Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az önkormányzatok levélben kérik a kormányt, hogy a növekvő infláció miatt adjon több költségvetési támogatást

Pénteken ülésezett a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöksége, majd az ülés után közös sajtótájékoztatót tartott Gémesi György, a szervezet elnöke, valamint társelnöke, Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere. 


Az ülésen szóba kerültek az elmúlt hónap gazdasági folyamati és történései, de napirendre került Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének az iparűzési adó eltörléséről szóló javaslata

Gémesi György ez utóbbi felvetést elfogadhatatlannak nevezte, alátámasztva ezt az állásfoglalást kormánypárti polgármesterek, például a Székesfehérvárt vezető Cser-Palkovics András, valamint a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, az ugyancsak fideszes Schmidt Jenő korábbi nyilatkozataival is. Gémesi szerint az így az önkormányzatok zsebéből esetlegesen kieső összesen ezer milliárd forint más, normatív támogatási csatornákon keresztül sem kompenzálható. Hozzátette, ha ez, a túlnyomórészt az önkormányzatok működési költségeit fedező a pénz kikerül a rendszerből, a települések szolgáltatásai, így a településeken élők biztonsága kerülne veszélybe.

Szóba került az elnökségi külésen a közel kilencszázalékos infláció is, ezen belül kifejezetten az önkormányzatokat a közintézmények működtetése, a közszolgáltatások biztosítása, valamint a megkezdett beruházások lebyonolítása miatt közvetlenül érintő élelmiszer-, energia, és építőanyagárak drasztikus emelkedése. Ennek a problémának a megoldása kapcsán Gémesi annyit mondott, a MÖSZ a következő időszakban partnerként szeretne együttműködni a kormánnyal. 

Gémesi György azt is bejelentette: Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető minisztertől levélben fogják kérni, hogy a 2022-es központi költségvetésben az önkormányzatok számára előirányzott normatív támogatásokat a növekvő inflációhoz igazítva emeljék meg, hogy a települések ezáltal is viselni tudják a megnövekedett terheket.

Erre azért is lenne szükség, mert az önkormányzatok ráadásul – mivel nem végfogyasztók – a lakossági terheket csökkentő árstoppal sincsenek kijjebb a vízből.

Karácsony Gergely szomorú ténynek nevezte, hogy az Európai Bizottság megindította Magyarország ellen a napokban a jogállamisági eljárást, ami legalábbis kérdésessé teszi, hogy Magyarország hozzájuthat-e azokhoz az uniós forrásokhoz, amelyek a jelenlegi bizonytalan gazdasági helyzetben az egész ország számára fontosak lennének.

Szerinte a MÖSZ „nagyon aggódik” ezeknek a forrásoknak az elvesztése miatt, és a maga részéről mindent megtesz azért, hogy minél előbb rendeződjön a kormány és az Európai Bizottság közti konfliktus. Karácsony hozzátette: jogosnak tartja azokat a kritikákat, amelyeket a Bizottság az uniós pénzek elköltésének transzparenciájával kapcsolatban megfogalmaz a kormánnyal szemben, ám ezzel együtt felelős városvezetőként neki és polgármestertársainak is az az érdeke, hogy ezekhez a forrásokhoz hozzájuthassanak a magyar települések.  Ezért minden nemzetközi fórumon amellett fognak érvelni, hogy szülessen egy gyors, de elveszerű megállapodás a Bizottság és Magyarország között.

A főpolgármester úgy fogalmazott: a Bizottság és a kormány közti konfliktus feloldásának, azaz a jogállamiság kérdésében születendő megállapodásnak része kell, hogy legyen az önkormányzati rendszer stabilitása, hiszen „ha számon kérjük a partnerség alapelvét az uniós források felhasználásánál, akkor a kormány és az önkormányzatok közti partnerséget is számon kell kérnünk” – mondta. 

„Márpedig ha az egyik partner – az önkormányzatok – az ipariűzési adó kivezetése miatt elveszíti maradék önállóságát is, azt nehéz partneri viszonyként elképzelni.”

Karácsony a sajtótájékoztató későbbi pontján újságírói kérdésre válaszolva felidézte, hogy a kormány különböző intézkedései miatt a fővárosi költségvetésből éves szinten 50 milliárd forint hiányzik.  „Azt gondolom, most már a választások után vagyunk, mindenki egy kicsit jobban tud fókuszálni a választási küzdelmeink helyett a közös megoldásokra” – utalt Karácsony arra, hogy több jóindulatot várna a kormánytól az újabb Fidesz-győzelem után.

A főpolgármester leszögezte: a Főváros abban nem lesz partner, hogy a kormányzati megvonásokra miatt kialakult forráshiányt  a közszolgáltatások minősége bánja. 

Korábban a Mércén is többször foglalkoztunk a kormányzati elvonásoktól súlytott főváros nehéz gazdasági helyzetével, amely a kormányváltás elmaradásával még akutabbá vált. Egy április sajtóbeszélgetésen Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes arról beszélt mások mellett a Mércének is, hogy a főváros májusra újraelemzi pénzügyi helyzetét és költségvetési módosító javaslatot nyújt be a Fővárosi Közgyűlésnek. Addigra talán kirajzolódik az új kormány Budapest politikája. A politikus szerint az „öncsonkítás”, azaz a szolgáltatások – köztük a közösségi közlekedés leépítése, idősotthonok, hajléktalanszállók – csökkentése nincs a megoldási lehetőségek között.

Kiss szerint háromféle megoldása lehetséges a budapesti pénzügyi krízisnek. Az első szerint a kormány kompenzálja az iparűzési adó idei, 20,5 milliárdos elvonását, az energia-árrobbanásból fakadó többletkiadásokat és hozzájárul a 32 milliárdos kereskedelmi hitelfelvételhez a megkezdett beruházások befejezésére. A második út az, ha hitel nyújt a városnak, ahogy történt ez korábban Pécs esetében, a harmadik pedig az, ha az állam átveszi a közszolgáltató cégeket és feladataikat. A főpolgármester-helyettes szerint bármelyiket is választja a kormány, egyiket sem úszhatja meg állami források biztosítása nélkül.

Címlapkép: Mérce/Bogdán Erik