Immár a negyedik szolgálatilakás-pályázatot hirdeti meg a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD), az eddigi lakók közt van szociális munkás és szociális asszisztens is – adta hírül a SZÁD-dal együttműködésben a programot kialakító Utcáról Lakásba Egyesület (ULE) a Facebook-oldalán.
Kiemelik, hogy amikor a mintegy hárommillió magyar embert érintő lakhatási válságról beszélünk, akkor azokról az emberekről is beszélünk, akik nehezített pályán, évek óta megalázóan alacsony bérért és hasonlóan alacsony társadalmi megbecsülés mellett dolgoznak a szociális szférában.
„Kis egyesület vagyunk, programjaink kicsiben tudják csak enyhíteni azokat a rendszerbeli hiányosságokat, amelyek orvoslása a mindenkori kormány feladata lenne, de lehetőségeinkhez mérten folyamatosan erre törekszünk.”
A SZÁD-dal 2021-ben kötött megállapodásuk célja, hogy a szakszervezet lakhatási nehézséggel küzdő tagjai és azok családtagjai a piaci árnál alacsonyabb, átlagosan 20-30%-kal csökkentett bérleti díjért tudjanak lakást bérelni a közvetítésükkel.
„Jogosan merül fel a kérdés: miért éri meg lakástulajdonosként csatlakozni a SZÁD és az ULE közös szolgálatilakás-programjához?
-Amennyiben tartósan külföldön élsz, nem kell a kiadással járó havi teendőkkel foglalkoznod. Kezeskedünk azért, hogy a lakbér minden hónapban megérkezzen a számládra. Így, ha kevesebb is lesz a bevételed, legalább nem vállalsz kockázatot.-Segítünk a felújításban és vállaljuk a karbantartást.-A bérlő kiválasztását egy pályázat meghirdetésén keresztül a SZÁD és az ULE végzi.-A szerződéskötésről és egyéb adminisztratív ügyekről gondoskodunk.-Végül, de nem utolsó sorban olyan emberek, családok helyzetét tudod jobbá tenni, akik maguk is azon dolgoznak, hogy más embereken segítsenek”
A szociális ágazatban dolgozók rendkívül alulfizetettek, miközben nélkülözhetetlen gondoskodói munkát végeznek, társadalmunk legelesettebb tagjain segítenek. A szféra dolgozóinak nagy része a garantált bérminimumot kapja, ami idén nettó 173 ezer forint. Az elmúlt években többször is sztrájkba kezdtek volna a béremelésért, de a kormány minden alkalommal ellehetetlenítette azt.
A főváros pedig miután 2021-ben a járvány és a fővárost érintő elvonások miatt nem tudott bért emelni, tavaly szerződésben vállalta, hogy 2022-ben 15 százalékkal emeli a fővárosi dolgozók bérét. Ez a legtöbb fővárosi cégnél meg is történt, a szociális ágazati dolgozóknál azonban nem, mivel a főváros a központi kormányzati béremelést is az emelés részének tekinti, ami a szakszervezet szerint szembemegy a korábbi megállapodással. Ugyanez a helyzet a kulturális dolgozók esetében is.
A SZÁD később egy petíciót is indított, melyben követelték, hogy a kormány hajtson végre ténylegesen 20%-os béremelést a szociális ágazatban a főváros a szociális intézményekre is terjessze ki a 15%-os béremelést, a politikusok pedig hagyják abba a hamis ígérgetéseket.
Végül február 25-én, több hónapos huzavona után legalább a fővárosi szociális ágazatban dolgozók bérharca sikerrel végződött: a Fővárosi Közgyűlés februári ülésén arról döntött, hogy az önkormányzat további 461 millió forintot fordít a dolgozók bérének emelésére, valamint kollektív szerződést is kötöttek a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményeinek (BMSZKI) munkavállalóival. Országos szinten azonban továbbra is a megélhetéskért kell küzdeniük a szociális dolgozóknak, egészen addig, amíg a kormány nem lesz hajlandó érdemi lépéseket tenni a helyzetük javításáért.
