„Még a baloldali Simor András is bírálta Róna Pétert”, „A baloldali volt jegybankelnök keményen szidja a baloldal köztársaságielnök-jelöltjét”… Ilyen és ehhez hasonló címek özönlötték el a kormánypropogandát, miután az egységes ellenzék bejelentette, hogy Róna Pétert jelöli köztársasági elnöknek.

A kormányoldal tehát azzal támadja az ellenzéki köztársasági elnökjelöltet, hogy az általuk „baloldalinak” nevezett volt jegybankelnök, Simor András a bejelentés kapcsán „nekiment”. Simor András szerint Róna Péter egy „teljesen erkölcstelen figura” és a többi budapesti üzletember sincs jó véleménnyel róla. Az erkölcstelenséget bizonyítandó Simor András hozzátette:

„A kétezres években volt szerencsém egy könyvvizsgálással is foglalkozó nagy nemzetközi tanácsadó céget vezetni. Azalatt a hét év alatt, amíg ott voltam, egy esetben mondtuk azt, hogy egy ügyfél mérlegét nem írjuk alá, és inkább lemondunk a megbízatásunkról. Az ok az volt, hogy olyan összegeket számoltak el bevételként, amelyek nem voltak valósak, így a pénzügyi beszámolójuk nem a valóságot tükrözte” – mondta a volt jegybankelnök a NABI-ról, amelynek igazgatósági elnöki posztját Róna Péter töltötte be.

Ami Róna Péter erkölcsiségét illeti, azt nem tudhatjuk, pontosan mi történt a NABI-nál, Róna Péternek illene tisztáznia magát, ha tudja. Tudunk azonban egy másik, egészen más mértéket öltő erkölcstelenségről, mégpedig a devizahitelezésről… Ajánljuk az olvasók figyelmébe Róna Péternek a 2012-es, Schiffer Andrásnak címzett kiszivárgott levelét.

A levélben a közgazdász leírja, hogy „a devizahitel egyáltalán nem hitel, hanem egy olyan befektetés a hitelfelvevő részéről, aminek az a lényege, hogy az összes, kivétel nélkül az összes profit a banké, az összes kockázat pedig a hitelfelvevőé”, és akik a devizahitelt lehetővé tették, „több mint egymillió embert fosztottak meg mindenüktől”. Róna Péter meg is nevezte, kiket tart elsőszámű felelősöknek ezért a „disznóságért”, akik miatt „életek százezrei mentek helyrehozhatatlanul tönkre”, és akik elmondása szerint „kóklernek” nevezték, amikor „kétségbeesetten próbálta leállítani a devizahitelezést”:

Járai Zsigmond, Király Júlia, Simor András, Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon, Oszkó Péter és Felcsuti Péter.

A devizahitel bevezetésére egyébként 2001-ben, az első Fidesz-kormány alatt került sor. Róna Péter valószínűleg arra utalt levelében, hogy 2006-ban sem állította le az új kormány a devizahitelezést, sőt, lakossági hitelezéssel próbálta ellensúlyozni a megszorítások politikáját. A devizahitelezés ügyében tehát a fent említett neveken túl a teljes magyar elit megbukott erkölcsileg, jobbról és balról is.

Ezért gratulálunk Márki-Zay Péternek és az ellenzéknek, hogy sikerült olyan ellenjelöltet állítani, akiről számtalan múltbéli példa bizonyítja, hogy kész a kormányzati és ellenzéki gazdaságpolitikát is bírálni, legyen szó akár saját tanácsadójáról és az ellenzéki kampány gazdaságpolitikai témafelelőséről, Király Júliáról.

Ami a kormányváltást illeti, nyilván nem vállalta el volna Róna Péter a felkérést, ha nem sikerült volna azóta még a devizahitelezésnél is nagyobb „disznóságokat” és erkölcstelenségeket is összehoznia a jelenlegi kormánynak… Például elődeinél is jobban kiszolgáltatni a magyarországi munkaerőt a tőke érdekeinek:

„Addig élvezi a magyar kormány a németek hallgatólagos támogatását, amíg képes a szakszervezeteket a háttérbe szorítani, s biztosítani az olcsó és nem lázadó munkaerőt. De abban a pillanatban, amikor elindulnak a bérkövetelések, sztrájkok, vagyis gondok akadnak a munkaerővel, azonnal előtérbe kerül a Fidesz kizárása az Európai Néppártból. Vagyis Orbán Viktor sorsa a multinacionális gyárakban dől el, ha ott elindulnak a tömeges munkabeszüntetések, vége a hatalmának. Mert ettől kezdve megszűnt tényező lenni a német gazdaság számára” – nyilatkozta Róna Péter 2019-ben. 

Ha az ember figyelmesen olvassa a híreket akár a tanársztrájkról, akár a tavalyi sztrájkról egy német multinacionális nagyvállalatnál, tudja mi zajlik most – leszámolás a lázadó munkaerővel. Úgyhogy akármi is a helyzet a NABI-val, olyan jelöltet állított az ellenzék, aki nem a pártok, hanem a magyarországi munkaerő pártján áll, az államfői kitételnek – testesítse meg a nemzet egységét – tehát megfelel. Talán mondani se kell, hogy sokkal inkább megfelel, mint Novák Katalin…