Az Európai Bizottság a hatodik uniós szankciócsomag részeként azt javasolta, hogy az év végétől ne lehessen kőolajat importálni Oroszországból az Európai Unió tagállamaiba. Az embargó mint a szankciós politika újabb lépése körül még folynak az egyeztetések, miközben a jelek arra mutatnak, az embargó jobban fájna Nyugat-Európának és még inkább Közép-Európának, mint az exportőrnek.

A hét közepén bejelentett embargós javaslat elfogadásához mind a 27 tagállam támogatása szükséges – a magyar kormány gyorsan kijelentette, hogy ebben a formában nem tud beállni az embargó mögé. Orbán Viktor a péntek reggeli, Kossuth rádiós interjújában úgy fogalmazott, hogy a javaslat „felér egy magyar gazdaságra ledobott atombombával”, mert a magyar energiarendszer az Oroszországból érkező kőolaj és földgáz behozatalára van kiépítve, aminek az átalakítása és korszerűsítése „több száz milliárd forintba és legalább öt évbe” telne.

A magyar kormány belengetett vétója mellett Szlovákia és Csehország is jelezte a javaslat nyilvánosságra kerülése után, hogy több időre van szüksége az átálláshoz. Ezt pedig, úgy tűnik, hajlandó megadni az EU annak érdekében, hogy átmenjen a szankciócsomag: a Reuters pénteken arról írt EU-s forrásokra hivatkozva, hogy Magyarország, Szlovákia és Csehország 2024 végéig mentesülhet az Európai Unió által tervezett orosz olajembargó alól.

A Financial Times(FT) megszólaltatta az ügyben Josep Borrell külügyi főképviselőt is, aki a későbbi határidő mellett pénzügyi források biztosítását is elképzelhetőnek tartja, hogy támogassák a három ország infrastruktúrájának az átalakítását és felkészítését az átállásra.

Borrell azt is hozzátette, hogy ez egy létező, „objektív probléma”, és nem egyszerűen Orbán Viktor újabb „bajkeveréséről” van szó.

„Nem azért van ez, mert Magyarország közel áll Moszkvához. Figyelembe kell vennünk az egyes országok sajátos helyzetét. Magyarország egy tengerparttal nem rendelkező ország. Csak Oroszországból érkezik olaj Magyarországra, és közvetlenül azokba a finomítókba, amiket kifejezetten az orosz olaj fizikai sajátosságaira szabtak” – mondta.

A FT cikkében idézi Hernádi Zsolt MOL-vezért is, aki szintén arról beszélt, hogy Magyarországnak sem fizikai hozzáférése nincs elegendő más forráshoz, sem technológiája a máshonnan érkező olaj finomításához. „Ha akár Oroszország, akár az EU úgy dönt, hogy leállítja a nyersolaj-szállítást, a MOL finomítóit át kell alakítani, ami évekig tarthat és mintegy félmilliárd dollárba kerülhet” – fogalmazott.

De mennyi kőolaj érkezik egyáltalán az EU-ba, és Magyarországra Oroszországból, és milyen alternatívák vannak?

Az Eurostat adatai szerint 2020-ban az EU kőolajimportjának valamivel több mint a negyede érkezett Oroszországból, amely alapján Európa legnagyobb kőolajszállítója Oroszország. Emellett Oroszország számára is Európa a legfontosabb piac: a kőolaj-exportjának közel fele jön ide.

A legnagyobb importáló Németország, amely napi 555 ezer hordónyi kőolajat hozat be Oroszországból, ez 2021-ben a teljes olajimportjának a 34 százalékáért felelt meg. A kelet-európai országok kiemelten kitettek: Szlovákia behozatalának 96 százaléka, Lengyelországénak 63 százaléka, Magyarországénak 58 százaléka, Csehországénak pedig a fele érkezett Oroszországból.

Magyarország ellátási biztonságát a szankciócsomag mellett az is kiemelten érinti, hogy az országba az Ukrajnán átfutó Barátság-vezetéken keresztül érkezik a kőolaj – amiért egyébként abszurd módon Oroszország a háború közben is fizet Ukrajnának.

Mi a helyzet a megújulókkal? Az orosz energiafüggőséget lehet, és a konszenzus szerint szükséges is enyhíteni ezen a módon, ez azonban egyelőre rövid átállási idővel – főleg a kiemelten érintett országok esetében – nem tudja biztosítani az ellátást. Ahhoz például, hogy a teljes, Oroszországból érkező gázimportot megújuló energiaforrásokkal váltsák ki, az EU-nak 370 gigawattnyi szélerőművet kellene telepítenie, ami több mint tízszerese annak, amit 2030-ig előirányzott.

A kőolajnak rövid távon nincs tehát alternatívája, és máshonnan sem egyszerű beszerezni ezt a mennyiséget. Az orosz kőolaj-vezetékre jelenleg egy alternatív útvonal létezik: a horvát tengerpartról induló Adria vezeték, amely Hernádi szerint a régió szükségleteinek 80 százalékát fedezhetné, azonban – ahogyan a G7 elemzésében olvashattuk – sokkal nagyobb költségekkel járna.

Az embargó várható gazdasági következményei

Bár régóta téma az Európai Unió energiafüggőségének a kérdése, a szankciók elsődleges célja, hogy meggyengítsék az orosz gazdaságot, ezzel nyomást helyezve Putyinra. Több elemző is úgy gondolja azonban, hogy a szankciók nem hozzák meg a kívánt hatást, és az orosz gazdaság, valamint az olajipari mágnások sem dől(nek) be az embargók miatt, sőt. Amellett, hogy a hétköznapi emberekre gyakorolt negatív hatásuk miatt, úgy tűnik, politikailag csak megerősítik a rezsimet.

Szergej Alekszasenko, az orosz központi bank korábbi helyettes vezetője például arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyersolaj árának az emelkedése önmagában csökkenti az európai piac elveszítésének a költségeit. Hozzátette: 2021-ben az orosz költségvetés 45 százalékát biztosította az olajexport, és Oroszországnak hordónként minimum 44 dollárért kell árulnia az olajat ahhoz, hogy nullára jöjjön ki. Ennél azonban jóval magasabb jelenleg is az árfolyam: a legfontosabb orosz nyersolajkeverékkel, az Urals-szal például 70 dolláron kereskednek. Az olajipar irányadó árfolyama, a Brent 5 százalékkal emelkedett, miután bejelentették az EU javaslatát. Ez pedig csak tovább emelkedhet, ha megszületik a megállapodás az embargóról. Abban, hogy Oroszország ki tudja-e váltani az EU-s piacot, döntő szerepe lesz annak, hogy az ázsiai országoknak, köztük Kínának mennyi lesz a felvevőereje. Ha a kőolaj ára magas marad, az európai piac elvesztése tehát nem rengeti meg szükségszerűen az orosz gazdaságot.

Eközben Európa számára sokkal egyoldalúbb következményekkel járhat az orosz energiaimport tiltása. Carsten Brzeski, az ING Bank elemzője szerint recesszióba taszítaná az EU-t az embargó, és még feljebb tornászná az inflációt. Hasonlóan nyilatkozott Rishi Sunak brit pénzügyminiszter is, aki hozzátette, az Egyesült Királyság számára közel 100 milliárd dollár minusszal és három százalékos GDP-csökkenéssel járna az embargó bevezetése.

Itthon az embargó gyors bevezetésével Hernádi szerint az ellátás 60-70 százalékát is „lehetetlen lenne biztosítani”, és „legalább három-négy éves hiánygazdaságra kellene felkészülni Magyarországon, de Csehországban, Szlovákiában és Bulgáriában is”.

Jonathan Hackenbroich külpolitikai szakértő szerint a szankciós politikák „bár a múltban nagy gazdasági fájdalmat okoztak, politikai céljuk elérésében inkább sikertelenek voltak”. Most is úgy tűnik: nemhogy gyengítené, inkább erősíti Putyint politikailag az orosz gazdaság támadása, ahogy az orosz és nyugati olajipari cégek is profitálnak belőle. Az ügylet egyértelmű vesztesei az orosz energiaellátásnak leginkább kitett országok népei, miközben a háború folytatódik.