Szavazásra buzdító kampányt indít a Budapest Pride és az aHang a fiatalok mozgósítása céljából, ugyanis a 18 és 30 év közöttiek negyede nem él választójogával, miközben ez a generáció a leginkább támogató az LMBTQ közösséggel szemben.

Márpedig a támogatásukra az országgyűlési választásokon is szükség volna, hiszen a kormány homofóbiája nyilatkozatok és intézkedések terén is egyre inkább megmutatkozik. Elég például a 33-as paragrafus néven elhíresült törvénymódosításra gondolni, amely megszüntette annak lehetőségét, hogy a transznemű és interszex emberek nemüket és nevüket hivatalos irataikban megváltoztassák. A jogszabály a transz embereket arra kényszeríti, hogy olyan iratokkal éljenek, amelyek nem tükrözik nemi identitásukat és/vagy megjelenésüket.

Vagy az egyedülálló szülők örökbefogadását ellehetetlenítő törvényre, amely az ellene tiltakozó civil szervezetek szerint kétségtelenül a szivárványcsaládokkal szembeni előítéletek miatt szavaztak meg.

És – a teljesség igénye nélkül – nem hagyható ki a sorból az idén megszavazott, Európában példa nélküli homofób propagandatörvény sem, amely szándékosan összemossa a pedofil bűnelkövetőket az LMBTQ emberekkel. Mint arról beszámoltunk a Mércén, a fideszes törvényjavaslat (Jobbik által megtámogatott) megszavazásával megtiltották a homoszexualitás, illetve a transzneműség megjelenítését az iskolákban, filmekben és társadalmi célú reklámokban (amennyiben az elég „meghatározó”) a 18 éven aluliaknak, ezzel éppen erősítve a különösen sérülékeny LMBTQI fiatalokkal szemben kialakult sztereotípiákat. Amellett, hogy az ezeket enyhítő informatív képzéseket is betiltották, a törvény káros hatása még tovább gyűrűzik, mivel egyelőre a szexuális nevelésre és párkapcsolati erőszakmegelőzésre összpontosító nőjogi szervezetek képzéseit is akadályozza a kormány. Orbán Viktor népszavazást is kezdeményezett az „LMBTQ propaganda” iskolákban való megjelenésének kérdéskörében, amellyel kapcsolatban a miniszterelnök nemrég azt találta mondani: hogy homoszexualitás „elvezet-e a pedofíliához, vagy nem, erről van egy nagyon nagy vita”, a „szexuális szokások” elfogadása pedig a szülő joga a családban.

„Bár a 18-30 év közötti fiatalok szavazási hajlandósága alacsony, tévedés azt hinni, hogy tájékozatlanok. Igenis érdeklődnek a közügyek iránt, képben vannak, és sok társadalmi jelenséggel szemben elfogadóbbak és tájékozottabbak is„

– olvasható a két szervezet közös közleményében  Tóth Enikő, az aHang kampányosának nyilatkozata.

A Legyél te a +1! kampány éppen ezért az LMBTQ közösség támogatása mellett több társadalmi problémán keresztül igyekszik mozgósítani a fiatalokat. A kampány weboldalán a csatlakozók kihívásokat fogadhatnak el, teljesítésükkel pedig értékes ajándékokra beváltható pontokat szereznek. A kihívások egyfajta demokrácia-szimulációként működnek: a Legyél te a +1 felhívja a figyelmet arra, hogy a döntéseink nemcsak a saját, de mások életére is hatással vannak – ami azt is jelenti, hogy már egészen kis cselekedetekkel (minthogy felszedjük a szemetet a közeli parkban, vagy posztolunk a kedvenc roma művészünkről) hatással lehetünk a körülöttünk lévő világra.

„A kihívások bizonyítják, hogy senki sem erőtlen és senki sincs egyedül: mindannyian képesek vagyunk rendelkezni az életünk és a jövőnk felett, és pont ezért súlya is van a döntéseinknek” – írja a két civil szervezet.

A kihívások olyan társadalmi kérdések köré rendeződnek, mint a környezetvédelem, a kultúra, az egészség, a roma és az LMBTQ jogok.