A brit belügyminisztérium pénteken megerősítette, hogy Priti Patel belügyminiszter aláírta a WikiLeaks-alapító, Julian Assange kiadatását az Egyesült Államoknak. Assange hozzátartozói, köztük a felesége, Stella Moris azonnal jelezték, hogy a küzdelem folytatódni fog, s fellebeznek az ítélet ellen.
Ha Assange-t csakugyan kiadják Amerikának, a kémkedési törvény (Espionage Act) alapján 18 vádpontban találhatják bűnösnek, s összesen 175 év börtönbüntetés vár rá, mivel több százezer titkos amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg és tett közzé a WikiLeaks honlapon.
A kiadatása ellen küzdő 50 éves Assange-t immár közel három éve a legszigorúbb körülmények közt tartják fogva a belmarshi börtönben. Decemberben arról érkeztek hírek, hogy a különösen kegyetlen fogvatartás miatt az újságírót agyvérzés érte, fél szemére elvesztette a látását és memóriazavarokkal küzdött.
Mivel félő volt, hogy a kiadatása miatt Assange öngyilkosságot követ el, a londoni Felsőbíróság kiadatásról szóló határozatát az Egyesült Királyság kerületi bírója megakadályozta. A kiadatásról szóló döntés végül a belügyminisztériumhoz került, amely pénteken hozta meg az ítéletét.
Miként lehetne megmérgezni?
Az amerikai hatóságok 18 vádpontot fogalmaztak meg Assange ellen a brit kormányhoz benyújtott kiadatási kérelemben. Ezek közül 17 kémkedéssel, egy pedig számítógépes rendszerek feltörésével vádolja Assange-t.
A tanú
Az izlandi Stundin honlapon 2021 júniusában megjelent interjúban a Julian Assange ellen indított amerikai per koronatanúja elmondta, hogy az igazságügyi minisztérium koholt vádak alapján járt el az újságíró ellen.
Sigurdur Ingi Thordarsont, a koronatanút kiskorúak szexuális zaklatása és pénzügyi csalás miatt többször is elítélték, s beismerése szerint Assange ellen azért vallott, mert a minisztériumtól és az FBI-tól ígéretet kapott arra, hogy nem indítanak ellene büntetőeljárást.
Thordarson egy ideig félrevezette a hatóságokat, amikor azt állította, hogy Assange-zsal szorosan együttműködött. 2010-ben csakugyan önkéntesként pénzt gyűjtött a Wikileaks számára, de kiderült, hogy több mint 50 ezer dollárt sikkasztott el a szervezettől.
Assange-tól azonban sohasem kapott semmiféle feladatot. Az FBI-val és a minisztériummal az együttműködése azonban folytatódott.
A WikiLeaks alapítója a letartóztatása előtt 7 évet töltött Ecuador londoni nagykövetségén, amely 2019 októberében oldotta fel a menekültstátuszát.
A 7 év alatt az amerikai titkosszolgálat megannyi alkalommal tervezte Assange elrablását és meggyilkolását.
A WikiLeaks és az Assange elleni legkitartóbb hadjáratot Mike Pompeo, a CIA egykori vezetője – később pedig Trump külügyminisztere – indította meg 2017-ben, miután a WikiLeaks nyilvánosságra hozta a Vault 7 nevű dokumentumokat, amelyek részletesen mutatják be az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) digitális kémkedési módszereit. A Yahoo News oknyomozó munkájából kiderült, hogy a Vault 7 után kutatva világszerte a szervezet összes központjába kiküldték az utasítást, hogy gyűjtsenek adatokat a WikiLeaks honlap szerkesztőiről, és az is, hogy lenyomozták az oldal vezetőinek mozgását és kommunikációját.
Ecuador londoni nagykövetségét a titkosszolgálatok 2017-től kezdődően a legszigorúbban ellenőrizték. A nagykövetség három háztömbnyi körzetében mindenki valamelyik titkosszolgálatnak dolgozott: az utcaseprők, a taxisok, a rendőrök és a biztonsági őrök is.
A tervek egyik része arról szólt, hogy Julian Assange-t elrabolják a nagykövetségről, de a titkosszolgálatok azt is latolgatták, miként lehetne megmérgezni.
WikiLeaks
Julian Assange 2006-ban alapította meg a WikiLeaks oldalt. Az oldal Assange szavai szerint olyan könyvtár, amelyben „a világ leginkább elrejteni kívánt dokumentumait hozzák nyilvánosságra”, a szivárogtatóknak pedig névtelenséget biztosítanak.
A portál 2010-ben kapott először nagyobb figyelmet, amikor megjelentettek egy 2007-es videót, amelyben egy amerikai harci helikopter Bagdad utcáin tucatnyi embert gyilkolt meg, köztük a Reuters két újságíróját.
Az amerikai katonák magatartása, akik láthatóan egy lövöldözős videójátékban érzik magukat, sokakat feldühített, és hozzájárult ahhoz, hogy ma az amerikaiak többsége hatalmas hibának tartja az iraki szerepvállalást.
A WikiLeaks oldalon megjelent továbbá számos afganisztáni és iraki háborús beszámoló is, amelyek addig soha nyilvánosságra nem hozott atrocitásokat részleteztek: így például azt, hogy a NATO haderők iskolabuszokat és esküvőket is bombáztak, valamint létrehoztak egy amerikai katonákból álló különleges alakulatot, amely bérgyilkosságokat követett el.
Az iraki háborús naplók 109 ezer iraki halálát jegyezték fel, akik közül 66 081-et az amerikai hadsereg civilnek minősített. A meggyilkoltak közül 15 ezernek nem maradt volna nyoma a történelemben, ha Assange nem él.
A WikiLeaks emellett számos dokumentumot jelentetett meg az izlandi bankok visszaéléseiről, de nyilvánosságra hozták a Demokrata Párt és Hillary Clinton belső levelezését is.
Az egy ideig Göteborgban élő Assange-t Svédországban szexuális bűncselekménnyel gyanusította meg két nő 2010 novemberében. Assange tagadta a vádakat, de tanúvallomást tett Svédországban, majd óvadék ellenében távozott. A vádakat 2019-ben ejtették ellene.
