Budapest 6. számú választókerületében az ellenzéknek valószínűleg nem lesz olyan nehéz dolga az országgyűlési választásokon, mint például az úgynevezett billegő körzetekben, ám ez aligha az Egységben Magyarországért kampányígéretein múlt. Jámbor András, az egyesült ellenzék közös jelöltje – és a Mérce volt főszerkesztője – kerületi beágyazottságával, szociálisan érzékeny politikai programjával és elkötelezett aktivistáival jelentős támogatói bázist épített ki magának abban a körzetben, ahol már 2019-ben is érzékelhető volt egy általános Fidesz-ellenes hangulat – ebben az évben is mindent vittek a jelöltek.

A Szikra Mozgalom csapata és jelöltjük a kampányhajrá utolsó napjaiban is Józsefváros és Ferencváros utcáit járja, plakátokat ragasztanak, kopogtatnak és aluljárókban standolnak. A sok munka mellett azonban nem látszik lankadni a lelkesedés, éppen ellenkezőleg: egy héttel a választások előtti toborzó eseményen is rengeteg önkéntes jelentkezett segédkezni a hajrában. A Mérce végigkísérte Jámbor András kerületi kampányának utolsó heteit, a Nagyvárad téri aluljárók standjaitól a Mátyás téri utcafórumon át, egészen a József Attilla lakótelep panellakásainak ajtajáig. Találkoztunk átszavazást fontolgató fideszesekkel, számos megrongált választási plakáttal, lufival kampányoló Sára Botonddal, és egy őrjöngő Bede Zsoltba is belefutottunk. Munkám végére bizonyossá vált, hogy a Józsefvárosiak és Ferencvárosiak a pártpreferenciáik mellett fontosnak tartják saját kerületük szociális ügyeit, illetve a lokálpatriotizmus is meghatározó tényező lesz április 3-án.

Ahol a kampányok összeérnek

A Szikra aktivistáival a Nagyvárad téren találkoztunk. A választási kampányban nem szokatlan jelenség, hogy a forgalmas utcákon, tereken és csomópontokon több politikai párt is egyszerre standol. Ez történt most is: az aluljáróban a Mi Hazánk Mozgalom az Egységben Magyarországért standja mellé állította saját pultját, míg a felszínen Sára Botond tartott utcafórumot. A Fidesz aktivistái lufikat is osztogattak az arra járó érdeklődőknek (habár ottjártunkkor több volt aktivistából, mint ténylegesen érdeklődő választópolgárból), az eseményről pedig egy kamerákkal felszerelt komplett stáb is tudósított. 

Csepregi Dávid, a Szikra elnökségi tagja elmondta, standolások és utcafórumok alkalmával gyakran előfordul, hogy a kormánypártok kitelepülnek melléjük, ám ezen kívül a két oldal nem zavarja egymás kampánytevékenységét. Ilyenkor persze kínos helyzeteket szül, ha az ellenzéki pultnál többen sorakoznak, mint a szomszédos fideszes standoknál. 

A standolás megterhelő, talpon állós munka, ám az önkéntesek magas létszáma miatt a kampánystáb koordináltan be tudja osztani, hogy éppen kinek melyik nap kell kopogtatni, telefonálni, vagy pultozni. A kitelepülések alkalmával az önkéntesek korábban – alkalmanként hóban-fagyban – gyűjtöttek ajánlóíveket az ellenzéki népszavazáshoz, illetve Jámbor András jelöléséhez, de volt aki már az előválasztások, vagy az önkormányzati választások kampányában is pultozott a VIII. és  IX. kerület terein és aluljáróiban. 

Most csak egy üzenetet kell átadni: április harmadikán országgyűlési választások lesznek, és Jámbor András a legesélyesebb jelölt, hogy a kerületben leváltsa a Fideszt.

Áttörés az apolitikus buborékon

A Nagyvárad tér után a József Attila lakótelep felé vettük az irányt, ahol a Szikra tagjaival és az ellenzéki pártok további aktivistáival találkoztunk. A rövid eligazítás után mindenki elindult a számára kiosztott lakótömbhöz, és már el is hangzott az ilyenkor szokásos kérdés egy tetszőlegesen kiválasztott lakóhoz a kaputelefonban: „Jó napot kívánok! Választási szórólapokat hoztunk, bejöhetünk?” A készséges ajtónyitás után az aktivisták már meg is kezdték a kopogtatást egy tízemeletes tetejéről. 

A kampánytevékenységek közül az aktivisták kopogtatás során találkoznak a legkevesebb elköteleződött ellenzékivel. Az utcafórumokon az érdeklődők a politikusok miatt jönnek, a telefonálás során korábban az arra feliratkozott választókat tájékoztatják a kampányról, a pultokhoz pedig szintén maguktól jönnek oda az emberek. A kopogtatásnál azonban az önkéntesek mennek házhoz. A módszerből adódóan tehát az aktivisták sokszor találkoznak bizonytalanokkal, fideszesekkel, és persze sok az ellenzéki, vagy legalább is a Jámbor Andrást támogató választópolgár is. A Szikra tagjai szerint azonban nagyon is sokat számít, hogy az utolsó napokban még felkeresik a választókat és beszélgetnek velük a kerület legfontosabb ügyeiről, hiszen ezzel pont a bizonytalanokat foghatják meg igazán.

„Ilyenkor sok apolitikus embert el lehet még érni, akik nem érzik magukénak a választást, vagy csak simán nem ért el hozzájuk üzenet.

Szerintem a kopogtatás ebből a szempontból a legfontosabb: az, hogy egy jelöltnek a programját személyesen is elmondod, kérdésekre válaszolsz, sokszor jobban bemutatja őt, mint a plakátok/szórók/facebook posztok. Ilyenkor történik áttörés az apolitikus buborékon”

-mesélte nekünk Aram Shakkour, a Szikra egyik aktivistája.

Szerinte ezért is lenne jó jelölti vitákat látni, ahol az emberek az ellentétes oldalak nézőpontjaival is megismerkedhetnének, nem csak akkor ha éppen „jól céloztak rá az algoritmusok vagy plakátok” Sokaknak így azonban az egész kampányzaj csak értelmezhetetlen információáradat, amiből inkább jobbnak látják, ha kimaradnak. 

A pártokon átívelő témák: szociális kérdések és lokálpatriotizmus

A kerületieknek már ismerős Jámbor neve, de ha éppen nem ugrik be elsőre, az aktivisták leginkább a Fudan egyetem elleni, Diákváros melletti tüntetés szervezőjeként mutatják be. Hozzáteszik, az egyesült ellenzék közös jelöltjeként neki van a legnagyobb esélye a kerületben arra, hogy legyőzze a fideszes Sára Botondot. Habár pártpreferenciát tilos kérdezni a lakóktól, a Szikra tagjai gyakran érdeklődik meg, hogy az emberek milyen ügyek mentén döntik el, hogy kire szavaznak. Az aktivisták tapasztalatai alapján leginkább a szociális kérdések és Jámbor lakhatással kapcsolatos politikai ígéretei rezonálnak a választókkal. A lokálpatriotizmus szintén politikai pártokon átívelő része a kerületiek identitásának. A városlakóknak szimpatikusabb egy józsefvárosi jelölt, mint az Óbudán élő Sára Botond.

„Sokaknak szimpatikus az, hogy Jámbor helyi jelölt, hogy cselekedett a Diákváros ügyben, és sok problémafelvetése rezonál a helyiekkel. Többeknek viszont nem tetszik az itteni faék egyszerűségű lejáratókampány, és a plakátrongálások sem, de természetesen a kormánypropaganda is kihat az emberek megítélésére.”

-folytatta Aram.

Dobos Krisztina, a Szikra egyik aktivistája hozzátette, szerinte Jámbor egy nagyon jól felépített jelölt.

„Az előválasztás alkalmával sok kihívója volt Jámbornak, így már elég korán, és elég aktívan jelen voltunk a választókerületben. Ennek mondhatjuk, hogy a nyitó etapja a Diákváros melletti tüntetés volt, ami az egyik legsúlyosabb problémára, a lakhatási válságra hívta fel a figyelmet. Ebben a körzetben ez jól rezonál az itt élő emberek problémáival.” 

A kopogtatások alkalmával gyakran találkozni elkötelezett kormánypárti szavazókkal is, akik már az ajtóban jelzik pártpreferenciájukat az aktivisták számára. Azonban ők is sokszor készségesen végighallgatják Jámbor András programját, majd megosztják saját gondolataikat a kopogtatókkal, mindezt a magyar politikában nem megszokott módon: kulturáltan, a másik véleményét tiszteletben tartva. Ottjártunkkor mi is belebotlottunk egy idősebb választópolgárba, aki, bár fideszesnek vallotta magát, az ellenzéki jelölt több programpontjával is egyetértett. 

„Egyik alkalommal egy idősebb néni, – egyértelműen Fidesz-szavazó – rezonált Jámbor lakhatási javaslataival, viszont felhozta a »háborúpártiságát«. Visszakérdeztem, hogy »Ön szerint kampányolnék én valakinek, aki elküld engem meghalni Ukrajnába?«, és ez elég hatásosnak bizonyult.”

-mesélte Aram.

Krisztina szerint meggyőződéses fideszest nem igazán lehet rávenni arra, hogy átszavazzon. 

„Tapasztalatom szerint ők bemutatkozás után, rendszerint kedvesen, de határozottan el is utasítanak. Ami  viszont meglepett az elején, hogy néhányuk megköszöni a munkánkat, míg mások erőteljesebben jelzik, hogy másik pártra szavaznak. De szerintem az utóbbiak vannak kevesebben, és meggyőzni azokat tudjuk, akik jobb híján, megfelelő jelölt nélkül, vagy információhiány miatt szavaztak eddig másra.”

Plakátháború: 1-2 firkával nincs gond, de a szisztematikus rongálás már szánalmas

Az aktivisták egészen estig járták a lakásokat, a szomszédos panelházakban pedig Jámbor kopogtatott. A lakótelepen számos megrongált ellenzéki plakáttal találkoztunk, melyeket többnyire mind leszaggattak. A választókerületben zajló plakátháború már csaknem millió forintos kárt okozott az ellenzéki képviselőjelöltnek. Néhány nap alatt Jámbor András több száz plakátját távolították el szervezetten, vagy ragasztgatták tele lejárató matricákkal. A József utcai lakótelepen ottjártunkkor a Szikra tagjai épp egy összefirkált plakátot próbáltak helyreállítani, mikor egy járókelő – aki azt hitte, ők rongálták meg – számonkérte őket, hogy mégis mire jó a lejáratás. Az aktivistákat is megkérdeztük, mi a véleményük a plakátrongálókról:

„Unalmas, hogy pálutcaifiúsat kell játszani emiatt. A plakátokat főleg önkéntes aktivisták teszik fel, akik munkájuk vagy tanulmányaik mellett áldoznak időt erre a szabadidejükből, és áldoztak időt arra is, hogy ezek a plakátok le legyenek tisztítva, vagy visszaállitva. Alapvetően nem látok problémát 1-2 firkával, ezek a választási kampány részei, viszont a szisztematikus, egy éjszaka alatt végrehajtott rongálás vagy plakáteltüntetés – jó eséllyel pártaktivisták által – csak szánalmas.” 

 

„Mikor szembesültem az első két nagyobb plakátrongálási hullámmal, feldűhített és elkeserített, hiszen nagyon sok munka mindenhova eljuttatni, feltenni a plakátokat. Azóta viszont elég erős közösséggé is váltunk ebben a pár hónapban ahhoz, hogy ilyenkor újult erővel és elszántsággal folytassuk a munkát. Engem inspirál Jámbi elszántsága és fáradhatatlansága is.”

Az utcafórumok sem mentesek a kormánypropaganda lejáratókampányától

A kampány utolsó heteiben Budapest 6. számú választókerületében országosan ismert politikusok naponta fordultak meg Jámbor Andrással közös utcafórumot tartani, az események azonban igencsak vegyes sikerrel végződtek. A Szikra aktivistáitól megtudtuk, Karácsony Gergely még mindig húzónév az ellenzéki oldalon, sokan kíváncsiak voltak a főpolgármesterre, így nagy létszámban jöttek a Jámborral közös utcafórumára is. A II. János Pál pápa térre tervezett kampányesemény azonban katasztrófába fulladt. A fórum még el sem kezdődött, mikor megjelent Bede Zsolt, és egy szelfibottal hirtelen Szabó Tímea arcában termett, nem akarta békén hagyni a képviselőnőt. Ritka pillanatok egyike, hogy egy ellenzéki utcafórumon a kormánypárti sajtó is tiszteletét teszi, de a Fidesz önjelölt trolljának parádézásáról a Mediaworks is beszámolt. A Vadhajtások szerzője többször is inzultusokat ordibált Szabónak és az arra járó érdeklődőknek, majd a rendőrök megérkezése előtt gyorsan eliszkolt a helyszínről. 

Egy egy órával későbbi eseményre Jámborék átsétáltak a Mátyás térre, ahol Kunhalmi Ágnessel már-már idilli, napsütéses, zöld környezetben sorolták kampányígéreteiket. Itt valóban utcafórum-hangulat bontakozott ki, az érdeklődők beszélgetésbe elegyedtek a politikusokkal, és elmesélték egymásnak a kerület legfontosabb problémáit – és a Fidesz legnagyobb bűneit.

Józsefváros és Ferencváros kétségkívül népszerű az ellenzéki politikusok körében is, ám nem minden körzetben lesz ilyen könnyű kampányolniuk. Sok múlik ugyanis a helyiek elköteleződésén, a jelölt beágyazottságán, és persze az aktivisták létszámán. Jelen kampányriportunk Budapest szívében készült, azonban a választás nem a fővárosban fog eldőlni: a vidéki körzetekben a Fidesznek van nagyobb beágyazottsága. Az sem könnyíti meg az ellenzék dolgát, hogy, habár a kormánypártok óriási erőforrásfölényben vannak, ennek ellenére a rongáláshoz és a lejáratáshoz folyamodnak ellenfeleikkel szemben. Jámbor András és a Szikra Mozgalom tagjai viszont időt és energiát nem kímélve kopogtatnak panelházak sorain, pucolják le a megrongált plakátokat, és standolnak, mert hisznek abban, hogy az országnak igenis szüksége van baloldali alternatívát képviselő politikusokra.