Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Hivatalosan is indulhatnak a német tankok az ukrán hadseregnek

Németország engedélyezi légvédelmi harckocsik szállítását Ukrajnának – ezt Christine Lambrecht német védelmi miniszter jelentette be több mint harminc ország képviselőinek az Egyesült Államok ramsteini (Németország) légitámaszpontján. (Az Infostart szerint arról nincsen információ, hogy Magyarország részt vett-e a találkozón.) A Kijev katonai támogatásával kapcsolatban eddig óvatos berlini politika egyértelmű fordulataként Lambrecht elmondta, hogy Krauss-Maffei Wegmann fegyvergyártó engedélyt kap felújított Gepard (Cheetah) légvédelmi harckocsik értékesítésére Ukrajnának a német hadsereg készleteiből.

Kedden délelőtt a ramsteini találkozót megelőzően a német sajtó számolt be a hírről, majd nem sokkal később a német védelmi minisztérium is megerősítette azt Twitteren.


A több mint két hónapja zajló az orosz ukrán háborúban fontos mérföldkövet jelenthet Berlin döntése, amely a nemzetközi szövetségesek pressziója mellett igen jelentős ellenzéki és koalíciós nyomásra született meg. Az elmúlt hetekben rendkívül élesen támadta Olaf Scholz szociáldemokrata kancellárt Friedrich Merz, a CDU új elnöke, aki szerint a kancellár halogató magatartásával, illetve a nehézfegyverek szállításának elutasításával „lejáratja” Németországot. Mindemellett a kormánykoalcíió kisebb pártjai, a Zöldek pártja, de a szabaddemokrata FDP is amellett volt, hogy Németország mielőbb nehézfegyvereket is szállítson Ukrajnának. Scholz mindeddig a nukleáris háború elkerülésének fontosságára hivatkozva hezitált.

A Süddeutsche Zeitung és a dpa hírügynökség információira épülő beszámolók szerint a német védelmi ipar egyik legnagyobb szereplője, a Krauss-Maffei Wegmann (KMW) hetek óta igyekszik előmozdítani az ügyet, amelyet nemcsak az hátráltatott eddig, hogy a legnagyobb kormánypártban, a szociáldemokratáknál (SPD) sokan ellenzik Ukrajna támogatását úgynevezett nehézfegyverekkel, hanem az is, hogy ezt a fegyverrendszert nemigen használják már, így lőszer is alig van hozzá. Ezt a gondot sikerült megoldani olyan országok segítségével, amelyek hadseregében van még Gepard légvédelmi páncélos – írta a Süddeutsche Zeitung, példaként említve Brazíliát. Hozzátették, hogy az ukrán hadseregnél nem ismerik a rendszert, ezért használatba vétele előtt képzésre lesz szükség.

A KMW nagy versenytársa, a Rheinmetall is értékesítene járműveket Ukrajnának. Steffen Hebestreit kormányszóvivő hétfői berlini tájékoztatóján elmondta, hogy a vállalat engedélyt kért 100 Marder típusú lövészpáncélos exportjára. Sajtóértesülések szerint a Rheinmetall 88 Leopard-1 típusú harckocsit is szállítana az ukrán hadseregnek. A cég ajánlata tartalmazza a személyzet németországi képzését, a karbantartási képzést, a szerszámokat, a pótalkatrészeket, a németországi szervizbázist és a lőszert is.

Németország a legnagyobb fegyverexportőrök között van, rendszerint a harmadik helyen áll az Egyesült Államok és Oroszország után. Az exportügyletekhez be kell szerezni a kancellárból és a kormány több miniszteréből álló úgynevezett szövetségi biztonsági tanács hozzájárulását. A testület zárt üléseken tárgyal az engedélykérelmekről, még az ülések napirendje is szigorúan titkos, és sem a parlamentnek, sem a nyilvánosságnak nem tartozik elszámolással. Tevékenységéről csak összefoglaló adatokat közöl a hadiipari ágazat kivitelének alakulásáról szóló kormányzati jelentésekben.

A német szövetségi kormány az Ukrajna elleni orosz háború harmadik napján, február 26-án a válságövezetekbe irányuló fegyverexportot elutasító álláspontját megváltoztatva úgy döntött, hogy mégis küld fegyvereket az ukrán hadseregnek.
Azt is elhatározták, hogy létrehoznak egy százmilliárd eurós pénzügyi alapot Németország védelmi képességeinek fejlesztésére, és ezenfelül minden évben a hazai össztermék (GDP) két százalékát meghaladó összeget fordítanak védelemre.
Az ukrajnai fegyverszállítás beindítása és a nagy arányú – a NATO-tagoktól elvárt, GDP-arányosan két százalékos védelmi költségvetést meghaladó mértékű – haderőfejlesztés irányváltás a hidegháború vége óta követett német politikában. A kormány indoklása szerint mindkettő elkerülhetetlen, mert az Ukrajna elleni orosz háború fordulópont az európai történelemben, és az új korszakban új politika szükséges az ország, a szabadság és a demokrácia megvédéséhez.
Berlin eddig védekezésre szolgáló, úgynevezett könnyű fegyverzettel, főleg vállról indítható rakétákkal támogatta Ukrajnát az orosz csapatok elleni védekezésben.

A döntés tovább növelheti a feszültséget a NATO és Oroszorország között, amelyre reagálva Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt mondta, hogy Moszkva legitim célpontnak tekinti az Ukrajnának adott nyugati fegyvereket.

Az, hogy a NATO-tagországok ilyen fegyvereket küldenek Ukrajnába, szerinte azt is jelenti, hogy a NATO „lényegében bekapcsolódott” az Ukrajnával vívott háborúba Oroszországgal szemben, valamint figyelmeztetett a konfliktus harmadik világháborúba torkollásának kockázatára,

számolt be az MTI.

A német nehézfegyver-szállítás bejelentésének helyszínén, a Rajna-vidék-Pfalz tartományi Kaiserslautern térségében fekvő Ramstein amerikai légi támaszponton kedden, ahol Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter meghívására mintegy 40 ország képviselői tárgyaltnak arról, hogy miként lehetne még inkább támogatni az Oroszország ellen védekező ukrán erőket.


Lloyd Austin sajtótájékoztatót tartott tárgyalás után. A BBC szerint Austin azt mondta, az USA mindent megtesz, hogy Ukrajnát győzelemre segítsék. Nem gondolja, hogy az atomfegyverekkel való fenyegetőzés elősegíti a tárgyalásokat sőt, úgy látja, hogy Putyin tudja csak eldönteni, hogy vége legyen-e a háborúnak. A találkozó egyik legnagyobb eredményének azt tartja, hogy a németek légvédelmi harckocsikat ajánlottak fel Ukrajna számára. Tagadta, hogy az orosz-ukrán konfliktus valójában egy amerikai-orosz proxyháború lenne. Szerinte ez egyértelműen az ukránok harca, de a szövetségesei besegítenek, hogy győzelemre segítsék a lerohant országot. Austin szerint a jövőben havonta tartanak majd ilyen találkozókat.

Német fegyverekből egyébként nem csak az ukrán fél oldalára jutott a most zajló háborúban,

legalábbis erre neged következtetni a Telegraph néhány nappal ezelőtt közzétett anyaga, amelyben egy európai uniós vizsgálati anyagra hivatkozva azt írta a brit lap, hogy főként német és francia cégek a Krím 2014-es annektálása nyomán bevezetett, az egész EU-ra kiterjedő, Oroszországba irányuló fegyverszállítási embargó ellenére fegyvereket, köztük bombákat, rakétákat adtak el Moszkvának, amelyekből jó eséllyel Ukrajnában is vethetett be az orosz haderő. Az Európai Bizottság ebben a hónapban kénytelen volt bezárni egy kiskaput a blokádján, miután kiderült, hogy legalább 10 tagállam csaknem 350 millió euró (294 millió font) értékű fegyverzetet exportált Vlagyimir Putyin rezsimjének.

(MTI, Telegraph, Telex, BBC, Süddeutsche Zeitung)