszközölnek a voksolást lebonyolításával kapcsolatos jogszabályok esetében. Nincs ez másképp most sem, az Országgyűlés elé ebben a hónapban került az a javaslatcsomag, amely elsősorban  a választási szervek munkáját, és egyes határidőket érintő technikai módosításokból áll.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elemzése szerint a javaslatok között bár találunk több előremutató elképzelést is, de számos olyan elem is belekerült a csomagba, amely igen egyenlőtlen feltételeket teremtene a választásokon indulni kívánó különböző pártok számára.

Az egyik ilyen progresszív elképzelés értelmében a jövőben a Munka Törvénykönyve tartalmazná, hogy a munkavállalók számára biztosítani kell a választási részvétel jogát – tehát ha valakit vasárnapi munkavégzésre osztanak be, akkor is szavazhat. A TASZ szerint gyakori tapasztalat, hogy a szavazat leadásának akadálya a vasárnapi munkavégzés, melyre mindeddig csak a Munka Törvénykönyvének alapelvei, illetve a munkavállaló méltányolható érdekből való távollétének szabályai nyújhattak megoldást, azonban ez sem minden esetben járható út, hiszen egyes munkakörök megkövetelik a szünet nélküli jelenlétet.

Emellett a törvénycsomag rendelkezésének értelmében a  szavazatszámláló bizottságok munkájában résztvevő munkavállalók a következő munkanapon a szabadnap mellett a jövőben nem csak átlagbérre, hanem távolléti díjra lesznek jogosultak – a jogvédő szervezet úgy látja, hogy ennek következtében az állampolgárok valóban érdekeltté válhatnak a választások tisztaságát garantáló bizottságok munkájában való részvételben.

További pozitívum, hogy javaslat lehetővé tenné, hogy ha valakihez nem érkezett meg napközben a mozgóurna, akkor a szavazás végén a szavazóhelyiségben személyesen szavazzon. Ez nem csak azért fontos, mert sokan leginkább kényelmi szempontból igényelnek mozgóurnát (vagyis képesek maguk elmenni leadni a szavazatukat) de így akkor is lehetőség lenne a választáson való részvételre, ha a mozgóurna nem érkezne meg az igénylőkhöz az urnazárást jelentő este hét óráig – a TASZ elmondása szerint ezzel kapcsolatban több tucat panasz érkezett az általuk működtetett jogsegély-szolgálathoz az április 3-i választásokat követően.

A levélszavazás kapcsán a javaslat azt is kimondja, hogy  a választási eljárásról szóló törvény Magyarország határain kívül is alkalmazandó. Ez önmagában nem tűnik eget rengető változtatásnak, azonban a választási szervek emlékezetes módon azért nem vizsgálták az idei voksolással kapcsolatos visszaélés-gyanús ügyeket, (mint például az állítólag erdélyi levélszavazat-égetés vagy a Vajdasági Magyar Szövetség pártaktivisták által kézbesített szavazási levélcsomagok), mert azok az országhatárokon kívül történtek. A TASZ szerint a nemrég benyújtott módosítóval végre felszámolnák ezt a „jogi abszurditást”, bár önmagában nem akadályozná meg, hogy a jövőben ne forduljanak elő hasonló visszaélések.

A javaslatcsomag amellett, hogy számos technikai jellegű módosítást vezetne be, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) összetételét is nagymértékben átalakítaná.

Az NVB jelenleg az Országgyűlés által választott, jogász végzettségű tagokból áll, akik mellé a parlamenti pártok állandó megbízással – végzettségi követelmények nélkül – delegálhatnak tagokat. Ezen felül a választásokat megelőzően és a választások alatt a listát állító szervezetek is delegálhatnak tagokat, szintén végzettségi követelmény nélkül. Valamennyi tagnak azonos jogai és kötelezettségei vannak, mindannyian rendelkeznek szavazati joggal. A nemzetiségi önkormányzatok delegáltjai csak az őket érintő ügyekben rendelkeznek szavazati joggal.

Az átalakítás nyomán az NVB-ben csak az Országgyűlés által választott, illetve a frakciók által delegált tagok rendelkeznek majd szavazati joggal és a jövőben utóbbiaknak is rendelkezniük kell majd jogi végzettséggel. A jelölő szervezetek delegáltjaira a továbbiakban sem vonatkozik majd végzettségi követelmény, de szavazati joguk nem lesz, csak tanácskozási joggal rendelkeznek majd, hasonlóan a nemzetiségek delegáltjaihoz, akik a jövőben az őket érintő ügyekben sem szavazhatnak.

A TASZ szerint alapvetően üdvözlendő, hogy innentől a parlamenti pártok frakciói csak jogász végzettségű tagokat delegálhatnának a Nemzeti Választási Bizottságba, hiszen hiszen a testületnek jogalkalmazóként kell eljárnia, sőt, iránymutatásokat is kiad, amik a választási szervek munkáját orientálják.

Ugyanakkor azon elképzelés, hogy a jövőben az adott választáson listát állító, de frakcióval nem rendelkező pártok (illetve nemzetiségi önkormányzatok) delegáltjai csak megfigyelőként, szavazati jog nélküli tagokká válnak, súlyos aszimmetriát jelent a politikai verseny szereplői között és felszámolja a pártok és jelölő szervezetek közötti jogegyenlőséget.

Továbbá problémás az is, hogy a választási iroda nem ellenőrizné azokat az ajánlásokat, melyek biztosan elégtelen számúak a jelöltséghez. Való igaz, hogy az ajánlások ellenőrzésének választási jogi szempontból ilyen esetben nincs jelentősége, de a nemrégiben bevezetett, digitális ajánlás-ellenőrző rendszer csak a már ellenőrzött ajánlások esetében működik, melynek következtében  a választópolgárok csak bonyolultabban, a helyi választási irodának címzett kérelemmel ismerhetik majd meg a szóban forgó adatokat, ami magában hordozza annak a veszélyét, hogy több visszaélés marad majd feltáratlanul.

A Társaság a Szabadságjogokért azt is sérelmezi, hogy a javaslat benyújtását most sem előzte meg társadalmi konzultáció, arról nem is beszélve, hogy nem a tervezet nem  nem kezeli a választási rendszer hosszú évek óta fennálló problémáit, mint például a levélszavazás diszfunkcionális és diszkrimináló jellegét, melynek következtében a magyarországi lakcímmel nem rendelkező állampolgárok levélben is szavazhatnak, miközben a hazai bejelentett lakóhellyel rendelkező választópolgárok kénytelenek a tartózkodási helyüktől nemritkán több száz kilométerre található követségeken és konzulátusokon kiállni a sorukat, ha részt akarnak venni az országgyűlési voksoláson.

Címlapkép: MTI/Czeglédi Zsolt