A hat lakhatási szervezetet tömörítő Lakhatási Koalíció kerekasztal-beszélgetésen vitatta meg az ellenzéki összefogás képviselőivel a decemberben kiadott Lakhatási Minimum javaslatcsomagot. A résztvevők a beszélgetés végén szavazással jelezték, hogy kormányra kerülés esetén – bizonyos pontokon kisebb kiegészítésekkel – mely javaslatokat tudnák támogatni.
A szakmai szervezetek nagy sikere, hogy több meghívott képviselő is egyetértett abban, hogy a lakhatást legalább államtitkári szintre emelnék kormányra kerülés esetén.
A Lakhatási Minimumot A Város Mindenkié csoport, az Utcáról Lakásba! Egyesület, a Habitat for Humanity Magyarország, a Periféria Központ és a Városkutatás Kft. szakértői és aktivista csapata készítette el. A javaslatcsomag célja, hogy olyan közpolitikai eszközrendszert ajánljon fel a leendő kormánynak, amellyel a lakhatási válságot enyhíteni tudják.
A javaslatcsomag egyik alapvetése, hogy a lakhatás alapvető jog, ezért az államnak kellene biztosítania a megfelelő minőségű lakhatást minden állampolgár számára.
Ennek érdekében pedig olyan közpolitikai megoldásokat kell bevezetnie és anyagi forrásokat biztosítania az ország vezetőinek, mely ennek a jognak az érvényesülését lehetővé teszi.
Ilyen megoldások közé tartozik például az energiaszegénység felszámolása, az adósságkezelés és a normatív lakhatási támogatás visszavezetése, a hajléktalanságból kivezető utak biztosítása, valamint a szociális bérlakások számának növelése. Továbbá a lakásszegénység csökkentése érdekében szükség lenne az olyan, szakmai civil szervezetek által sikeresen működtetett modellek kiterjesztése, mint például a támogatott lakhatás, vagy az Elsőként Lakhatást programok.
Tordai Bence, a Párbeszéd Magyarországért képviselője az állami lakhatási támogatások belső elosztásának megváltoztatását szorgalmazta. A képviselő szerint legalább fele-fele arányra kellene módosítani a nem célzott lakástámogatások és a szociálisan célzott támogatások arányát.
Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője a hajléktalanság megelőzése és csökkentése kapcsán a szociális védőháló visszaállítását tartja a következő kormányok egyik legfontosabb feladatának. A DK képviselője, Bősz Anett pedig azokat a „második esély”-jellegű intézményeket és programokat teremtené, illetve erősítené meg, amelyek lehetővé teszik, hogy ne a semmibe zuhanjon valaki, ha esetleg elveszíti a lakhatását, munkáját.
A kerekasztal-beszélgetést élőben közvetítette a Mérce, a felvétel itt megtekinthető.
Magyarország lakhatási mutatói folyamatosan romlanak, ahogy azt a Habitat éves lakhatási jelentése is mutatja. A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma ernyőszervezet számolt be az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) kimutatása szerint jelenleg az Unió 27 országából 11-ben a minimálbér több mint 40 százalékát kénytelenek a dolgozók lakbérre fordítani.