Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) kockázatitőke-befektetéssel foglalkozó részlegének, az In-Q-Telnek a vezetősége különleges alapot hozott létre annak érdekében, hogy a „növekvő geopolitikai instabilitás korában érvényesítse az Egyesült Államok szélesebb körű érdekeit” – adta hírül az Intercept.
Az In-Q-Tel meglehetősen sajátságos kockázatitőke-kezelő vállalat, amelyet a CIA hozott létre Peleus néven a 90-es évek végén, hogy ösztönözze a magánszektor innovációját azzal a céllal, hogy a legújabb technológiával álljon elő Amerika titkos nemzetbiztonsági műveletei érdekében.
A céget névleg ketten alapították, Norm Augustine, Lockheed Martin egykori vezérigazgatója, valamint Gilman Louie, aki amellett, hogy számítógépes játékok kinézetét tervezte meg, a cégével az F–16-os vadászrepülőgépek szimulátorának elkészítéséért is felelt. Az In-Q-Tel név szándékos utalás Q-ra, a fiktív feltalálóra, aki James Bondnak szállít titkos eszközöket. A nonprofit vállalatot úttörőnek tartják a kockázati tőke piacán, melyet állítólag a befektetők imádnak. A cég portfóliója nyilvános, ám a tevékenységét az árnyékosban végzi. Az amerikai kormányzat, az NSA, a FBI és a CIA támogatja, utóbbi csak 2016-ban legalább 120 millió dollárral.
Az In-Q-Telnek részvényei voltak a Google-ben, melyek a CIA által finanszírozott műholdas térképszoftver, a ma már Google Earth néven ismert program felvásárlásából származtak. 2006-ban még nagyobb befektetésre szánta rá magát az alap: több mint 5 800 üzleti tervet vizsgált át, és mintegy 150 millió dollárt fektetett be több mint 90 vállalatba, melyek egy része szoftvereket (keresőmotorokat, levelezőrendszerekek, biztonsági rendszereket, big data-elemző programokat), másik részük hardvereket (diagnosztikai eszközöket, DNA-olvasókat stb.) állít elő. Tulajdonképpen kockázati tőkealapként és a CIA és a Szilícium-völgy közötti hivatalos összekötő kapocsként működik, és olyan startupokba fektet be, amelyek a hírszerző ügynökségek céljaira alkalmazható csúcstechnológiát fejlesztenek.
A védelmi minisztérium és a CIA által biztosított költségvetés mellett az In-Q-Tel az általa felvásárolt startupok tőkéjének eladásából szerez bevételt. A közelmúltban portfóliójába olyan cégek tartoztak, amelyek a közösségi média megfigyelésével, mesterséges intelligenciával és önműködő drónokkal foglalkoznak. De részesedése van a Geofeedia és a PATHAR startupokban is, amelyeket a rendőrség is használ az Instagram, a Twitter és más közösségi médiahálózatok adatainak kielemezésére, hogy nyomon kövessék például a tüntetések résztvevőit.
Legutóbb az In-Q-Tel felső vezetése egy Chain Bridge I nevű „különleges célú felvásárló társaságot” (SPAC) hozott létre az offshore Chain Bridge Groupon alapon belül, a társaság részvényeinek egy részét pedig 200 millió dollár értékben értékesítette a Nasdaq tőzsdén tavaly novemberben. A Kajmán-szigetekre bejegyzett alapot a In-Q-Tel a CIA nyugalmazott vezetőiből és technológiai befektetőkből álló csapattal együtt alapította.
Az Intercept értesülései szerint a Chain Bridge I-n keresztül a Chain Bridge Group a 200 millió dollárból továbbra is egy olyan védelmi vállalkozást szeretne felvásárolni, amely a cég éves jelentése szerint
„készen áll arra, hogy profitáljon” a nemzetbiztonságra fordított kormányzati kiadásokból.
Ehhez kellett létrehozni a SPAC-ot, amelyeknek a népszerűsége az elmúlt két évben ugrásszerűen megnőtt. Ez a társasági forma lehetővé teszi a befektetők számára, hogy tőkét egyesítsenek egy nyilvánosan jegyzett alapban anélkül, hogy az alap bármiféle eszközzel vagy üzleti modellel bírna. A SPAC-ok fő célja más magáncégek felvásárlása.
Egyértelműnek tűnik, hogy a Chain Bridge I, a kormányzati döntéshozókkal való kapcsolatainak kihasználásával több százmillió dollárt szeretne összegyűjteni a felvásárlás révén. A különleges társaság anyaszervezete, a Chain Bridge Group összeszövődése In-Q-Tellel és a CIA-val nyilvánvaló. A társaságot Christopher Darby, az In-Q-Tel vezérigazgatója, Stephen Bowsher, az In-Q-Tel elnöke és Michael Rolnick befektető vezeti. Utóbbi személy korábban a milliárdos Michael Bloomberg elnökválasztási kampányában tanácsadóként tűnt fel. Darby, miközben a CIA kockázatitőke-alapját vezeti, az SPAC elnöke és legnagyobb befektetője is egyben. A SPAC igazgatótanácsában olyan korábbi hírszerzési tisztviselők is részt vesznek, mint Michael Morell, a CIA korábbi igazgatóhelyettese, Jeremy Bash, a CIA igazgatójának korábbi kabinetfőnöke és Alex Younger, a brit hírszerzés nyugalmazott tisztje.
Az Intercept megemlíti, hogy a Chain Bridge I vezetői háttere – amely a kormányzati, magánipari és titkosszolgálati elemek fura kevercse, s mint ilyen, az összeférhetetlenség gyanúját kelti – egy másik ellentmondásos SPAC-ot idéz, jelesül Pine Island Acquisition Corp. alapot, amelyet korábban Antony Blinken és Lloyd Austin vezetett. Blinken és Austin nem sokkal azelőtt távozott az alaptól, hogy Joe Biden elnök külügyminiszternek és védelmi miniszternek nevezte ki őket.
(The Intercept, WSJ)
(Képünk illusztráció.)
