Törökország első számú ellenzéki Köztársasági Néppártjának (CHP) vezetője csütörtökön megesküdött, hogy békét hoz az ország kurdjainak, és bejelentette pártja elveit az ország több évtizedes problémájának megoldására.
Kılıçdaroğlu, a CHP vezetője ritka látogatásra érkezett az ország délkeleti, kurd többségű Diyabakır tartományba, amelyet ő „megbékélési körútnak” nevezett, fenti szavai is itt hangzottak el.
Elismerve, hogy Törökország kurdjai „sokat szenvedtek”, Kılıçdaroğlu azt mondta, hogy az országnak „nyugalomra van szüksége, bármi áron”.
Kılıçdaroğlu azt mondta, hogy az országban egyetlen politikai pártot sem szabad bezárni, nyilvánvalóan a kurdbarát Népi Demokratikus Pártra (HDP) utalva.
Ahogyan arról mi is többször beszámoltunk, a HDP-t, Törökország harmadik legnagyobb pártját a PKK-val való állítólagos kapcsolatai miatt be akarja tiltani a jelenlegi rezsim. A párt tagadja a vádakat. A HDP elleni eljárás az ellenzéki párt ellen évek óta tartó üldözés része, amelynek során több ezer tagját állították bíróság elé főként terrorizmussal kapcsolatos vádakkal.
A koncepciós per tavaly márciusban kezdődött, és a vád szerint a HDP a terrorszervezetként számon tartott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) legális szárnyaként működik Törökországban; valamint a 2014-ben az Észak-Szíriában, a szír-török határhoz közeli, Rojava népállambeli Kobáni város ostromakor kitört, egyes források szerint 53 halálos áldozattal járó zavargásokért teszi felelőssé a kurd pártot.
A per egy pontjánt meghallgatták a HDP korábbi vezetőjét, a 108 vádlott egyikét, Selahattin Demirtaşt is, aki a bíróság előtt azt mondta, a per nem más, mint „politikai bosszú” a HDP ellen. Majd utalt arra is: hamarosan nem a HDP lesz a vádlottak padján, hanem Recep Tayyip Erdoğan pártja a kormányzó AKP (Igazság és Haladás Pártja) és koalíciós partnere, az ultranacionalista MHP (Nemzeti Mozgalom Pártja).
Demirtaş akkori meghallgatását felfüggesztették, miután a volt pártelnök azzal vádolta meg a bíróságot, hogy szándékosan félrefordították az Emberi Jogok Európai Bíróságának novemberi döntéséről szóló szöveget, amely egyértelműen úgy fogalmazott, hogy Törökország törvényellenesen tartja őt börtönben.
Ahogy azt Billay Gábor szerzőnk elemző cikkében is kifejtette, a 2016-ban, a sikertelen katonai puccs után bevezetett szükségállapotot – amely elsősorban azt jelentette, hogy Erdoğan a parlament beleegyezése nélkül hozhatott döntéseket – az államfő arra használta fel, hogy börtönbe zárhassa a HDP elnökségét.
Ekkor tartóztatták le, többek között, a párt akkori két társelnökét, Selahattin Demirtaşt és Figen Yüksekdağt is, terrorizmus vádjával. A két politikus azóta is börtönben van, a tárgyalásuk nem nagyon halad. Eddig csak két vádpontban hirdettek ítéletet Demirtaş ellen, a többit négy éve folyamatosan halasztják.
A 2019-es helyhatósági választásokon a HDP politikusai összesen hatvanöt településen nyertek, mára azonban már csak hat polgármesterük maradt. A többi helyen a kormány terrorizmus vádjával egyszerűen eltávolította a kurd politikusokat pozícióikból, helyükre pedig saját embereit ültette.
(Ahval News)
