Újabb szakaszba léptek az ukrajnai „különleges katonai műveletek” – erről Szergej Lavrov orosz külügyminiszter beszélt az India Todaynek. A csatornának nyilatkozó politikus a „különleges katonai művelet” újabb szakaszának mibenlétéről vagy részleteiről nem nyilatkozott bővebben, ahogy a Moszkva cirkáló elsüllyedésével kapcsolatos kérdésekkel is a védelmi minisztériumhoz irányította az újságírókat.

Ezzel szemben arról hosszan értekezett, hogy az ő értelmezésében a jelenleg kialakult helyzet az Egyesült Államok és a Nyugat világuralmi törekvéseiben gyökerezik. Szerinte (minden egyértelmű látszat ellenére) az oroszok csapatok nem céloznak civil célpontokat, a világsajtót bejárt, bucsai mészárlásról készült felvételek azért is „érdekesek” mert azok három nappal azután jelentek meg, hogy az ukránok bejelentették, visszafoglalták a várost.

Az ígéreteknek és a várakozásoknak megfelelően megkezdődött az orosz offenzíva Ukrajna keleti határvidékén az oroszok által luhanszki- és a donyecki „népköztársaságoknak” nevezett terültek mentén. A közel 300 kilóméteres frontvonalnál egyetlen éjszaka alatt 1200-nál is több katonai célpontot támadtak meg.

Az orosz haderők elfoglalták a fővárostól 350 kilométerre délkeletre a Donyec folyó partján fekvő, 19 ezer fős Kreminna kisvárosát.

A háború kezdete óta a legkomolyabb támadássorozatra Zelenszkij elnök már tagnap figyelmeztetett, akkor egy videóüzenetben úgy fogalmazott:

„A donbaszi csata, amire oly sokáig készültek, elkezdődött.”

Az oroszok komolyabb csapásra való felküszélésének jele az is, hogy egy európai tisztviselő információi szerint közel 20 ezer zsoldost helyzetek át a Közel-Keletről az ukrajnai Donbasz régióba. A riportereknek nyilatkozó tisztviselő szerint a Wagner csoporthoz tartozó egységek járművek és nehéz felszerelés nélküli, gyalogos hadosztályok. Az orosz vezetésnek a régióban most négy célja lehet a szakértők szerint:

Donbasz elfoglalása, a térség krími félszigettel való szárazföldi összeköttetésének megerősítése, a herszoni terület elfoglalása a kírmi félsziget édesvíz ellátásának biztosítása érdekében és további területek megszerzése.

A Krími-félsziget és a Donbasz közti szárazföldi híd közepén fekvő Mariupol teljes elfoglalása így most előkelő helyet foglal el az orosz katonai vezetés teendőinek listáján. Bár a várost egészen sokáig tartották az ukrán fegyveresek, mára a város egyik acélgyára maradt az utolsó erődítményük.

A legfrissebb hírek szerint az ellenállók által irányított gyár környékéről füst szállt fel, folyamatosak a robbanások a környéken, így úgy tűnik, hogy komoly összecsapások zajlanak jelenleg is a város utolsó védői és az agresszor orosz katonák között. A gyárban becslések szerint, a katonák mellett, ezer civil is menedéket keresett.

A Donbasz régió északi végén fekvő Harkiv városát is folyamatos tűz alatt tartják az orosz katonák. A város polgármestere szerint kedden négyen vesztették életüket a lakossági negyedeket érő bombázásokban, közülük hárman veszélyhelyzeti dolgozók.

Volodimir Klicsko üzenete a magyaroknak

Ukrajna egykori bokszvilágbajnoka, a kijevi polgármester öccse a Válasz Online-nak adott interjújában úgy fogalmazott:

„Álljanak a mi oldalunkra, és mi is az önökére fogunk! És higgyenek nekem: minden támogatást vissza fogunk adni! Többszörösen. Csak segítsenek befejezni a háborút – mert önöket is védjük attól a gonosztól, amely az országunkra tört!”

A sportoló, aki az elmúlt időszakban többször is képviselte hazáját nemzetközi megbeszéléseken elmondta, saját szemével látta az ártatlan emberek holttestét Bucsában, Hosztomelben, Irpinyben. Így úgy véli, bármit is állít megannyi csatornáján az orosz állami propaganda, a „speciális műveletük” valójában ukránok meggyilkolását jelenti. Arra reagálva, hogy mindezek ellenére Orbán Viktor nem volt hajlandó megnevezni a mészárlások felelősét, úgy fogalmazott:

„Mégis mit gondol, ki tehette? Ki szállt itt meg kit? Talán mi önmagunkat? Mi gyilkoltuk volna tömegével a saját lakosainkat, hogy aztán ország-világnak mutogassuk, mást hibáztatva?”

(TheGuardian, BBC)