A Mérce hétköznapokon két, hétvégén napi egy összefoglalóval jelentkezik az ukrajnai háborúról. Ez a március 10-i nap esti összefoglalója. A korábbi összefoglalóinkat itt találod.
Mariupol egyre jobban hasonlít a pokolra, Kijev ostromra készül
A stratégiailag fontos, Azovi-tenger partján fekvő kikötővárost továbbra is ostromgyűrűben tartja az orosz hadsereg, a közművek pedig idestova egy hete nem működnek. Petro Andrjuscsenko, a városi tanács tagja szerint Mariupolt folyamatos tüzérségi támadás alatt tartják, bár a kommunikációs nehézségek miatt nem egyszerű megbízható információkhoz jutni.
Számításai szerint az ostromnak eddig 1 200 áldozata lehet, de nehéz megállapítani, hányan rekedhettek a romok alatt.
Az elektromos áram, víz, gáz és telefon nélkül maradt város 2 500 kórházi férőhelye betelt, és már egy tömegsírt is megástak – noha az utcán fekvő halottakat egyelőre túl veszélyes begyűjteni.
A fertőzésveszélyt szerencsére csökkenti, a túlélést azonban megnehezíti a hideg idő. Az orosz hadsereg szerint ezzel szemben ők nem támadnak civileket – miközben azzal is vádolják a város védőit, hogy élő pajzsként használják a lakosságot. Andrjuscsenko szerint az orosz hadsereg szánt szándékkal lövi az utat, amin a lakosságot evakuálnák.
Szergej Orlov alpolgármester szerint a körülmények „középkoriak”, és a lakosok egymásnak esnek némi élelem vagy üzemanyag reményében. A boltokat és a patikákat már napokkal ezelőtt kifosztották.
Kijev boxbajnokból vált polgármestere, Vitalij Klicsko elmondta, a város vezetése továbbra is dolgozik a közműellátás folyamatosságának biztosításán.
Klicsko azt is közölte, hogy fennáll az orosz megszállás veszélye, ezért a katonaság folytatja a főváros megerődítését. Kijelentette, hogy Kijev biztosítja védői ellátmányát is.
A Kijev melletti Brovariban az ukrán hadsereg megtámadott egy orosz menetoszlopot, ez azonban összességében csak kevésbé csökkenti a városra nehezedő katonai nyomást.
Klicsko szerint a város lakosságának felét sikerült evakuálni az elmúlt két hétben, ami az ukrán vasút leterheltségéhez és a fővárost érő támadásokhoz képest hatalmas teljesítmény.
A kijevi filharmonikusok a nap folyamán szabadtéri koncertet adtak a városlakók moráljának növelésére.
Kadirov csecsen harcosai pedig a csapatok megkérdőjelezhető harcértékéből kifolyólag jobb híján a nácitlanítás jelszava alatt folytatják a martalóckodást és a civil lakosság terrorizálását.Music as resistance: Kyiv’s orchestra plays on https://t.co/vmNPb3FSfZ
— The Washington Post (@washingtonpost) March 10, 2022
Az ország számos részében készülnek ugyanakkor a megszállók érkezésére, az alábbi képen ungvári lakosok alapkiképzése látható.Kadyrov: „Chechen SOF under the leadership of the dear BROTHER commander Hussein Mezhidov continue their glorious campaign against the nationalist groups in Ukraine. Neither heavy fire from small arms, nor mortars, and even vaunted bayraktars can slow down their advance.” pic.twitter.com/aFtEmR1Gio
— WarMaps (@maps_ukraine) March 10, 2022
Nem jutott megegyezésre Törökországban az ukrán és az orosz külügyminiszter
Többen is nagy reményekkel tekintettek Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és ukrán kollégája, Dmitro Kuleba antalyai találkozójához. A háború kitörése óta nem találkoztak az országok ilyen magasrangú vezetői, és az előzetes várakozások szerint többek között humanitárius folyosókról és esetleges tűzszünetekről állapodhattak volna meg, de a konfliktus lezárásához is közelebb kerülhettek volna a felek.
Az esemény házigazdája, Recep Tayyip Erdoğan, Törökország elnöke is nagy reményeket fűzött a találkozóhoz, hisz országa számára mind Ukrajna, mind Oroszország fontos partner, elsősorban az élelmiszerimport és a turizmus miatt. A témában megjelent elemzésünk itt olvasható.
Ehhez képest nemhogy nem sikerült megállapodni nagyjából semmiben, de kommunikációjukkal azt is megerősítették, hogy nem kíván egyik fél sem engedményeket tenni a másiknak.
A HVG beszámolója szerint Lavrov többek között kategorikusan tagadta, hogy Oroszország megtámadta volna Ukrajnát, kifejtette hogy az ukránok élő pajzsként használják a civileket, egyszersmind szánalmas felháborodásnak titulálta az ukránok panaszait, miszerint az orosz hadsereg lebombázott egy gyerekkórházat Mariupolban.
Az esemény konstruktív jellegét jól példázza, hogy a Reuters tudósítása szerint Kuleba a találkozó után közölte, hogy nem sikerült megállapodni a 24 órás tűzszünetben, ami biztosíthatná a napok óta hevesen támadott Mariupol evakuálását. Lavrov szerint ez már csak azért sem sikerült, mert a kérdésről szó sem esett a találkozón.
Noam Chomsky: „az összeütközés halálos ítélet fajunkra. Nem lesznek győztesek. Nem tagadható és nem hagyható figyelmen kívül: az emberi történelem fordulópontjához érkeztünk.”
C. J. Polychroniou interjújának fordítása csütörtök reggel jelent meg a Mércén, ide kattintva olvasható.
Oroszország válasza a külföldi szankciókra: exporttilalom
Miután számos ország jelezte, hogy szankciókat vezet be Oroszország ellen és több orosz exporttermék, így többek között nyersanyagok, energiahordozók importját tiltja be vagy csökkenti, Oroszország válaszul önként tiltotta meg több termékcsoport exportját, így például a gépkocsikét is 2022. végéig.
A BBC összeállítása szerint 2022. végéig vezetett be Oroszország exporttilalmat többek között közlekedési és telekommunikációs eszközökre, egészségügyi termékekre, mezőgazdasági eszközökre és légitechnikára is. A tágabb körű korlátozások 48 országot, többek között az Egyesült Államokat és az Európai Unió tagországait.
Oroszország emellett betiltotta a gabonafélék exportját is, ami vonatkozik az Eurázsiai Gazdasági Unió országaira is.
Vlagyimir Putyin elnök ugyanakkor bejelentette, hogy Oroszország továbbra is teljesíti energiaexport-kötelezettségeit, még a „barátságtalan” államok irányába is. Ezek közé tartoznak az Európai Unió országai, így például Magyarország is.
A Kreml mérlegeli továbbá hogy korlátozza a külföldi hajók kikötését az orosz kikötőkben, válaszul a hasonló, nyugati intézkedésekre. Oroszország emellett megkezdte az előkészítését az országból kivonult nyugati cégek helyi érdekeltségeinek államosítására is. Ezzel többek között nyugati bányavállalatok, ipari cégek helyi leányvállalatai kerülhetnek állami kézbe, de a Lada kocsikat gyártó, jelenleg még a francia Renault tulajdonában álló, nagy múltú AvtoVAZ is ismét állami céggé válhat.
Az alább egy – nem teljes – összeállítás látható a cégekről, melyek eddig felfüggesztették működésüket a háború miatt Oroszországban.
Kiegészítésként szolgálhat az alábbi, még mindig nem teljes összeállítás:
Dmitrij Medvegyev miniszterelnök kifejtette, hogy
„az orosz kormány már dolgozik a részleteken, beleértve a külföldi szervezetek elleni csődeljárást és államosítást. Az idegen vállalatoknak meg kell érteniük, hogy nehéz lesz visszatérni a piacainkra.”
Oroszország rohamléptekkel készül az önellátásra a nem létfontosságú cikkek piacán is.
Wow. There are now reports that the sewing factory „Bolshevichka” („Bolshevik woman”) will dust off its Soviet-era equipment and begin producing jeans now that companies like Levi’s have left the Russian market. Is this real or am I dreaming? https://t.co/QJMxPyaZsZ
— Julia Ioffe (@juliaioffe) March 10, 2022
Magyarország következő elnöke kritikus hangot ütött meg Oroszországgal szemben, ellenzéki pénzember a szorítóban
Novák Katalin, akit nem nagy meglepetésre ma Magyarország következő köztársasági elnökének választott a fideszes kétharmad (egyéb szélsőjobboldali pártok képviselőinek teljesen felesleges támogatásával), nyíltan kikelt az orosz agresszió ellen, ami újfent világosan mutatja a Fidesz külpolitikai irányváltását.
Áder János leköszönõ köztársasági elnök gratulál Novák Katalin megválasztott köztársasági elnöknek az Országgyûlés plenáris ülésén 2022. március 10-én. A kormányzó Fidesz-KDNP államfõjelöltjét az Országgyûlés 137 igen szavazattal választotta meg Magyarország hatodik köztársasági elnökévé a rendszerváltás után.
MTI/Koszticsák Szilárd
Novák beszédében az Oroszország által indított háborút „védhetetlennek és megmagyarázhatatlannak” nevezte. Míg a háború kezdetén a kormánypárt(ok) csak óvatosabban kritizálták Oroszországot – ha egyáltalán – az elmúlt napokban egyre erősebbek az agressziót teljes mellszélességgel elítélő hangok.
Lehoczki Noémi: Novák Katalin beszéde bizonyítja, hogy a kormány Putyin-barát politikája árthat a Fidesznek a választáson
„Az elmúlt tizenkét nap tapasztalata azt mutatja, hogy hatékony ellenzék hiányában nincs az a balsors, ami önmagában rombolná a Fidesz presztízsét. Mégis tény: az ellenzék állítása ezúttal egyenesebb, világosabb és közérthetőbb, miközben a Fidesznek bőven van miért magyarázkodnia.” Kollégánk elemzése teljes terjedelmében itt olvasható.Ugyanakkor az is benne foglaltatik, hogy Magyarország nem küld katonákat és fegyvereket a háborús területre, de segítséget nyújt a menekülteknek és támogatja az Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdését. A teljes nyilatkozat itt érhető el.
Noha az orosz gáz továbbra is jön Magyarországra, az ára jelentősen növekedett. Így a napjainkban leginkább az ellenzék anyagi és erkölcsi támogatásáról ismert Bige László milliárdos műtrágyagyára is leállni kényszerül, hasonlóan számos európai műtrágya-termelőhöz, ugyanis a műtrágyagyártáshoz földgázra van szükség.
A Magyarországon felhasznált műtrágya 60 százalékát a Nitrogénművek termeli, így bizonyára érezhető lesz a piacon a termelő akárcsak időleges kiesése, és kétségtelenül megérződik majd az élelmiszer árán is. Magyarország néhány napja betiltotta a gabonaexportot a várható globális hiány miatt. Az ukrán és az orosz termelés várható csökkenése és az exporttilalmak miatt elsősorban a globális Dél szegény és élelmiszerimportra szoruló országaiban fennáll az éhínség veszélye. Részletek korábbi cikkünkben.
A háború miatt nemcsak a gáz, de a nyersolaj is egyre drágább. Magyarországon marad az üzemanyagokra vonatkozó árstop, de ha nem így lenne, a Telex cikke szerint egy liter benzin 640, a dízel 717 forint lenne. Több kisebb benzinkút bezárni kényszerült a magas üzemanyagárak miatt, Hernádi Zsolt MOL-vezér szerint azonban nincs hiány, csak logisztikai fennakadások. Ennek ellenére voltak benzinkutak, ahol komoly sorok alakultak ki, miután a vásárlók attól féltek, hogy elfogy a nafta.
Töretlen a menekülők áradata, Oroszországban újabb tüntetések várhatók
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint továbbra is tömegesen hagyják el az emberek Ukrajnát, miután tegnap átlépte a menekültek száma a kétmilliót.
„I never thought I would have to leave my home. That I would have to flee just to save my life.”
Valentina is among more than 2 million refugees from Ukraine.
She found safety after an arduous journey with her daughter, sister and baby nephew. https://t.co/ZoH3rm1Y9X
— UNHCR, the UN Refugee Agency (@Refugees) March 10, 2022
Az Ukrajnát elhagyók mellett rengetegen keresnek menedéket az országon belül, elsősorban a nyugati országrészekben, így például Lviv városában, ahol eddig idestova kétszázezer menekült érkezett, és több százezres lehet azok nagyságrendje, akik csak áthaladtak a városon.
За 2 тижні війни Львів прийняв майже 200 тисяч вимушено переміщених осіб
До Львова щодня прибувають десятки тисяч вимушено переміщених осіб, які змушені були залишити свої домівки через війну. Першими їх зустрічають волонтери на залізничному вокзалі міста: налагоджено безкоштовне гаряче харчування та безкоштовний транспорт для тих, які вирішили прямувати далі.
Тимчасові прихистки для них тут вже облаштували у 440 установах освіти і культури та у 85 релігійних організаціях. Також чимало приватних закладів переобладнали свої приміщення, щоб надати людям прихисток. Тимчасові прихистки облаштували у 440 установах освіти і культури та у 85 релігійних організаціях. Це окрім приватних ініціатив, власники яких переоблаштували свої фотостудії, кабінети, спортивні зали щоб надати тимчасове житло людям, які все прибувають….
Oroszországban pedig újabb tüntetések várhatók, a háború – és Putyin rendszerének – ellenzői vasárnapra országszerte tüntetéseket hirdettek.
Az alábbi térképen látszik, hogy tegnapig egyes városokban hány embert tartóztattak le háborúellenes megmozdulások miatt.
More than 13,000 people have been arrested in antiwar protests in Russia since its invasion of Ukraine began on Feb. 24. While the majority of arrests have taken place in Moscow and St. Petersburg, protesters have been detained in more than 150 cities. https://t.co/PsuW0Wbg9a
— The New York Times (@nytimes) March 9, 2022
Magyarországon szerda estére a Greenpeace szervezett tüntetést, melynek keretében fáklyás aktivisták formáltak hatalmas békejelet a Hősök terén. Az eseményen jelen volt tudósítónk is, beszámolónk itt olvasható.
A Magyarországra érkezett menekülők ellátása továbbra is folyamatos úgy Budapesten mint vidéken, azonban mivel az állam nem vállal megfelelő mértékben szerepet, a feladatot jelentős mértékben civil és egyházi szervezeteknek kell ellátniuk.
Hogyan lehet Magyarországról segíteni?
A magyarországi társadalom látható része mozdult meg a menekültek segítésére úgy a határ mellett mint más településeken és a fővárosban, példás szolidaritásról tanúbizonyságot téve, ami a kormány hosszú évek óta tartó menekültellenes kampánya után nem kis szó – igaz, ezúttal a kormány is a menekültek megsegítése mellett foglal állást.
Összefoglalónkban összeszedtünk néhány módot, ahogy a menekülteken segíteni lehet.
A legjobb, ha valamilyen szervezeten keresztül nyújtunk segítséget, legyen szó tárgyi vagy immateriális segítségről, például tolmácsolásról vagy szállásadásról. A szervezetek ugyanis fel tudják mérni, milyen erőforrásokra van szükségük, és mivel rendelkeznek.
Így érdemes nézni a következő felületeket:
- Migration Aid – a Facebook oldalukon rendszeresen közzéteszik az aktuális helyzetjelentést, valamint hogy épp mire van szükségük. Oldalukon megtalálható a telefonszámuk is.
- A Budapest Bike Maffia és az Age of Hope Alapítvány szintén naponta közzéteszi, mire van szükség. Jelenleg tábori ágyakat kérnek.
- A települési önkormányzatok online felületei, Facebook-oldalai – a határmenti települések, mint például Záhony vagy Fényeslitke, közzéteszik felhívásaikat, hogy mire van szükségük a menekülők ellátásához. Ugyanígy országszerte számos önkormányzat írja ki, hogy milyen segítségre van szükségük akár helyben berendezett humanitárius központjaikhoz, akár hogy a határra küldjék.
- Egyházi szervezetek – többek között a Mazsihisz, az EMIH, a Magyar Református Szeretetszolgálat és a Máltai Szeretetszolgálat is részt vesz a menekülők segítésében, velük is felveheti a kapcsolatot, aki segítséget ajánlana.
- Ezen az oldalon magyarul, ukránul és angolul találhatnak hasznos információkat a menekülők.
- De ha valaki egyszerűen kimegy a Keleti vagy a Nyugati pályaudvarra beszélgetni, segíteni helyben az érkezőket, az is hatalmas segítségnyújtás, és a helyben dolgozó segítők bizonyára meg tudják mondani, milyen tárgyi vagy nem tárgyi segítségre van szükségük.
