Orbán Viktor egy teljes hónap kihagyás után adott miniszterelnöki interjút a Kossuth rádióban. A tél végi hideg reggeleken fájóan hiányzó formátum a régi: alákérdezések és nagy egyetértés a felek között, súrlódásmentes napindító kormányzati tartalom. Nem mellesleg az elmúlt időkben ez a kormányzat egyik legfontosabb nyilvánossági fóruma is egyben, nem egyszer itt jelent be Orbán Viktor fontos intézkedéseket, vázolja fel a kormány tervét a következő hetekre. A tavaszi visszatérés oka a háború, szó volt ma menekült, külpolitikai, belpolitikai és gazdasági kérdésekről is az adásban.
A miniszterelnök szerint már most komoly humanitárius válság alakult ki a határon. Orbán Viktor megköszönte minden önkéntes munkáját, elmondása szerint szükséget támaszt jelentenek az állami szervek számára.
„Az emberséget a civilek és az egyházi szervezetek tudják megadni”
Persze adja magát a kérdés, hogy vajon az állami szervek maguktól miért nem képesek emberségre, vagy arra, hogy ellássák a feladataikat?
Természetesen ilyen kérdés nem hangzott el ma reggel, úgyhogy a kormányfő a menekültekkel folytatta. Ők két csoportra oszthatók jelenleg szerinte: vannak a magyarok és ukránok, nekik menedéket kell adnunk, és vannak a harmadik országbeliek, indiaiak, nigériaiak, kínaiak, leginkább diákok Kijevből. Gyorsan megnyugtatott minden hallgatót a miniszterelnök: nekik nem kell menedéket adnunk, ők minél hamarabb haza lesznek reptetve. Már ha persze egyáltalán eljutnak idáig, ugyanis, ahogy arról már korábban beszámoltunk, a harmadik országból származó menekülteket az ukrán hatóságok sok eseteben nehezebben, nagyobb várakozási idővel engedik fel a vonatokra, katonák pályaudvarokon pedig külön sort állítanak fel az ukrán és nem-ukrán állampolgárságú menekülők számára. De legalább rájuk is menekültként hivatkozott a magyar kormányfő, ez is nagy előrelépés a kormányzati kommunikációban.
Orbán Viktor szerint tehát valódi feladata a kormánynak az első csoporttal van. A különböző jelentések szerint azonban közülük csak egy töredék akar Magyarországon maradni, az ideérkezők 70-80 százaléka tovább tervez menni nyugatra. Akik itt maradnak, azokat a kormányfő szerint kötelességünk ellátni: szállást, ételt, sok esetben oltás kell nekik adni, egy-két hónap elteltével az itt maradó gyerekeket pedig be kell vezetni a magyar közoktatásba.
Segítséget azonban csupán három hónapig tud nyújtani a magyar állam a háború elől menekülőknek, hisz ennyit nyújt a magyaroknak is.
Itt valószínűleg az álláskeresési-járadék időtartamára gondolt a miniszerelnök, amely egész Európában idehaza a legrövidebb. A három hónap türelmi idő után a Orbán szerint az ide érkezőknek is el kell foglalniuk a helyüket a munkában, akár például a közmunkában.
A menekültek után Orbán Viktor a külpolitikai kérdésekre tért rá. Meglátása szerint (és némileg az orosz álláspont felé hajolva) a konfliktus, amely sajnos háborúba torkollott, Ukrajna semlegességéről szól. Ezt a kérdést minél hamarabb rendezni kell, Magyarország elemi érdeke, hogy ne legyen háború. Az orosz agresszió elítélését ezúttal teljesen mellőzte a miniszterelnök, de kijelentette, hogy Magyarországnak muszáj semlegesnek maradnia, továbbá, hogy a nyugathoz tartozunk, velük egységnek kell lennünk most, akkor is, ha nem értünk egyet velük (például a szankciók kapcsán).
A miniszterelnök rámutatott arra is, hogy a háborúnak komoly hosszútávú politikai következményei is lesznek, átrajzolhatja egész Európa hatalmi dinamikáját. Különösen fontosnak érzi a német külpolitikában zajló változásokat:
„A német fegyverkezés nagy jelentőségű, hamarosan egy másik Európában fogunk élni. Németország eddig nem a gazdaságának megfelelő hadsereget tartott fent , ezért Európának Amerikára volt szüksége a biztonságpolitikában, ez fog most gyökeresen megváltozni.”
Ezzel párhuzamosan Magyarországnak is készen kell állnia önmaga megvédésére a kormányfő szerint, néhány éve emiatt kezdünk haderőfejlesztésbe. Orbán a kérdés kapcsán igyekezett kicsit a politikai ellenfeleit is rossz fényben feltüntetni, szerint a haderőfejlesztés az elmúlt években baloldali össztűz alatt volt, de milyen jó, hogy nem hallgatott a kormány az ellenzékre ebben a kérdésben sem.
A biztosan betonkeménnyé gyúrt haderőnk ellenére sem szeretne azonban semmilyen szempontból háborúba sodorni Magyarországot a kormány (szerencsére), Orbán szerint a legfontosabb a „stratégiai nyugalom”. Itt is a baloldal az elsőszámú akadálya a higgadt kormányzásnak a miniszterelnök szerint:
„A baloldal a háború oldalán áll. Katonákat, de még fegyvert küldeni is veszélyes, célpontát teszi Kárpátalját, és célponttá tesz minket, muszáj kimaradnunk ebből a konfliktusból.”
A rövid kampánybetét után Orbán rátért a gazdasági kérdésekre is, szerint rövid- és középtávú kihívásokkal kell szembenéznünk. Először a szankció miatti károkat kell közvetlenül kezelni, ilyen a Sberbank bedőlése, az embereket és különösen a magyar cégeket kárpótolni kell. A második közvetlen veszély az energiaárak emelkedése. A kormányfő szerin 50-60 százalékos energiaáremelkedés jön, a kormány azonban elkötelezett a rezsicsökkentést megvédése mellett, kerüljön ez bármibe. Harmadik, hogy az enerigaár-válság okozza jelenleg is az infláció felét, így a háború által tovább mélyített energiaár-válság tovább fogja tetézni az amúgy is magas inflációt. Orbán szerint mindezt majd a jegybank fogja tudni kezelni – habár eddig se tette. Középtávon pedig az egész európai gazdasági teljesítmény kisebb lesz a miniszterelnök szerint, újra kell kalkulálni az összes beruházást, de nem tudjuk mekkora a baj, minden attól függ, meddig húzódik el ez a háború, így a kormányfő szerint mindenki érdeke, hogy minél hamarabb véget érjen.
Röviden rátérve a vírushelyzetre Orbán kiemelte, hogy ötödszörre is sikerült legyőznünk a vírust, az élet visszatérhet a normális kerékvágásba, azaz térhetne, ha nem lenne itt a háború. Kérdés lesz-e hatodik hullám, lehet ez az ötödik volt az utolsó, de erre most még senki nem tud garanciát adni. Miniszterelnök szerint azonban (az ezeréves jobboldali retorikát felmondva) az viszont biztos, hogy válságot válság követ a mai világban:
„Nem leszünk dologtalanok.”
