A koronavírus-járvánnyal ellentétben a háborús veszélyhelyzet idejére a kormány nem hosszabbította meg a kilakoltatási moratóriumot, ami a mai nappal lejárt. A Város Mindenkié csoport (AVM) levélben kereste meg a fővárosi önkormányzatokat az elhelyezés nélküli kilakoltatások megakadályozásának érdekében.
Az AVM becslései szerint 10 ezer végrehajtási eljárás léphet a mai naptól újra életbe, ami alsó hangon 20-30 ezer embert veszélyeztet az utcára kerüléssel. A moratórium lejárta kapcsán június hatodikán levélben kereste meg Kocsis Mátét és Simicskó Istvánt, a Fidesz frakcióvezetőit a csoport, akik azóta sem válaszoltak a megkeresésesre.
A csoport elítéli az elhelyezés nélküli kilakoltatás embertelen gyakorlatát. Egy olyan válsághelyzetben ráadásul, ahol napról napra emelkednek az élelmiszerárak és a lakhatásra fordított költségek, a kilakoltatás egyre többeket taszít még nagyobb bizonytalanságba. A lakhatási válság kezelése elsősorban a kormány feladata
– olvashatjuk a frakcióvezetőknek küldött levelükben.
Mivel a kormánypárt képviselői nem reagáltak a csoport felkeresésére és a több tízezer utcára kerülő magyar állampolgár kérésére, ezért az AVM az önkormányzatokhoz fordult a kilakoltatások megállítása érdekében, ugyanis az önkormányzati lakásokból való kilakoltatások esetében a helyi önkormányzatok is el tudnak járni.
Rövidtávon azt szorgalmazzák az aktivisták, hogy, első lépésként az önkormányzati tulajdonú lakások esetében az elhelyezés nélküli kilakoltatások gyakorlatát rendeletben tiltsák be az önkormányzatok, különös tekintettel a gyermekes családokra, hiszen számukra a család szétszakítását is jelentheti az otthonuk elvesztése.
Úgy gondoljuk, hogy a felelős lakáspolitika kidolgozása a mindenkori kormány feladata, ugyanakkor az önkormányzatok kezében is vannak eszközök a lakhatási válság enyhítésére. Tudjuk, hogy az elmúlt években az önkormányzatok nehéz helyzetbe kerültek az állami forráselvonások következtében, de egyes önkormányzatoknak ezekben az időkben is sikerült előremutató példákkal szolgálniuk
– írja az önkormányzatoknak címzett levelében az AVM.
Pozitív példaként hozza fel a VIII., a IX. és a XIV. kerületi önkormányzatokat a csoport, ugyanis ezekben a városrészekben nem gyakorolják az elhelyezés nélküli kilakoltatást.
Az AVM mellett az Az Utcajogász Egyesület is kiemelt figyelmet fordít a moratórium lejártára, ami miatt megerősítették a jogsegélyszolgálatukat, amihez telefonon heti két nap, személyesen a Rákóczi téren délután három és öt között, emailben pedig a hét bármelyik napján hozzáférhetnek azok, akiket lakásvesztés fenyeget.
Honlapjukra pedig a mai napon fognak feltölteni egy „végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem” sablont, amit bárki használhat, a kitöltéshez pedig bármikor igényelhetnek segítséget a szervezettől a rászorulók. A bíróság kérelemre bármikor felfüggesztheti a végrehajtást, bizonyos körülmények igazolása esetén, azonban az Utcajogász szerint erre nem biztos, hogy sor fog kerülni.
„Mi úgy gondoljuk, hogy a bíróságok nem nagyon fogják felfüggeszteni a végrehajtásokat, hiszen közel két éven keresztül kilakoltatási moratórium volt. Ezért a bíróság sokkal szigorúbban fogja nézni elvárásaink szerint azt, hogy mit fogad el felfüggesztési okként. Úgyhogy alapvetően úgy gondoljuk, hogy jogászként csak késleltetni tudjuk ezeket a kilakoltatásokat, ha egyáltalán. Egy egységes szabályozásra és lakáspolitikára lenne szükség, hogy ez a probléma megoldódjon” –
világosított fel minket Molnár Noémi az Utcajogász Egyesület jogásza.
Az egyesület honlapján megtalálható egy útmutató arról, hogy milyen feltételek mellett lehet kérni a kilakoltatás felfüggesztését, azonban arra is felhívta figyelmünket Molnár, hogy a bíróság csupán ideiglenes, nem állandó körülmények miatt függeszthet fel ilyen eljárást.
„Muszáj, hogy átmeneti legyen. Ha például valaki gyógyíthatatlan beteg és nagyon rossz az állapota, arra bíróság nem adhatja meg a felfüggesztést, mert ebben várható javulás sajnos nem lesz várható. Mindenképpen olyan okot kell találni, ami azt ígéri, hogy a következő hónapokon belül, amíg a bíróság felfüggeszti a kilakoltatást, addig valami javulás várható az adott személy élethelyzetében.”
Ironikus módon pontosan azok nem számíthatnak a bíróság segítségére, akik a legjobban rászorulnának arra, hogy lakhelyükről ne kerüljenek utcára, ugyanis az ilyen élethelyzetben lévő emberek nem tudják megoldani azt, hogy új lakhatást vagy jobban fizető állást találjanak a haladékul szolgáló pár hónapban.
Az Utcajogász szerint is itt lenne kiemelt feladata a kormánynak, ugyanis nincsen olyan állami segítségprogram – például megerősített szociális munka, támogatások –, ami segítene a kilakoltatás előtt állóknak abban, hogy javítani tudjanak élethelyzetükön, így azoknak is önerőből kell megoldaniuk a helyzetük javulását, akik megkapták a haladékot bíróságtól.
Jámbor András a VIII. kerület országgyűlési képviselője ma tartott sajtótájékoztatót a kilakoltatási moratórium kapcsán, ahol bejelentette, hogy az ellenzék egy új „eseti vizsgálóbizottság” felállítását fogja kezdeményezni a kormány felé, ami a Völner-ügyhöz köthető végrehajtásokat és kilakoltatásokat vizsgálná felül.
Az ellenzék arra kéri a Parlamentet és a Parlament Vizsgálóbizottságát, hogy vegye szemügyre ezeket a végrehajtásokat és azok rendellenességeit, hozzon ezek kapcsán megfelelő szabályozásokat, és amíg ezek az ügyek nincsenek tisztázva, addig hosszabbítsák meg a kilakoltatási moratóriumot.
Jámbor arról is beszélt, hogy a moratórium beszüntetését nem előzte meg semmilyen vizsgálat a kormány részéről, ami arra derített volna fényt, hogy az állam mit tehetne annak érdekében, hogy ezek a kilakoltatások ne okozzanak „szociális katasztrófát Magyarországon”.
„Az egyik ilyen lépés, amit meg kellett volna tenniük, hogy a gyerekes családok kilakoltatásánál egy moratóriumot tart fent továbbra is és elhelyezést biztosít azoknak a gyerekes családoknak, akikre kilakoltatás vár. A másik pedig egy olyan társadalompolitikának a megalkotása lenne, ami nem engedi azt, hogyha valaki mondjuk elveszíti a munkáját vagy balesetet szenved vagy más módon baj éri, és van egy tartozása, akkor az rögtön utcára kerüljön. Sajnos Magyarországon ma ilyen társadalompolitika nincsen”
– részletezte a képviselő.
