A Mérce napi összefoglalóval jelentkezik az ukrajnai háborúról. Ez a március 21-i nap összefoglalója. A korábbi összefoglalóinkat itt találod.
Civilek közé lőttek és bevásárlóközpontot bombáztak az oroszok
Legalább nyolc ember vesztette életét hétfőre virradó éjjel Kijevben, amikor az ukrán főügyészség szerint az oroszok bombázni kezdték a főváros egyik bevásárlóközpontját.
„Az ellenséges rakétacsapás és az azt követő tűz következtében egy bevásárlóközpont elpusztult, a közelben lévő épületek ablakai és az arra parkoló autók megrongálódtak”
– jelentette a főügyész, aki szerint a halálos áldozatok száma sajnos még növekedni fog.
#Kyiv #Podil the devastation of what was a shopping center . Just 15 minutes from center, the explosion lit up the sky last night. Still asking for that #NoFlyZoneOverUkraine video by a colleague MP pic.twitter.com/xfDicatNfo
— Lesia Vasylenko (@lesiavasylenko) March 21, 2022
Oroszország álláspontja szerint az épületben rakétákat tároltak, és ezért mértek rá csapást.
Hétfőn egy, az orosz csapatok által elfoglalt Kerszonban tartott tüntetésen a katonák éles lőszerrel és gránátokkal oszlatták a város tiltakozó lakosságát. Legalább két ember megsérült az ukrán hadsereg közlése szerint.
Abhorrent. Disgusting. Inhumane. Unlawful.
Russian soldiers firing at civilians in #Kherson.
Source: https://t.co/uOu4YVJR73 pic.twitter.com/Woxxy3I2Oe
— Oksana Pokalchuk (@OPokalchuk) March 21, 2022
Mariupol nem adja fel
Mint arról tegnap mi is beszámoltunk, a déli Mariupol ostroma egyre hevesebb, ahogy az orosz csapatok egyre beljebb nyomulnak a város központja felé. Ha Mariupol elesik, akkor ez lesz a kevés nagyváros egyike, amit a három hete kezdődött háborúban az irányításuk alá tudtak hajtani az orosz haderők. A város átvételével a moszkvai vezetés teljes kontrollt szerez Ukrajna Fekete-tengeri partvidékének keleti része felett.
Az orosz hadsereg hétfő hajnali 5-ig adott időt ultimátumában a város feladására, ezt az ukrán erők visszautasították. A nap folyamán különösen heves harcok dúltak a kikötővárosért.
Visszavont kasztrálás
Gennagyij Druzenka, az ukrán Pirogov Mobil Önkéntes Kórház alapítója meredek nyilatkozatot tett vasárnap az Ukrajna 24 televíziós csatorna élő adásában. Druzenka kijelentette, hogy
„határozott parancsot” adott az orvosoknak „hogy kasztrálják az összes sebesült oroszt” mivel azok „nem emberek, hanem csótányok”.
Az idézett részlet angol felirattal:
Gennadiy Druzenko the owner of a war-zone mobile hospital in eastern Ukraine has told a Ukrainian TV interviewer that he has instructed his doctors to ‘castrate’ captured Russian soldiers. #UkraineRussiaWar #Ukraine️ pic.twitter.com/CXUnhkA9XX
— RoninBeane (@BeaneRonin) March 21, 2022
Druzenka hétfőn elhatárolódott saját szavaitól, kijelentve, hogy azokat „az érzelmek” diktálták, valójában nem adott ilyen utasítást.
Az általa alapított szervezet is közleményt adott ki az ügyben, melyben azt írták, hogy Druzenko szavait „kiforgatták” eredeti kontextusukból, ráadásul azokat Druzenko családját ért fenyegetések miatt mondta csak.
A szervezet kijelentette, hogy mindenben a Genfi Egyezményekben meghatározott háborús szabályok alapján járnak el, és soha nem csonkítanak meg senkit munkájuk során.
ENSZ: Közel 6 és fél millió ember kényszerült elhagyni Ukrajnát
A háború közvetlen következményeként közel 6,48 millió ember kényszerült elhagyni Ukrajnát, közölte hétfőn a genfi Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM). A szomszédos országokkal együtt a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek száma megközelíti a 10 milliót – jelentette az ENSZ-ügynökség.
Az IOM igazgatója, Antonio Vitorino szerint a szenvedés és a kitelepítés mértéke messze meghaladja a legrosszabb forgatókönyvekre vonatkozó terveket is. Vitorino szerint emberei ezreknek nyújtottak gyorssegélyt, de a harcokat le kellett állítani, hogy elérjék az embereket a súlyosan érintett területeken. A szervezet szerint a sürgős humanitárius segítségnyújtás mellett humanitárius folyosókra is szükség van a civilek számára.
Az IOM felmérése szerint a 2014 és 2015 közötti orosz-ukrán háború során a belső menekültek közül közel minden hetedik embert már érintett a kitelepítés. A kitelepítettek 53 százaléka nő volt. A tanulmány szerint hiányoznak a gyógyszerek, az egészségügyi szolgáltatások és a pénzügyi források.
Humanitárius tranzitközpontot nyitott a kormány
Készülve egy nagyobb menekülthullám érkezésére, a kormány a BOK Sportcsarnokban humanitárius tranzitközpontot állított fel, erről Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő tájékoztatott Facebook-bejegyzésében.
Mint írja, a központban
„többek között étel, ital, orvosi ellátás, tisztálkodási lehetőség, internet-hozzáférés várja a háború elől menekülőket.
A kisgyermekes anyák számára baba-mama sarkot, a gyermekeknek játszósarkot alakítottunk ki, valamint az ide érkező emberek információt kaphatnak a szállás- és további utazási lehetőségekről is.
A MÁV nemzetközi pénztárt nyitott a csarnokban, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket és el is szállítják őket a pályaudvarokra vagy a Liszt Ferenc repülőtérre. A Keleti és a Nyugati pályaudvaron továbbra is működnek az információs pontok.”
Hogyan lehet Magyarországról segíteni?
A magyarországi társadalom látható része mozdult meg a menekültek segítésére úgy a határ mellett mint más településeken és a fővárosban, példás szolidaritásról tanúbizonyságot téve, ami a kormány hosszú évek óta tartó menekültellenes kampánya után nem kis szó – igaz, ezúttal a kormány is a menekültek megsegítése mellett foglal állást.
Összefoglalónkban összeszedtünk néhány módot, ahogy a menekülteken segíteni lehet.
A legjobb, ha valamilyen szervezeten keresztül nyújtunk segítséget, legyen szó tárgyi vagy immateriális segítségről, például tolmácsolásról vagy szállásadásról. A szervezetek ugyanis fel tudják mérni, milyen erőforrásokra van szükségük, és mivel rendelkeznek.
Így érdemes nézni a következő felületeket:
- Migration Aid – a Facebook oldalukon rendszeresen közzéteszik az aktuális helyzetjelentést, valamint hogy épp mire van szükségük. Oldalukon megtalálható a telefonszámuk is.
- A Budapest Bike Maffia és az Age of Hope Alapítvány szintén naponta közzéteszi, mire van szükség. Jelenleg tábori ágyakat kérnek.
- A települési önkormányzatok online felületei, Facebook-oldalai – a határmenti települések, mint például Záhony vagy Fényeslitke, közzéteszik felhívásaikat, hogy mire van szükségük a menekülők ellátásához. Ugyanígy országszerte számos önkormányzat írja ki, hogy milyen segítségre van szükségük akár helyben berendezett humanitárius központjaikhoz, akár hogy a határra küldjék.
- Egyházi szervezetek – többek között a Mazsihisz, az EMIH, a Magyar Református Szeretetszolgálat és a Máltai Szeretetszolgálat is részt vesz a menekülők segítésében, velük is felveheti a kapcsolatot, aki segítséget ajánlana.
- Ezen az oldalon magyarul, ukránul és angolul találhatnak hasznos információkat a menekülők.
- De ha valaki egyszerűen kimegy a Keleti vagy a Nyugati pályaudvarra beszélgetni, segíteni helyben az érkezőket, az is hatalmas segítségnyújtás, és a helyben dolgozó segítők bizonyára meg tudják mondani, milyen tárgyi vagy nem tárgyi segítségre van szükségük.
