A Mérce napi összefoglalóval jelentkezik az ukrajnai háborúról. Ez a április 1-i nap összefoglalója. A korábbi összefoglalóinkat itt találod.
Észak-déli és kelet-nyugati diplomáciai táncok
Két magas szintű diplomáciai találkozóra is sor került pénteken az ukrajnai háborúval kapcsolatosan. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Indiába utazott, ahol kétnapos látogatásán Narendra Modi indiai miniszterelnökkel tárgyal, míg Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke videó konferencián próbálta puhítani a kínai elnököt, Hszi Csinpinget.
Lavrov látogatása kettős célt szolgál, egyrészt megpróbálja megkerülni az országát sújtó nyugati tranzakciós szankciókat, és piacot keressen az orosz exportcikkeknek, másrészt felmutasson egy, globális elszigetelődés ellenére is kitartóan baráti országot maga mellett.
A két ország közel áll ahhoz, hogy megállapodjon egy rubel-rúpia mechanizmusról, amellyel megkerülhetik a nyugati szankciókat, amelyek miatt Oroszország ki van zárva a globális fizetési rendszerekből – derül ki médiajelentésekből. Az állami tulajdonú VEB fejlesztési bank és az Indiai Központi Bank (RBI) „valószínűleg véglegesített” egy alternatív tranzakciós rendszert, amely megkönnyíti India további orosz fegyver- és energiavásárlásait.
India Kínához hasonlóan nem volt hajlandó elítélni Oroszország ukrajnai invázióját, így az indiai követek rendre tartózkodnak az ENSZ moszkvai agressziót elítélő szavazásain. Bár Moszkva és Új-Delhi kapcsolatai kifejezetten jók a hidegháború vége óta, szakértők szerint a diplomáciai pártfogás mögött a kedvezményes olaj- és gázszállítások reménye húzódik meg indiai részről.
Ursula von der Leyen Hszi Csinpinggel folytatott csúcstalálkozója nem hogy két napig, de még egy órán át se tartott. A vezetők, EU-s részről von der Leyen mellett Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, kínai részről Csinping és Li Kekiang miniszterelnök Oroszországról folytattak eszmecserét. Az EU-s vezetők úgy nyilatkoztak, hogy felkérték Pekinget, ne támogassa Moszkva törekvését a nyugati szankciók elkerülésében.
„Azt is teljesen nyilvánvalóvá tettük, hogy Kínának, ha nem is támogatja, legalábbis nem szabad akadályoznia a szankcióinkat. Ez nagy arányú presztízsveszteséghez vezetne számára itt Európában”
– mondta a találkozó utáni sajtótájékoztatón von der Leyen.
A konkrét eredményeket firtató újságírói kérdések elől mindkét EU-s vezető látványosan félretáncolt. Arra, hogy nem lehetett különösebben sikeres a találkozó, Wang Lutong, a kínai külügyminisztérium Európa-ügyi vezetője kellemeskedően semmitmondó Twitter-bejegyzéséből következtethetünk:
„A Charles Michel és von der Leyen elnökökkel való találkozón Hszi Csin-ping elnök kijelentette, hogy az EU, Oroszország és Ukrajna mind Kína fontos partnerei, és reméljük, hogy a felek párbeszéd és tárgyalás útján oldják meg nézeteltéréseiket.”
Meeting with Presidents @CharlesMichel and @vonderleyen, President Xi Jinping said that the #EU, #Russia, and #Ukraine are all China’s important partners and we hope the parties will resolve their differences through dialogue and negotiation. 🇨🇳🇪🇺
— 王鲁彤 Wang Lutong (@WangLutongMFA) April 1, 2022
Hadi helyzet: a kijevi csata orosz vereséggel zárult, délen az ukrán erők csapást mértek Oroszországban
A Kyiv Independent újságírója, Ilja Ponomarenko Twitteren úgy fogalmazott, hogy a 2022-es kijevi ütközet orosz vereséggel végződött, és mi se látjuk túl korainak ezt a kijelentést jelen helyzetben. Az orosz csapatok február 24. óta se elfoglalni, se körbezárni nem voltak képesek az ukrán fővárost, kisebb részsikereken kívül semmilyen jelentős sikert nem tudtak elkönyvelni, és a Kreml pár nappal ezelőtti bejelentéséhez híven jelentősen csökkent is a térségben az orosz hadsereg aktivitása. Nem úgy az ukrán hadseregé, amely tegnap óta több kisebb Kijevi-környéki települést is visszafoglalt, így a jelentések szerint a korábban elvesztett Csernobilt is.
The Battle of Kyiv 2022 has ended with Russian defeat.
Period. Turning the page.
Now the grand Battle of Donbas is what lies ahead. pic.twitter.com/qzfm9iWkK8— Illia Ponomarenko 🇺🇦 (@IAPonomarenko) April 1, 2022
A harcok enyhülése azonban nem jelenti feltétlenül azt, hogy ne történnének továbbra is esetenként súlyos támadások. Vlagyiszlav Atroszenko, Csernihiv polgármestere pénteken azzal vádolta Oroszországot, hogy ágyúzta az észak-ukrajnai város egyik kórházának onkológiai osztályát, néhány nappal azután, hogy Oroszország ígéretet tett arra, hogy „drasztikusan csökkenti” a Kijev és Csernihiv elleni katonai támadását. Elmondta, hogy nincs víz és áram, és a város egy héten belül kifogyhat az élelmiszerekből és a gyógyszerekből.
Keleten és Délen sem csitulnak a harcok pénteken. Bár az ukrán külügyminisztérium sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta, a jelek szerint pénteken hajnalban két ukrán harci helikopter rakétacsapást mért az oroszországi Belgorod városának egyik üzemanyag-tározójára, jelentős pusztítás hagyva maguk után.
#BREAKING: New video showing two Ukrainian likely Mi-24 Hind attack helicopters striking Belgorod city oil depot with air-ground rockets pic.twitter.com/yOBV07WBkY
— ELINT News (@ELINTNews) April 1, 2022
A déli részen a súlyos harcoktól sújtott Mariupol városából az orosz vezetés végre engedélyezte civilek evakuálását, így dél körül több ezer ember hagyta el a humanitárius folyosókon keresztül a várost.
Looks like this morning’s now or never evacuation from Mariupol is finally working: City council Telegram channel says 2K people are on their way from the besieged city to Ukraine-held Zaporizhia in buses and private cars. Up to 150K more still trapped with dwindling resources pic.twitter.com/eyNWVFk4cK
— Bethan McKernan (@mck_beth) April 1, 2022
Az evakuáció mértéke azonban igen kérdéses, például a Nemzetközi Vöröskereszt pénteken közleményében elítélte, hogy munkatársaik képtelenek voltak átjutni a záróövezeten, s így dolguk végezetlenül kellett visszatérniük zaporozzsjai bázisukra.
„(…)A három járműből és kilenc főből álló ICRC-csapat ma nem érte el Mariupolt, és tudta elősegíteni a civilek biztonságos átkelését. Szombaton újra megpróbálják majd elősegíteni a lakosság biztonságos evakuációját Mariupolból.
A művelet sikeréhez elengedhetetlen, hogy a felek tiszteletben tartsák a megállapodásokat, és biztosítsák a szükséges feltételeket és biztonsági garanciákat.
Ha és amikor a biztonságos átvonulási művelet megtörténik, az ICRC semleges közvetítői szerepe az lenne, hogy a konvojt Mariupolból egy másik ukrajnai városba kísérje ki”.
Pavlo Kirilenko, a donyecki régió kormányzója az oroszokat vádolta a humanitárius kimenekítés, illetve az utánpótlás bejuttatásának sikertelenségével:
„A humanitárius szállítmányok az orosz féllel való minden megállapodás és ígéret ellenére nem valósulnak meg. A humanitárius folyosó … lényegében nem működik.”
– közölte a vezető egy televíziós adásban.
Oroszország megfenyegette Európát mezőgazdasági cikkei exportjának leállításával
„Csak barátainkat fogjuk ellátni élelmiszerrel és mezőgazdasági termékekkel”
– közölte a közösségi médiában Dmitrij Medvegyev, a Nemzetbiztonsági Tanács alelnöke a Zeit tudósítása szerint.
„Szerencsére ez sok, és egyáltalán nem Európában vagy Észak-Amerikában vannak.”
Oroszország már most is elsősorban Afrikába és a Közel-Keletre szállít búzát. Az Európai Unió és Ukrajna a fő versenytársak a búzakereskedelemben. A „barátok” felé teljesítendő mezőgazdasági szállítások rubelben és azok nemzeti valutájában is történnek majd, egyeztetett arányban – mondta Medvegyev, aki Vlagyimir Putyin elnök közeli bizalmasa.
(Zeit; The Guardian; The Moscow Times)
Hogyan lehet Magyarországról segíteni?
A magyarországi társadalom látható része mozdult meg a menekültek segítésére úgy a határ mellett mint más településeken és a fővárosban, példás szolidaritásról tanúbizonyságot téve, ami a kormány hosszú évek óta tartó menekültellenes kampánya után nem kis szó – igaz, ezúttal a kormány is a menekültek megsegítése mellett foglal állást.
Összefoglalónkban összeszedtünk néhány módot, ahogy a menekülteken segíteni lehet.
A legjobb, ha valamilyen szervezeten keresztül nyújtunk segítséget, legyen szó tárgyi vagy immateriális segítségről, például tolmácsolásról vagy szállásadásról. A szervezetek ugyanis fel tudják mérni, milyen erőforrásokra van szükségük, és mivel rendelkeznek.
Így érdemes nézni a következő felületeket:
- Migration Aid – a Facebook oldalukon rendszeresen közzéteszik az aktuális helyzetjelentést, valamint hogy épp mire van szükségük. Oldalukon megtalálható a telefonszámuk is.
- A Budapest Bike Maffia és az Age of Hope Alapítvány szintén naponta közzéteszi, mire van szükség. Jelenleg tábori ágyakat kérnek.
- A települési önkormányzatok online felületei, Facebook-oldalai – a határmenti települések, mint például Záhony vagy Fényeslitke, közzéteszik felhívásaikat, hogy mire van szükségük a menekülők ellátásához. Ugyanígy országszerte számos önkormányzat írja ki, hogy milyen segítségre van szükségük akár helyben berendezett humanitárius központjaikhoz, akár hogy a határra küldjék.
- Egyházi szervezetek – többek között a Mazsihisz, az EMIH, a Magyar Református Szeretetszolgálat és a Máltai Szeretetszolgálat is részt vesz a menekülők segítésében, velük is felveheti a kapcsolatot, aki segítséget ajánlana.
- Ezen az oldalon magyarul, ukránul és angolul találhatnak hasznos információkat a menekülők.
- De ha valaki egyszerűen kimegy a Keleti vagy a Nyugati pályaudvarra beszélgetni, segíteni helyben az érkezőket, az is hatalmas segítségnyújtás, és a helyben dolgozó segítők bizonyára meg tudják mondani, milyen tárgyi vagy nem tárgyi segítségre van szükségük.
