A Mérce napi egy összefoglalóval jelentkezik az ukrajnai háborúról. Ez a március 16-i nap összefoglalója. A korábbi összefoglalóinkat itt találod.
Továbbra is távolról lőnek, de szinte teljesen befagyott az orosz hadsereg előrenyomulása
Kijev, Harkov, Csernyigov és Mariupol városokat továbbra is hevesen támadta az orosz hadsereg. Noha Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint a „különleges műveletek” a terveknek megfelelően haladnak, a támadó alakulatoknak nem sikerült számottevő előrenyomulást felmutatniuk. Ezzel szemben nem valószínű, hogy az orosz hadvezetés számos, jelentős részben oroszajkú város hetekig tartó pusztító rombolását tervezte volna, anélkül hogy sikerülne őket bevenni.
A városokat a távolból lövik tüzérséggel és tüzérségi rakétarendszerekkel, de az ukrán védelmen egyelőre nem tudtak áttörni. Csernyigov városban kazettás bombát is bevethettek a lakosság ellen, helyi beszámolók szerint legkevesebb tízen haltak meg egy ilyen támadásban, miközben kenyérért álltak sorba.
Itt pedig egy találatot kapott és összedőlt kijevi toronyház látható.
A harcoló felek serényen számolnak be egymás hadseregének a pusztításáról, itt például orosz katonai helikopterek megsemmisítése látható:
Az alábbi felvételen pedig orosz katonák veszik használatba az ukrán hadsereg elhagyott készleteit, többek között legalább egy tankot, amiket a műsor szerint át is adnak az LNK és a DNK hadseregeinek:
A NATO eközben – még ha az ukrán kormány által már több alkalommal kért harci repülőket nem is – a kézifegyverek mellett különböző, nagy teljesítményű keleti blokkos légvédelmi rendszereket szállít Ukrajnának, hogy minél hatékonyabban vegye fel a harcot az orosz légierővel.
Hasonló rendszereket már jelenleg is üzemeltet az ukrán légvédelem, a román légierő MiG-21-es szuperszonikus vadászrepülőjét például szintén egy SZ-300-as rendszerrel lőtték le (véletlenül), de sikerrel alkalmazták a megszálló orosz légierő ellen is. Az SZ-300 rendszer érdekessége, hogy bizonyos változataiból földfelszínt támadó, ballisztikus rakéták is kilőhetők, vagyis alkalmazható támadófegyverként is.
Az Egyesült Államok pedig további fegyvereket ad Ukrajnának miután eddig 9000 páncélelhárító, 800 légvédelmi eszközt és húszmillió lőszert adott át. Valószínűleg a további szállítmányok az alábbi szárnyasbombákat is tartalmazni fogják:
Petr Fiala cseh miniszterelnök miután visszatért Kijevből lengyel és szlovén kollégáival, kijelentette, hogy Ukrajnának jelenleg még több fegyverre van szüksége:
„Az oroszok nagy túlerőben vannak, és az ukránoknak most elsősorban légvédelmi rakéták és tankelhárító lövedékek, páncéltörők kellenek. Ha ezekkel Ukrajna rendelkezni fog, képes lesz megvédeni magát”.
Közeledett egymáshoz az orosz és ukrán álláspont, de messze lehet még a megállapodás
Oroszország jóval békülékenyebb hangot ütött meg a tárgyalások és kommunikációja során, mint korábban. A Magyar Távirati Iroda szemléje szerint. Vlagyimir Megyinszkij orosz elnöki tanácsadó elmondta,
„Nekünk békés, szabad és független Ukrajnára van szükségünk, amely semleges – nem tagja katonai tömböknek, nem tagja a NATO-nak, olyan ország, amely a barátunk, amellyel közösen építjük a kapcsolatainkat és a jövőnket, és amely nem hídfőállása az országunk elleni katonai és gazdasági támadásnak”
A követelések között immár nem szerepel az ukrán hadsereg teljes leszerelése, Megyinszkij szerint Ukrajna osztrák vagy svéd típusú demilitarizált államot akar, amelyben önálló hadserege és flottája lenne. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov megerősítette, hogy a demilitarizált állam osztrák vagy svéd típusú változatáról folynak a tárgyalások Kijevvel, amit lehetséges kompromisszumnak nevezett.
Mindazonáltal továbbra is fontosnak tartják a „nácitlanítást”, ami Ukrajna megszállásának eddig is sokat hangoztatott ürügye volt Oroszország kormánya részéről. Úgyszintén fontosnak tartotta megjegyezni, hogy követelik a Krím Oroszországhoz tartozásának elismerését, és a donbaszi miniállamok sorsának „rendezését”.
„Megértjük partnereink arra irányuló törekvését, hogy kezdeményező felei legyenek a tárgyalási folyamatnak. Tőlük származnak a svéd vagy az osztrák típusú semlegességi modellekről szóló kijelentések. Ukrajna azonban most nyílt háborúban áll Oroszországgal, ezért a modell csakis ukrán lehet, és csakis jogilag szavatolt biztonsági garanciákkal együtt lehet róla szó”
– nyilatkozta az Ukrajinszkaja Pravdának Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a Moszkvával tárgyaló ukrán küldöttség tagja, utalva, hogy Ausztria a második világháború után a szovjet hadsereg kivonulásának zálogaként vállalta mai napig tartó katonai függetlenségét. Nincs is az országban idegen bázis azóta se, pedig fájt volna rá a foga a NATO-nak.
Podoljak szerint valódi garanciákat akarnak, „[e]z pedig azt jelenti, hogy a garanciák aláírói nem állnak félre egy Ukrajna elleni támadás esetén, mint most, hanem aktívan részt vesznek Ukrajna oldalán a konfliktusban, és hivatalosan is biztosítják számunkra a szükséges mennyiségű fegyver azonnali szállítását”. Azt is szeretnék elérni, hogy a szerződő felek garantálják az ukrán légtér lezárását az ország esetleges megtámadása esetén, mint ahogy jelenleg nem teszi a NATO – mivel nem kívánja kirobbantani az orosz légierővel való valószínű konfliktus útján a potenciálisan végzetes harmadik világháborút.
Az Európa Tanács pedig kizárta soraiból Oroszországot. Orosz tisztviselők ezzel kapcsolatban közölték, hogy ők egyébként is ki akartak lépni, mert nem tartják kielégítőnek a Tanács működését, ami eddig is számos alkalommal kritizálta az Ukrajna elleni agressziót.
A magyarországi ipar zászlóshajója és a régió gazdasága is megfenekelhet a háború miatt
Az autóipar a hosszú ellátási láncoknak köszönhetően különösen kitett a nemzetközi, vagy akár a helyi válságokra, melyek a különböző alkatrészeket gyártó termelési kapacitásokat érintik. Láthattuk ezt a csiphiány esetében, vagy a koronavírus-járvány miatt visszaeső kereskedelem miatti, számos kisebb-nagyobb alkatrészt érintő hiányban.
Ukrajnában pedig történetesen az európai autóipar által felhasznált kábelkorbácsok jelentős részét gyártják, a háború miatti gyárleállások és termelés-visszaesés pedig a magyarországi autóipart is érzékenyen érintheti
– figyelmeztet a Napi. A lapnak nyilatkozó egyik nagyobb, villamos kábelkorbácsokat gyártó cég illetékese elmondta, hogy cégük öt helyen is gyártja ezeket az alkatrészeket Ukrajnában, de jelenleg a gyárak elérhetetlenek, nemhogy szállítmányok érkeznének. A háború nemcsak a termelőegységeket fogja vissza, de logisztikai szempontból is szinte megoldhatatlan feladatot jelent, hogy a szállítmányozási infrastruktúrára – vasutakra, közutakra – a katonai használat, valamint a civilek menekítése és a lakosság ellátása is komoly terheket ró.
„A 2010-es évek elejétől kezdve több nagy beszállító is a kelet-közép-európai régióból Ukrajnába telepítette át a kábelkorbács-termelést, mivel ezeket a nagy élőmunkaigényű és alacsony hozzáadott értéktartalmú termékeket ott olcsóbban lehet előállítani. 2013-ban amikor az oroszok megtámadták a Krím félszigetet, akkor egy-két befektető megtorpant, de mivel ezek az üzemek Közép- és Nyugat-Ukrajnában, illetve a kijevi régióban vannak, a cégek nagy része vállalta a politikai kockázatot és nem hozta ki onnan a termelést. Most már mindhiába” – magyarázta a lapnak Kozma Zsolt, a Munkástanácsok Fém-Gép ágazatának elnöke.
A lap szerint a modern autókba kerülő, akár egyenként több kilométernyi kábelkötegek 30-40 százalékát szállítják Ukrajnából az európai gyárakba, melyek közül több esetében már most is érzékelhető a hiány. Az ipari termelésben jellemző hosszú ellátási láncok sérülékenységéről itt írtunk bővebben.
A MASZOL pedig arról ír, hogy az ukrajnai háború a román gazdaság növekedését is jelentősen fékezheti, akár recesszióba is fordíthatja – bár azt már korábbi elemzések alapján is láthattuk, hogy mind a szűkebb, mind a tágabb régió jelentős gazdasági hátrányokat szenved a szomszédban zajló háború miatt. Minél közelebb van – akár fizikai szempontból – az adott ország Ukrajnához, potenciálisan annál súlyosabbak a károk a szoros gazdasági kapcsolatok miatt.
Az orosz gazdaság – mint a támadó gazdasága – a háborús költségek és a szankciók miatt nehezen felmérhető károkat szenved. Az MTI szerint Szergej Gurijev közgazdász, az orosz kormány 2013-ban Franciaországba menekült volt gazdasági tanácsadója szerint az orosz gazdaág 20-30 évet eshet vissza, és Vlagyimir Putyin orosz elnök a saját rezsimjét sodorta veszélybe Ukrajna megtámadásával.
Ukrajnából eközben egyre aggasztóbb hírek érkeznek.
A Rada bejelentette a gazdaság átfogó reformját, többek között
- csökkentik az adókat,
- minden szabályozást eltávolítanak (jelentsen ez bármit is),
- rendezik a finanszírozáshoz való hozzáférést,
- és liberalizálják a munkaügyi kapcsolatokat.
Az ilyen jellegű ígéretek általában a gazdaság radikális liberalizációját jelentik, ami elsősorban a tőke – esetünkben vélhetően a külföldi tőke – érdekeit szolgálják az adott ország dolgozóival szemben.
Ha másnak nem, az európai széniparnak még jót tehet a háború
A Climate Home News szerint egyre több európai ország hosszabbítja meg a szénhasználatra vonatkozó terveit a háború és az Oroszország elleni szankciók hatására. A villamos energiatermelésben sok ország tervezte középtávon földgázzal kiváltani a szenet, a kontinens azonban erősen függ az orosz földgáztól, amit számos ország igyekszik kiváltani.
A CHN szerint Csehország, Bulgária, Románia, Olaszország és Németország jelezte, hogy rövid távon növelnék szénfelhasználásukat.
Václav Bartuška, a cseh kormány energiabiztonsági bizottsági tagja elmondta,
„átmeneti as szén szerepe, amit reméltünk hogy az évtized végéig ki tudunk vezetni az energiamixünkből. De tovább fog maradni. Szükségünk lesz rá, míg nem találunk alternatív forrásokat. Addig még a legzöldebb kormányzat sem fogja kivezetni a szenet.”
Bulgáriában elvetik egy nagy gázerőmű tervét, és a szenet legalább addig megtartják, míg nem építenek két új atomerőművi blokkot (melyek bizonyára nem orosz technológiával készülnek. Romániában és Németországban nem nyitnak új bányákat, de a jelenlegiek kitermelését növelni fogják valószínűleg, és utóbbi országban továbbra is készenlétben tartják a korábban leszerelésre ítélt szénerőműveket. Olaszország pedig a háború kitörése után bejelentette korábban bezárt széntüzelésű erőművei újranyitását.
Putyin kóstolgatja az oligarchákat és a külföldi oroszokat, miközben rendőrsége ébersége továbbra sem lankad
Vlagyimir Putyin a tévében szólt a néphez, aminek során a diverzáns és idegenszívű oroszok veszélyére is kitért. Mint kifejtette, problémásnak találja azokat akik Oroszországban keresnek pénzt, de külföldön élnek nemcsak fizikai, de tudati értelemben is.
Putin: „They are trying to bet on a so-called fifth column, on traitors of the nation, on those who earn money here but live over there. And live there not just in a geographic sense, but in their minds and their consciousness which is that of slaves.”
— max seddon (@maxseddon) March 16, 2022
Oroszország elnökének szavait lehet értelmezni a külföldön élő orosz oligarchák elleni kirohanásként is, ami kézenfekvő lenne a társadalom széles rétegeit sanyargató gazdasági helyzet fényében, mindazonáltal finoman beszólt a „nyugatos” oroszok valamennyiének is.
Az elnök kitért arra is, hogy a gazdasági és technológiai szankciók véleménye szerint nem fogják komolyan megreccsenteni az orosz gazdaságot, és noha átmenetileg növekedhet a munkanélküliség és visszaeshet a gazdaság, urai a helyzetnek.
Moszkvában pedig letartóztattak egy embert, aki csillagocskákat rajzolt egy papírra és azzal tüntetett:
Több, mint hárommilió ember hagyta el eddig Ukrajnát
Az ENSZ menekültügyi főbiztossága szerint eddig hárommilióan hagyták el Ukrajnát, és kétmillióan kényszerültek az országon belül elhagyni lakhelyüket. Számuk a háborúval még milliókkal nőhet.
3 million refugees have fled Ukraine
More than 2 million are displaced inside the country
Millions more may flee if the war continues pic.twitter.com/6fU5QRNY4n
— UNHCR, the UN Refugee Agency (@Refugees) March 16, 2022
A segélyszervezetek sátrai továbbra is működnek a Nyugati és Keleti Pályaudvarokon, ahová a szervezetek továbbra is várják az adományokat és az önkénteseket, de aki a segítésen gondolkodik a legjobbat akkor teszi, ha előre tájékozódik a szervezetektől, hogy mire van szükségük.
Hogyan lehet Magyarországról segíteni?
A magyarországi társadalom látható része mozdult meg a menekültek segítésére úgy a határ mellett mint más településeken és a fővárosban, példás szolidaritásról tanúbizonyságot téve, ami a kormány hosszú évek óta tartó menekültellenes kampánya után nem kis szó – igaz, ezúttal a kormány is a menekültek megsegítése mellett foglal állást.
Összefoglalónkban összeszedtünk néhány módot, ahogy a menekülteken segíteni lehet.
A legjobb, ha valamilyen szervezeten keresztül nyújtunk segítséget, legyen szó tárgyi vagy immateriális segítségről, például tolmácsolásról vagy szállásadásról. A szervezetek ugyanis fel tudják mérni, milyen erőforrásokra van szükségük, és mivel rendelkeznek.
Így érdemes nézni a következő felületeket:
- Migration Aid – a Facebook oldalukon rendszeresen közzéteszik az aktuális helyzetjelentést, valamint hogy épp mire van szükségük. Oldalukon megtalálható a telefonszámuk is.
- A Budapest Bike Maffia és az Age of Hope Alapítvány szintén naponta közzéteszi, mire van szükség. Jelenleg tábori ágyakat kérnek.
- A települési önkormányzatok online felületei, Facebook-oldalai – a határmenti települések, mint például Záhony vagy Fényeslitke, közzéteszik felhívásaikat, hogy mire van szükségük a menekülők ellátásához. Ugyanígy országszerte számos önkormányzat írja ki, hogy milyen segítségre van szükségük akár helyben berendezett humanitárius központjaikhoz, akár hogy a határra küldjék.
- Egyházi szervezetek – többek között a Mazsihisz, az EMIH, a Magyar Református Szeretetszolgálat és a Máltai Szeretetszolgálat is részt vesz a menekülők segítésében, velük is felveheti a kapcsolatot, aki segítséget ajánlana.
- Ezen az oldalon magyarul, ukránul és angolul találhatnak hasznos információkat a menekülők.
- De ha valaki egyszerűen kimegy a Keleti vagy a Nyugati pályaudvarra beszélgetni, segíteni helyben az érkezőket, az is hatalmas segítségnyújtás, és a helyben dolgozó segítők bizonyára meg tudják mondani, milyen tárgyi vagy nem tárgyi segítségre van szükségük.
