Az elmúlt hetekben lezajlott oktatási figyelmeztető sztrájk és a polgári engedetlenségi akciók egy időre felhívták a nyilvánosság figyelmét a közoktatás problémáira, ám ez csak egy a számos ágazat közül, amely a kormány politikája miatt az évek során az összeomlás szélére került. Az alacsony bérek, a megbecsülés hiánya, a túlzott bürokrácia és a sokszor teljesen fölösleges vagy nem megfelelő továbbképzések a közszféra minden területén előfordulnak. A problémák pedig nemcsak az ott dolgozókat, de bennünket, az állam szolgáltatásait igénybe vevő állampolgárokat is közvetlenül érintenek.

Számos szervezet vállalkozik azonban arra, hogy az államtól óriási feladatokat önként magukra vállalva igyekezzenek kipótolni a rendszer hiányosságait.

Ilyen például a meghurcolt Iványi Gábor Oltalom Karitatív Egyesülete, amely hosszú évek óta különböző szociális szolgáltatásokkal segíti a mélyszegénységben élőket. A Patent Egyesület képzéseivel a mintatanterv egy lényeges hiányosságát, a felvilágosító órákat igyekszik pótolni fiatalok számára. A Bagázs Közhasznú Egyesület csapata pedig többet tett a szegregáció felszámolásáért, mint az elmúlt 10 év kormányzati intézkedései együttvéve. Ám ahelyett, hogy a kormány támogatná tevékenységüket, mellyel lényeges terheket vesznek le a közszolgáltatásokról, inkább azt látjuk, hogy meghurcolják, kizárják őket vagy ellehetetlenítik működésüket.

Ebben a cikkben egy újabb civil kezdeményezést mutatunk be. Az Utcajogász és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) azt a célt tűzte ki, hogy egy képzéssorozatot indítson szakszervezeti tagoknak mindennapi jogi témákban, többek között a lakhatás, szociális ellátások, adósságkezelés és munkajogi alapismeretek témakörében.

Civilek és szakszervezetek a lakhatási válság ellen

A lakhatási válság országos szinten is komoly problémát jelent. Korábbi cikkeinkben már beszámoltunk róla, hogy az állam intézkedései csak kevesek számára elérhető kedvezményeket biztosítanak, amelyek ráadásul megdobják az ingatlanárakat.Több civil szervezet azonban arra építette fel tevékenységét, hogy a lakhatási nehézségekkel küzdő emberek számára valamilyen formában támogatást adjon.

Az Utcajogász önkéntes jogászai már 12 éve nyújtanak ingyenes jogi segítséget a szegénységben élő, főleg hajléktalan és rossz vagy bizonytalan lakhatásban lévő embereknek a szociális jogok és a lakhatás terén. Az önkéntesekkel legtöbbször a Blaha Lujza téren, vagy a Rákóczi téren standolva lehet találkozni, ám a jogászok képzéseket is tartanak olyan társadalmi csoportok számára, akiknek a jog- és érdekérvényesítő képessége – főként szociális körülményeikből következően – alacsonyabb az átlagnál, vagy ők maguk foglalkoznak fokozottabb érdekérvényesítést igénylő közösséggel.

A SZEF megkeresésére a jogászok többek között arról tartottak előadást a dolgozóknak, hogy mire érdemes figyelni még a bérleti szerződés megkötése előtt, milyen jogai és kötelezettségei vannak bérlőnek és bérbeadónak a bérleti jogviszony fennállása alatt, illetve milyen jogi eszközök vannak arra az esetre, ha valakit joghátrány ér.

Dvorácskó Balázs, a SZEF szervezési titkára szerint a jogi képzéssorozat azért is egyedülálló, mert egy olyan tudást nyújt az embereknek, amit ha egyszer megszereznek, azt tovább tudják adni. Nagyon fontosnak tartja, hogy a dolgozók akár a szakszervezetek bevonásával tudjanak egymásnak segíteni egy problémás vagy krízishelyzetben.

„Minél több eszközöd van, annál bátrabb vagy, és hatékonyabban tudod érvényesíteni a jogaidat. Az Utcajogásznak kezdetektől célja, hogy ne csak jogsegélyt nyújtson: az embereknek a kezébe adja azt a tudást, amivel saját egyszerűbb ügyeikben el tudnak járni.”

Kiss Natália, az Utcajogász önkéntese hozzátette, az embereknek is jobb érzés, ha a saját ügyeikben maguk járnak el, amely önbizalmat is adhat nekik a jövőbeni érdekérvényesítéhez. Ezzel a véges erőforrásokkal rendelkező civilek munkáját is megkönnyítik, akik így koncentrálhatnak az összetettebb ügyekre, rendszerszintű változásokra.

„Mindent pótlunk, amit az állam nem ad meg”

A képzés hallgatósága rendkívül színes volt. Akadt, aki saját ügyeihez akart jogi tudást szerezni bérlőként vagy bérbeadóként, volt aki szakszervezeti tagként később kollégáinak szerette volna átadni a képzésen megszerzett tudást, de részt vettek olyanok is, akiknek ügyfeleik szorultak rá lakhatással kapcsolatos alapismeretekre.

Dvorácskó szerint a szociális ellátásban dolgozó szakemberek, akiket az állam nem vértez fel elegendő tudással, sokszor saját szabadidejükben kénytelenek plusz kurzusokat elvégezni, hogy megfelelően el tudják látni munkájukat. A SZEF szervezési titkára szerint ebből is látszik, mennyire hiányosak az ágazati továbbképzések, ugyanis a szociális dolgozók vagy a pedagógusok képzési rendszerében hatalmas hibák vannak.

A szociális szféra és a közoktatás ágazatában dolgoznak a legalulfizetettebb emberek, ezért sokan maguk is segítségre szorulnak, nem csak gondozottjaik.

Az Utcajogász aktivistája elmondta, tartottak már olyan jogi képzést is, amelyen szociális munkások vettek részt, de nem a szakszervezeti teendőik miatt, hanem hogy a saját munkájukat el tudják látni. Tapasztalatuk szerint hiányzik az a gyakorlati jogi tudás, amire szükség lenne a mindennapok során, ez pedig az oktatási rendszer hiányossága.

„A szakszervezetek és a civilek körében azt tapasztaljuk, hogy mi mindent pótolunk, amit az állam nem ad meg. És hát nagyon sok mindent nem ad. Mi ezt a rengeteg hiányosságot próbáljuk pótolni minimális erőforrással. Hatalmas tudáshiány van, ezért az emberek félnek lépni, szervezkedni és végső soron érdekérvényesíteni”

– szögezte le a SZEF szervezési titkára.

A sztrájk utólag is igazolhatja önmagát

A képzéssorozat keretében a jogászok munkajogi alapismeretekről is tartanak előadást. Kiss Natália elmondta, a munka törvénykönyve számos eszközt ad a munkavállaló kezébe, ám ezekkel a dolgozók nem minden esetben élnek, vagy akár tisztában sincsenek lehetőségeikkel. A képzés ezen szeretne változtatni. A szakszervezeti titkártól azt is megtudtuk, hogy az alkalmazottak információhiányát a munkáltató sokszor ki is használja. Dvorácskó szerint bár a munkáltató bizonyos esetekben ad jogi tájékoztatást, a szükséges alaptudás hiányában ez sem garantálja, hogy a dolgozó számára érthető lesz az eligazítás.

A SZEF képviselője felhívta a figyelmet a szakszervezetek szerepére is, amelyeknek többek között meg kell mutatni, hogy a munkáltatóval szemben vannak jogi eszközök, a munkavállaló pedig élhetnek vele. A jelenlegi munka törvénykönyve azonban igencsak munkáltatóbarát, hiszen a sztrájkjogokat jelentősen korlátozza, ráadásul a rabszolgatörvényként elhíresült módosítás elvette a dolgozók pihenőidejét, túlmunkára kényszerítette őket, és elcsalta túlórapénzeiket is. A kormány mostani sztrájkrendelete pedig a pedagógusok munkabeszüntető akcióját nehezítette el.

„Ha megerősítjük azt, hogy az emberek álljanak ki egymás mellett, akkor bármi is van a törvényben, azt fel tudjuk használni, vagy ha kell, akkor harcolunk azért, hogy változást érjünk el.”

A szakszervezetek a dolgozói érdekérvényesítés intézményesült formái, tehát nekik kell elősegíteni a lokális szerveződéseket is. Dvorácskó szerint egy sztrájk utólag is tudja magát igazolni a tömeggel, még ha a jogszabályi környezet ezt nem is támogatja.

A SZEF számára fontos, hogy a munkahelyi közösségek megerősödjenek; az emberek megtanulják, hogyan működik a közösségi szerveződés és hogy helyi szinten mik az érdekérvényesítés módjai. Ugyanis amíg mikro szinten nincs meg az érdekérvényesítés kultúrája, addig az országos akciók kimenetele is kétséges.

„Először egy közgyűlést kell megszervezni, vagy egy levelet írni a jegyzőnek. Ha egyből egy sztrájkkal kezdünk, ahhoz nem biztos, hogy mindenkinek lesz mersze.”

Az embereknek először az apróbb érdekérvényesítés terén kell sikerélményt szerezniük, azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy jelenleg sokan a saját megélhetésüket és anyagi biztonságukat érintő kérdésekben is félnek lépni, „így hogy várhatjuk el tőlük, hogy sztrájkoljanak”.

Az Utcajogász önkéntesei sok olyan ügyféllel találkoznak, akik a tanácsok ellenére sem mindig járnak el saját ügyeikben. Kiss Natália szerint viszont minél többször tájékoztatják az embereket arról, hogy mit tehetnek, annál valószínűbb, hogy előbb-utóbb lesz hozzá bátorságuk. Az utcajogász szerint ezek az apró sikerek adnak magabiztosságot a további jogi érdekérvényesítéshez, ez pedig akár egy kollektív cselekvésre is motivációt adhat. A civilek kívülről adják át a tudást, a szakszervezet pedig belülről segíti a munkát. Ezeknek a fontos tudásoknak be kell épülniük a köztudatba, a rendszert pedig belülről lehet megváltoztatni.