Jelentős mértékben növekedett az elmúlt években az iskolai szegregáció a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek körében – írja az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Közgazdaságtudományi Intézetének idei, „A közoktatás indikátorrendszere 2021” című kiadványa alapján a Népszava.
A gyerekek iskolai elkülönítésének mutatója, a szegregációs index, minél magasabb ennek értéke, annál nagyobb az iskolai elkülönítés. Hazánkban ez 2010 és 2020 között a hátrányos helyzetű tanulók esetében 27,2-ről 40,7-re, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknál pedig 29,2-ről 37,5-re nőtt.
Mindeközben a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya nagyött csökkent az elmúlt 10 évben: 2012-ben még 27,5% volt a hátrányos és 9% körüli a halmozottan hátrányos gyerekek aránya, ez 2019-re 10,4%-ra és 5,6%-ra csökkent. Ennek oka azonban nem a gyerekek életkörülményeinek robbanásszerű javulása volt, hanem – mint arra a kutatók felhívják a figyelmet –
egy 2013-as jogszabály-módosítás, amely szigorúbb feltételekhez kötötte a különböző kategóriákba sorolást.
Ezzel a „legkevésbé hátrányos helyzetűek” elvesztették státuszukat, a statisztikából így már kimaradtak – de valódi változás nem történt a tanulók összetételében.
A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek többsége roma családokból kerül ki. Amint arra a Népszava is emlékeztet, az Európai Bizottság már a 2020-as országjelentésében is kiemelte, hogy Magyarországon nőtt a hátrányos helyzetű és roma gyerekek koncentrációja egyes iskolákban. Az ELKH friss jelentése szerint, az olyan ún. gettóiskolák aránya, ahol a diákok többsége roma, 2008 és 2018 között 5 százalékkal emelkedett.
A szegregáció pedig hozzájárul ahhoz, hogy hazánkban 25,3% az alulteljesítők aránya és mindössze 1,4% a hátrányos helyzetűek aránya a felsőoktatásban,
a romák aránya pedig elképesztően alacsony, 0,8%.
Ugyanezek a folyamatok a korai iskolaelhagyók magas száma mögött is állnak. Ők azok a 18-24 éves fiatalok akiknek általános iskolai végzettségük van, vagy még az sem, és nem vesznek részt semmilyen iskolai képzésben. Ez a 2010-es 10,8%-ról 2020-ra 12,1%-ra emelkedett országosan, azonban itt hatalmas eltérések vannak a megyék között:
Nógrád megyében ez 30%, Borsod-Abaúj-Zemplén és Baranya megyékben 20% körüli – ezzel szemben Budapesten 2,5%, Vas megyében 5% volt a korai iskolaelhagyók aránya a fiatalok körében.
A magyar kormány a koronavírus járvány kitörése előtt még éppen az iskolai szegregáció ügyébe akart beleállni a gyöngyöspatai eset nyomán, amiért a Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást is indított ellene.
(via. Népszava)
