Rendhagyó tanévzárót tartanak civil szervezetek június 17-én pénteken Budapesten a Kossuth téren, hogy felhívják a figyelmet annak a több ezer gyermeknek a helyzetére, akik annak ellenére kiszorulnak a közoktatásból, hogy az Magyarországon törvény szerint ingyenes és kötelező.

Ők azok a fogyatékos, illetve sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek, akiknek nem biztosítja az állam, hogy járhassanak iskolába, mert nincs számukra iskola, óvoda.

2022-ben a rendszerváltás után évtizedekkel sem tudott a kormány rendszerszinten kialakítani számukra óvodákat és iskolákat, ahol ezek a gyermekek is megkaphatják a megfelelő oktatás-nevelést, hogy a társadalom aktív, egyenjogú tagjai legyenek.

„Nem feledkezhetünk meg arról, hogy a gyermekek nem kis felnőttek, nem puszta ESZKÖZEI, CÉLJAI valaminek, és NEM EGYSZERŰ STATISZTIKAI ADATOK, hanem önálló JOGOKKAL, MÉLTÓSÁGGAL, AKARATTAL, EGYÉNISÉGGEL és fejlődő személyiséggel rendelkező emberek”

– idézik meghívójukban a szervezetek az ombudsman korábbi jelentését.

Az eseményt többek közt szervező Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú Egyesület 2022 februárjában kérdőívet készített a  fogyatékos családtagot gondozó családok számára. A felmérést közel kétezren töltötték ki (az otthonápolók becsült számának 8-10%-a), a szervezet szerint az eredménye hűen tükrözi a mai helyzetet, az ellátórendszer általuk tapasztalt súlyos hiányosságait.  A felmérés nyomán 14 civil szervezet megalkotta a fogyatékos családtagot ápolók 12 pontját, hogy felhívják a döntéshozók figyelmét: az ellátórendszert a valós igényekhez kell igazítani.

A kérdőív kitöltői az intézményekkel kapcsolatban három fontos problémára világítottak rá:

1. A fogyatékosügyi területeken óriási a szakemberhiány, ezért fontos lenne garantálni az oktatási és a szociális intézményekben ezen szakemberek (gyógypedagógusok,  gyógytornászok, gyógypedagógiai asszisztensek, szociális gondozók és más szociális szakemberek) erkölcsi és anyagi megbecsülését.
2. A fogyatékos gyermekeket/felnőtteket fogadó oktatási és szociális ellátórendszer kapacitása elégtelen. Új intézményeket nem hoznak létre megfelelő számban, a  meglévők működése során gyakran nem teljesülnek a jogszabályban rögzített szakmai és tárgyi feltételek. Különösen nagy számban szorulnak ki ezen intézményekből a halmozottan és súlyosan-halmozottan fogyatékos, valamint az autista gyerekek és felnőttek. A civilek szerint fontos lenne, hogy minden fogyatékos gyermek saját igényeinek megfelelően élhessen az oktatáshoz való jogával, és minden fogyatékossággal élő felnőtt élhessen a közösségi részvétel jogával, valamint  hozzáférhessen a közösségi szolgáltatásokhoz.
3. A szülők/otthonápolók reménytelen helyzetbe kerülnek, amikor fizikailag nem tudják  ellátni a gyermeküket/hozzátartozójukat, mert az embertelen, nagylétszámú totális intézeteken kívül szinte nincs más lakhatási lehetőség. A szervezetek azt kérték, hogy az állam minden  lehetséges eszközzel biztosítsa, hogy a halmozottan, súlyosan-halmozottan  fogyatékos és autista emberek számára álljon rendelkezésre színvonalas, méltó  lakhatási lehetőség a családi otthonon kívül is.

A fogyatékos gyerekek oktatásból való kiszorulása mellett fontos megemlíteni a sajátos nevelési igényű gyerekek egyre romló helyzetét is, akik bár bekerülnek az oktatásba, megfelelő fejlesztés és személyre szabott foglalkozás hiányában könnyedén ki is esnek onnan. Mint arról tavaly év végén beszámoltunk, soha nem látott mértékben, több mint 6 ezerrel megugrott az SNI-s gyerekek száma egy év alatt.

Az SNI-s gyerekek immár 100 ezresre rúgó létszámával kapcsolatban Gyarmathy Éva klinikai szakpszichológus arról beszélt a Népszavának: az emelkedést több dolog is előre vetítette, csoda lett volna, ha nem növekszik jelentősen a zavarokkal küzdő gyerekek aránya. A szakember szerint a járvány okozta „oktatási káosznak” is szerepe van a számok megugrásában, de a kormány által 2019-ben módosított köznevelési törvény is érezteti hatását, melynek következtében megszűnt a rugalmas iskolakezdés intézménye, és minden gyereknek kötelező iskolába mennie, aki augusztus 31-ig betöltötte a hatodik életévét.

2020 januárjáig a szülők és az óvodák közösen döntöttek arról, hogy a gyerek hat éves korára megérett-e a beiskolázásra, és bár az új rendszer is ad lehetőséget a halasztásra, de erről dönteni már nem a gyereket igazán ismerő szülők és óvodapedagógusok, hanem az Oktatási Hivatal hivatott.

A törvénymódosítás óriási felháborodást váltott ki a szülők és szakemberek körében, sőt még az ombudsman is halasztást kért a kormánytól, amire válaszul az EMMI közölte: majd módosítják a törvényt, ha kiderül, hogy a gyakorlatban nem működik.

Amellett, hogy sokan éretlenül kerültek iskolába, az is rontott a helyzeten, hogy megérkezett a koronavírus és vele együtt az egyik napról a másikra bevezetett,  rengeteg hiányossággal megoldott távoktatás is, majd a második, harmadik, negyedik járványhullám oktatási káosza. Akinek csak egy kis hajlama is volt a zavarok kialakulására, annál nagy eséllyel ez meg is történt, mert nem kapott még annyit sem, amennyit egy rossz iskolarendszerben a pedagógusok adni tudnának – fogalmazott Gyarmathy Éva.

Mindeközben a súlyosan alulfizetett gyógypedagógusok és más segítő szakemberek száma biztosan nem növekszik az SNI-s gyerekekkel arányosan.