Egy francia felmérés szerint mintegy 20 százalékkal több szavazatot kaptak szélsőjobboldali jelöltek a francia elnökválasztás első fordulójában a hadsereg tagjaitól, mint az átlagos francia választópolgároktól.

A szélsőjobboldalon belül – nem meglepő módon – Marine Le Pen kapta a legtöbb szavazatot.

A Nemzeti Gyülekezés pártjának jelöltje korábban egy sor tervet vázolt fel, amelyek a francia társadalmi szinten jelentős hadsereg számára biztosítana kedvezményeket: jelentős költségvetés- és azon belül illetménynövelést, modernizációt, külön katonai történelem tanítását az iskolákban, és így tovább.

A tavalyi év során már sor került egy volt tábornokok köréből indult politikai nyomásgyakorlásra, amelynek során a mintegy 20 nyugalmazott főtiszt Franciaország „szétesése” ellen tiltakozva írt nyílt levelet, melyben az „iszlamizmus” és a „külvárosi hordák” ellen emeltek hangot, és kilátásba helyeztek egy „katonai beavatkozást” arra az esetre, ha a „fellazulás” továbbra is terjedne.

Az „összeesküvés” végül nem sok hullámot vetett, és az ügy hamar teljesen elhalt, mégis jól mutatja, hogy milyen népszerűek a szélsőséges eszmék a francia hadseregben.

De nem csak a francia hadseregben terjednek szélsőséges eszmék: mint arról a Mérce is beszámolt korábban, 2021-ben a német hadseregen belüli szélsőjobboldali botránysorozat is tetőzött, amikor is egy magas rangú védelmi minisztériumi tisztségviselőről derült ki, hogy szélsőséges nézeteket vall, és kapcsolatban áll egy alezredessel, aki sporteseményeket szervez a volt katonáknak.

Az alezredes vezetésével működő csoportosulás tagjai szélsőséges, idegengyűlölő nézeteket vallanak, és jelentős mennyiségű fegyvert, illetve lőszert halmoztak fel az utóbbi időben. A felmerült gyanú szerint a csoportosulás tagjai támadásokat tervezhettek bevándorlók ellen.

Az ügy azért is lehet különösen kellemetlen a német vezetés számára, mert az elhárítás látókörében került minisztériumi tisztviselő a stratégiai műveleti osztályon dolgozott, ahol hozzáférése volt olyan érzékeny információkhoz is, mint például éppen a katonai elhárítás fedett ügynökeinek listája.

Érdemes emlékeztetni arra is, hogy Annegret Kramp-Karrenbauer korábbi német védelmi miniszter 2020 júliusában jelentette be, hogy hiányzik több tonnányi robbanóanyag és éles lőszer a német hadsereg kötelékébe tartozó Különleges Erőktől (KSK – Kommando Spezialkräfte) (Mérce-beszámoló itt).

A riasztó mértékű hiányra éppen azután derült fény, hogy a védelmi minisztérium átfogó vizsgálatot kezdett a KSK soraiban, az egységnél egy ideje megfigyelhető, egyre terjedő szélsőjobboldali szimpátia és szervezkedés miatt.

Az eset után nem sokkal német újságírók derítették ki, hogy tavaly tavasszal példátlan módon egyfajta amnesztiában részesítették azokat a KSK-tagokat, akik megadott időszakban visszaszolgáltatták az általuk eltulajdonított éleslőszereket, így semmiféle retorziótól nem kellett tartaniuk az ismeretlen mennyiségű hadianyagot eltulajdonító katonáknak.

De – mint ahogy arról szintén megemlékeztünk a Mércén – szintén a német hadsereg egyik tisztje volt az, aki 16 hónapon keresztül szír menekültnek álcázta magát, hogy egy diverzáns akció keretében (merényletet követett volna el, amit így rá lehetett volna kenni a menekültekre) tovább mélyítse a német, illetve több európai társadalomban így is jelen lévő szélsőjobboldali gyűlöletet a más nemzetiségűek ellen.

(Mediapart.fr)