Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Novák Katalin: Elítéljük a putyini agressziót, de a magyarok jogaihoz ragaszkodunk

Szombaton 11 órakor kezdődött Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnökének beiktatási díszceremóniája a Kossuth téren. A katonai tiszteletadás és a zászlófelvonás után a Rákóczi induló négykezes átiratát hallgatta meg a közönség, ezt követte Novák Katalin beszéde.

Szónoklata elején Novák Katalin megköszönte a bizalmat, és rámutatott, hogy ebből a bizalomból elsősorban felelősség fakad,

„felelősség azok iránt, akik támogatnak, hogy ne okozzak nekik csalódást, de felelősség azok iránt is, akik ma még bizalmatlanok és elutasítók.”

Elnökként felelősségét elsősorban abban látja, hogy  megmutassa, mit jelent számára szülőföldje, hogy mit jelent magyarnak lenni. „Ebből a személyes magyar világnézetből következnek majd cselekedeteim” – mondta.

Az újonnan beiktatott köztársasági elnök szerint, habár sok okunk van az ünneplésre,

„egy sötét felleg árnyékot vet az életünkre: a háború. Ez most nem a videojátékok virtuális válósága, ez nem CGI, ez nem photoshop, nem háborús film. Ez véres valóság.”

Novák szerin a háborús helyzetben Magyarország emberségből jelesre vizsgázott. Megköszönte a polgármesterek, az egyházak, a segélyszervezetek, a kormány és az ország polgárainak munkáját a menekültek megsegítésében, majd tíz pontban ismertette Magyarország háborús álláspontját.

  1. Elítéljük a putyini agressziót, egy szuverén állam fegyveres megtámadását.
  2. Örökre nemet mondunk a Szovjetunió visszaállítását célzó minden törekvésekre.
  3. Mi magyarok békét akarunk itt és a szomszédos országokban is, mi a békét akarjuk megnyerni, nem a háborút.
  4. Ez nem a mi háborúnk, de ellenünk, békeszerető, biztonságra, egymás iránti tiszteletre és gyarapodásra vágyó magyarok ellen is vívják. Követeljük a háborús bűnök kivizsgálását és megbüntetését.
  5. Nem vagyunk semlegesek, az ártatlan áldozatok és az igazság oldalán állunk. Az EU és NATO részeként vállalt kötelezettségeknek eleget teszünk, amikor pedig jogunk van egy döntésre nemet mondani, és a magyar érdek is úgy kívánja, nemet mondunk.
  6. Többszörösen megharcolt szuverenitásunkról semmi körülmények közt nem vagyunk hajlandóan lemondani. Honvédelmi erőnket folyamatosan fejlesztjük.
  7. Támogatjuk Ukrajna csatlakozását az EU közösségéhez.
  8. Készek vagyunk áldozatot hozni a békéért, és nem akadályozzuk szövetségeseink áldozathozatalát, nem egyezünk bele azonban olyan döntésekbe, amelyek nagyobb áldozatot követelnek a magyar emberektől, mint amekkora fájdalmat okoznak az orosz agresszornak.
  9. Készséggel vállalunk közvetítő szerepet a hadviselő felek között.
  10. Az Ukrajnában élő magyar embereket megillető jogok biztosításához ragaszkodtunk eddig, ragaszkodunk most és a háború után is.

A köztársasági elnök szerint hiába a nehéz idők, vannak szövetségesink, és vannak barátaink is.

„Néha ugyan kényelmetlen barátok vagyunk, de ha valódi a szükség, mi nem futamodunk meg.” Épp ezért május 17-én (kedden) Varsóba utazik, hogy a lengyel elnökkel találkozzon.

Beszélt még a magyar nemzet nagyságáról és küzdelméről a szabadságért. A magyarok Novák Katalin szerint nem változtak, ugyanaz a szabadságharcos nép vagyunk, akik bátorsága előtt egykor kalapot emelt a világ.

„Miért látnak minket egyre kevesebben ilyennek?”

Novák szerint többek között azért, mert nem jól áruljuk portékánkat, „jó bornak is kell a cégér”, számára megtisztelő feladat, hogy Magyarország egyik cégére lehet, hisz „ezt a bort még ő is szereti”.

A borpiaci metaforákat egy Dsida Jenő idézettel tetéző szónok ezután a nemzeti büszkeség fontosságáról beszélt, rátérve Brüsszelre, amit áttörendő falként festett le.

„Gyakran el kell menni a falig. Sőt van, hogy a falon is át kell törni. Mára már ehhez is van erőnk”

– mondta Magyarország köztársasági elnöke, de azt hozzátette, ő először megnézi majd, hogy van-e ajtó a falon, és azon van-e kilincs, mert bízik benne, hogy „ajtónyitogatásban és kulcskeresésben Magyarország hasznára” lehet.

Rátérve a megalakuló országgyűlésre, arra bíztatta az összes megválasztott képviselőt, hogy tiszteljék a demokratikus törvényhozás fennálló alkotmányos kereteit, és törekedjenek a nemzet javára.

„Ha mindannyian elfogadjuk, hogy a hatalom a népé, akkor kötelesek vagyunk elfogadni az emberek demokratikus döntéseinek következményeit is.”

Az új kormány tagjaitól pedig azt várja, hogy őrizzék a magyar emberek biztonságát a világjárvány és a gazdasági kihívások közepette. Saját szerepét abban látta, hogy a pártpolitika természetesen szembenállásán túl az összetartozást, az egységet szimbolizálja. Ez az egység, a nemzeti egysége szerinte a családdal kezdődik.

„Köztársasági elnökként abban fogom erősíteni a magyarokat, ami személyes meggyőződésemből fakad. A kereszténységen nyugvó értékrendben, az élet továbbadásának, a gyermekek szeretetben való nevelésének bátorításában, a megfogant emberi élet és a család védelmében. (…) Védjük a teremtési rendet és a teremtett világot”

Novák Katalin beszéde után a hármas ikrei születése óta először a nagyközönség elé álló Rúzsa Magdi, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és az Angelica leánykar is fellépett az ünnepségen.

Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd