A január 26-ai testületi ülésen két órán keresztül vitatkoztak a Városházáról és a nemrég átadott városligeti Zene Házáról a Fővárosi Közgyűlésben, mielőtt a főváros dolgozóinak béremelésről szóló napirendi pontra sor került volna.

A béremelésről szóló vita gördülékenyebben zajlott, a közgyűlés fideszes tagjai inkább az ezt megelőző napirendre pontokra reagáltak felszólalásaikban. Vita csak arról volt, hogy Wintermantel Zsolt fideszes képviselő „gyerekek zsebpénzéhez” hasonlította a béremelést és értetlenkedett afölött, hogy miből van erre pénze Budapestnek, ha egyszer arra panaszkodik a városvezetés, hogy a kormány elvonja a forrásokat az önkormányzattól.

A szakszervezetek nyilatkozatai is arra utalnak viszont, hogy Budapest továbbra is forráshiányban szenved.

A szavazás előtti vitából és a szakszervezetekkel való beszélgetésből is az derült ki, hogy a szociális és kulturális dolgozókkal még tárgyalásoknak folynak a béremelésről. A bérvitában az is közrejátszik, hogy a kormány által beígért 20 százalékos béremelés a valóságban alacsonyabb.

Zsebpénz vagy bér?

A vita elején a javaslat előterjesztője, Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes „a nap legfontosabb ügyének” nevezte a béremelést. Felelevenítette a budapesti bérszövetséget, amikor a városvezetés abban állapodott meg tizennégy szakszervezettel, hogy bár a 2021-es évben a járvány és a kormányzati megszorítások miatt nem fog tudni bért emelni a fővárosi önkormányzat, a 2022-2024-es években biztosítani fogják a béremelést.

Kiss Ambrus ezután elmondta, hogy a béremelésen felül a Budapest-pótlék rendszerét is ki fogják bővíteni, és hogy a bővítéssel együtt immáron 22 ezer budapesti dolgozó fog részesülni ebből a pótlékból.

A szavazást megelőzően a Mérce kérdésére a főpolgármester-helyettes azt is elmondta, hogy körülbelül 1500-zal több dolgozó fog Budapest-pótlékot kapni a tavalyi évhez képest. A pótlék a szolgálati évek elteltével növekszik, hogy így biztosítsanak perspektívát a dolgozóknak.

„Nagyon sok területen összetorlódott a bérpálya. Egy példával élve, bemegy valaki friss diplomásként az egyik könyvtárunkba dolgozni és megnézni, hogy a mellette ülőnek mennyi a fizetése, aki már húsz éve ugyanott dolgozik és azt látja, hogy nem olyan nagy a különbség a kettő között. Azt fogja gondolni, hogy fene egye meg, húsz évet lehúzok akkor majd 5-6-7 százalékkal is többet tudok keresni, hát ez nem annyira jó. Ezért megpróbálunk nyitni ezen a bérpályán, próbáljuk minél jobban elismerni azt, hogy ha valaki régóta benne van. […] Aki fél évet már eltöltött egy cégnél az már kap egy éves összeget, és aki eléri a 20 évet az a minimálbér 100 százalékának megfelelő juttatást kap egy évben, mint Budapest-pótlék. Mindegy, hogy hol dolgozott fővárosi családon belül, egybeszámítanak az évek és [a dolgozó] egységes elvek mentén kapja meg azt az összeget ” –

nyilatkozta lapunknak Kiss Ambrus.

Az általános főpolgármester-helyettes a szerdai testületi ülésen a szociális dolgozók helyzetéről is beszélt. Leszögezte, hogy a kormány 20 százalékos  béremelése a gyakorlatban csupán 13 százalék. Ezt megoldandó tárgyalásba kezdtek a szakszervezetekkel, amibe a kormányt is be fogják vonni, mert „miniszter csak nem téved ekkorát”, hogy 7 százalék hiányozzon.

A kulturális dolgozók kapcsán Kiss Ambrus azt mondta, „veszélyérzete van”, mert a kulturális intézmények – az önkormányzati fenntartókat kikerülve – pályázatokon keresztül jutnak béremeléshez. Karácsony Gergely helyettese attól fél, hogy „itt is valami csavar lesz” és nem fog megvalósulni ezen a területen sem a kormány által ígért 20 százalékos emelés.

Átlagosan viszont 15 százalékkal emelnek, ami 5 százalékos reálbéremelést fog jelenteni, ha az MNB inflációs jóslatai helyesnek bizonyulnak.

Ezután Wintermantel Zsolt hozzászólása következett, aki  – mielőtt a béremelésre tért volna -, hosszasan beszélt a budai fonódó villamosról. Ezután a béremelés kapcsán kijelentette, hogy ezek szerint „a fővárosnak mégiscsak van pénze”.

„Egyetlen családban sem emelik a gyerek zsebpénzét, hogyha egyébként hónap végére el fogy a pénz, és élelmiszerre nem jut” – jelentette ki a fideszes polgármester.

Karácsony Gergely azonnal reagált Wintermantel Zsoltra. Megkérdezte, mi köze van a budai fonodó villamosnak a béremeléshez, a zsebpénzes hasonlatról pedig azt mondta, „majd eldöntik a munkavállalók”, hogy „szerencsés megjegyzés volt-e”.

Kovács Péter (Fidesz) is visszatért az előző napirendi pontokra, majd buszmegállókról beszélt („mi tart három hétig egy buszmegálló megépítésében?”), befejezésül pedig megvédte Wintermantel Zsoltot, és ő is azt firtatta, hogy akkor van-e pénze a városvezetésnek vagy nincs.

Erre a kérdésre Kiss Ambrus válaszolt. Elmondta, hogy „a forrás nem áll stabilan rendelkezésre” az iparűzési adó kormányzati központosítása miatt, a forrásokról a választások fognak dönteni, tette hozzá. Szerinte viszont nem nézhetik csupán fiskálisan ezt a kérdést, mert „az morálisan helytelen lenne”. Hangsúlyozta, hogy a béremelés „nem zsebpénzemelés”.

Végül rövid vita zajlott a tanácsadók béréről Láng Zsolt (Fidesz) és Karácsony Gergely között. Karácsony azt mondta, 10%-kal emelkedik átlagosan a tanácsadók bére, és hangsúlyozta, hogy nagyon kevés politikai tanácsadó dolgozik a Városházán.

A közlekedési szakszervezet elégedett, de a dolgozó nem lehet az

Az érintettek közül is kikértük néhány szakszervezet véleményét.

Az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) elnöke, Naszályi Gábor pozitívan nyilatkozott a béremelésről, bár hozzátette, hogy „a dolgozó sosem lesz elégedett a béremeléssel”.

A szakszervezeti vezető a béremelés kapcsán úgy fogalmazott, hogy a Főváros „az ismert körülmények között a 15 százalékot a vállalása szerint odaadta, de többet nem tud adni”.

Az állami fenntartású MÁV-Volánnal összehasonlítva viszont Naszályi Gábor szerint „jó megállapodást kötöttek”, sőt „jobbat is, mint a lehetőségek adnák”, a MÁV-Volánnál ugyanis 10 százalék lesz a béremelés, a fővárosi tömegközlekedésben viszont 14 százalék. Ettől még a dolgozó nem lesz elégedett, hangsúlyozta az EKSZ elnöke, az infláció és a tavaly elmaradt béremelést miatt, tehát a környezetet is figyelembe véve.

„Azt gondolom, hogy ennél jobbat nem igazán lehetett kötni, de a gazdasági helyzet indokolna magasabb béremelést. […] Ahogy hallom, a cégek többsége hallani sem akar a két számjegyű bérfejlesztésről, 4-5 százalékban gondolkoznak. Ha ehhez viszonyítom, megint csak azt tudom mondani, hogy mi jó megállapodást kötöttünk és azt gondolom, hogy rá is fér a dolgozókra”

– fogalmazott Naszályi Gábor.

A kulturális és szociális dolgozók helyzete

Mivel a kulturális és szociális dolgozók béremeléséért a kormány és az önkormányzat is felelős, ezeken a területeken viták alakultak ki a Főváros és a szakszervezetek között. Erre utalt Kiss Ambrus a közgyűlésen, amikor azt mondta, hogy „miniszter csak nem téved ekkorát”, és hogy „veszélyérzete van”.

A problémák ott kezdődnek, hogy bár a kormány 20 százalékos ágazati béremelést ígért ezeken a területeken, a szakszervezetek álláspontja, hogy ez a béremelés valójában alacsonyabb, de legalábbis nem tekinthető ágazati béremelésnek. A 20 százalékba ugyanis beleszámolták a garantált bérminimum általános emelését is, az ágazati béremelésnek viszont ezen felül kéne történnie a szakszervezetek szerint.

A szociális dolgozók 80 százalékának alapbére nem éri el a mindenkori garantált bérminimumot, ahhoz, hogy elérje, pótlékkal kell kompenzálni. Másképpen fogalmazva, a szociális dolgozók bérét nagyrészt pótlékok teszik ki. A kormány által 20 százalékosnak mondott béremelésbe mégis beleszámolták a garantált bérminimum megemelését is.

„Ami ágazati béremelésnek tekinthető, az  az úgynevezett szociális ágazati pótlék emelése, ami valóban megtörténik, de ez az összbérünk tekintetében nemhogy a 13%-ot nem éri el, hanem annál is jóval kevesebb” – nyilatkozta lapunknak Köves Ferenc, a Szociális Ágazatban Dolgozók (SZÁD) Szakszervezetének elnöke. 

Köves Ferenc szerint a fenntartó (Budapest) és a budapesti béremelésben érintett szakszervezetek között „jó kommunikáció” van, utalva ezzel a 2021-es bérszövetségre. A bérszövetségben lefektetett 15 százalékos béremelésről viszont még jelenleg is folynak az egyeztetések, az előbb említett bonyodalmak miatt.

A gyakorlatra lefordítva ez azért probléma, mert „egy húsz éve dolgozó, szakképzett, diplomás munkavállaló kereshet nagy kegyesen annyi pénzt, mint egy pályakezdő bárki, aki most esett ki egy OKJ-s képzésről”, magyarázta Köves Ferenc. A szakszervezet elnöke  elismeri, hogy a garantált bérminimum emelése is egyfajta béremelés, de amit mindenki megkap, az nem javítja az ágazat helyzetét, mert a nemzetgazdasági bértáblán továbbra is az utolsó előtti helyen lesz a szociális ágazat. A konkrét ágazati béremelést pedig elviszi az infláció.

A Fővárostól ezért azt kérik, hogy a központi béremelést ne tekintsék a 15 százalékos bérfejlesztés részének.

A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) elnöke, Dobrovits Orsolya szerint a budapesti bérszövetség értelmében is így kéne tennie a Fővárosnak:

„…a Főpolgármester úr és a fővárosi szakszervezetekkel kötött bérmegállapodás szövege, mely hosszas előzetes egyeztetések után született meg, a KKDSZ álláspontja szerint konkrétan tartalmazza azt is, hogy az esetleges központi fedezettel bíró ágazati béremeléseken felül jár a kulturális dolgozóknak a fővárosi béremelés.”

Köves Ferenc szerint a budapesti önkormányzat elismeri a szociális ágazat bérleszakadását, és 2020-ban tett is már azért konkrét lépést a Budapest-pótlék rendszeren keresztül, hogy ez ne így legyen. Azonban álláspontja szerint a bérszövetségbe foglalt 15 százalékos béremelés ígérete előbb volt a főváros részéről, mint a kormány állítólagos 20 százalékos béremelése, így nem számolhatják hozzá a garantált bérminimum megemelését.