A héten nyilvánosságra hozták Ron Wyden oregoni és Martin Heinrich új-mexikói demokrata párti szenátorok részben titkosított levelét, amelyet 2021. április 13-án William Burns CIA-igazgatónak címeztek. A levélből világossá vált, hogy az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség évtizedeken keresztül minden törvényt megkerülve kémkedett az amerikai állampolgárok után.
A WSWS híroldal értesülései szerint a titkos megfigyelési programot a CIA egy eredetileg 1981-ben, a Reagan-kormányzat idején kiadott végrehajtási rendelet felhatalmazása alapján működtette. Noha azóta a rendeletet többször is módosították, a kémkedés zavartalanul folytatódott tovább.
A szenátorok a levél nyilvánosságra hozott részében arról írnak, hogy a CIA úgy működtette a programot, hogy annak a kiterjedtségéről még a Szenátusnak, s a Szenátus Hírszerzési Különbizottságának sem volt tudomása. Emellett a program megkerült minden olyan szabályozást, amelyet a Kongresszus annak érdekében hozott, hogy a titkosszolgálatok munkája felett bírói vagy kongresszusi ellenőrzést gyakorolhassanak.
A CIA gyűjtésének jellege mindaddig titokban maradt, mígnem az Adatvédelmi és Polgári Szabadságjogok Felügyeleti Testülete (PCLOB) „Executive Order 12333 Central Intelligence Agency Deep Dive II” című, 2021 márciusában kiadott rendelete meg nem jelent. Wyden és Heinrich ezután szólította fel az ismertetett levelében Burns CIA-igazgatót, hogy oldja fel a „Deep Dive II” című jelentés, valamint a PCLOB két másik, „EO 12333-as rendelet” szerinti jelentésének titkosítását. A szenátorok leveléből nem derül ki, hogy ezek a jelentések mit tartalmaznak.
A botrány mélységének megértéséhez mellőzhetetlen, hogy jobban megértsük a PCLOB tevékenységét és az 12333-as számú végrehajtási rendelet jelentőségét.
A PCLOB-ot a Kongresszus 2004-ben hozta létre a 9/11-es események kivizsgálására létrejött bizottság ajánlására, de a felügyeleti testület tíz évig nem adott magáról hírt. A „fékek és ellensúlyok rendszerének megerősítése” céljából életre hívott PCLOB 2014 januárjában adta ki első jelentését, csak azután, hogy az előző évben Edward Snowden volt hírszerzési elemző és informátor felfedte, hogy az NSA engedély nélkül figyelhet meg szinte bárkit a világon.
A Snowden-féle leleplezésekre válaszul az amerikai kormány azt állította, hogy a Barack Obama által 2015. június 2-án törvénybe iktatott USA Freedom Act módosításával „visszavágja” az NSA megfigyelési programját. Miközben arról szóltak, hogy az NSA kémkedési műveletei megszűntek, csak annyi történt, hogy a tömeges adatgyűjtésre vonatkozó törvényt (Külföldi Hírszerzési Felügyeleti Törvény, FISA) módosították, miközben az elektronikus kommunikáció tömeges ellenőrzése tovább folyt.
Eközben a CIA is zavartalanul végezte a munkáját. Az 12333-as számú végrehajtási rendelet felhatalmazása alapján amerikai állampolgárokról is gyűjtött, rendezett és tárolt adatokat.
Az 12333-as végrehajtási rendeletet még Ronald Reagan írta alá 1981. december 4-én, amellyel drámaian kiterjesztette a kormány hatáskörét azokra az információkra, amelyek az „Egyesült Államok nemzetbiztonsága szempontjából alapvető fontosságúak”.
A rendeletet pár hónappal azután szövegezték meg, hogy Reagan meghatalmazással kirúgta azokat a légiforgalmi irányítókat, akik 1981. augusztus 5-én léptek sztrájkba.